// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Lopják a szobrokat a gyulafehérvári várból

// HIRDETÉS

Piramis, Szókratész, pedofil pap szobra és történelemhamisító harang is van a várban.

Harmincegy szobrot helyeztek el a gyulafehérvári vár falain belüli terület 2012-ben kezdődött, tavaly az év végén lezárult felújítása során.

A szobrok között vannak osztrák katonák, virágárus lány, parasztasszony, diák, szerzetes, de dákokat és rómaiakat ábrázoló dombormű is.

A legnagyobb vitákat a tájékoztató táblákkal borított piramis váltotta ki, mivel a helybéliek

szabadkőműves jelképnek tekintik,

és azt is tudni vélik, hogy a felújítást végző cég tulajdonosa maga is szabadkőműves.

Egy másik szobor az Egyesülés Harangja, amelyen az 1918-as román egyesülés határozatának egyik részlete olvasható, de módosítva: míg az eredeti szövegben az olvasható, hogy „Adunarea Naţională a tuturor Românilor din Transilvania, Banat şi Ţara Ungurească”, a harangon az áll, hogy „Adunarea Naţională a tuturor Românilor din Transilvania, Banat şi Ţara Românească”.

A harang alkotója, Ştefan Binţinţan gyualfehérvári szobrász azt mondja, szándékosan változtatta meg a szöveget, mivel azt szerette volna, ha a magyar helyett a román szó jelenik meg az alkotáson.

A helybéliek máris nevet adtak egyes szobroknak. Például

a kisfiút és egy szerzetest ábrázoló szoborcsoport népi neve A pedofil,

mivel – magyarázta egy helyi diák –, egyértelmű, hogy a pap a gyerek után fut.

Bírálatok érik a Szókratész-szobrot is, mivel a görög filozófust úgy ábrázolja, hogy az egyik lába könyveken nyugszik (tapos, mondják  helybéliek).

Egy másik vitatott alkotás egy bronzteleszkóp. Ezzel az a gond, hogy belekukucskálva eredetileg a Batthyaneum legfelső emeletén levő csillagvizsgálót kellett volna látni. Ehelyett a teleszkóp néhány közeli parabolaantennára mutat. Azaz mutatna,

ha időközben el nem lopták volna,

jelenleg csak a talapzata és az állványa van meg.

Lopják a többi szobrot is, például katonaszobroknak eltűnt a szuronya, vagy a kardmarkolata, de más alkotások is részben vagy egészében eltűnnek.

Fotók az alábbi linken:
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS