Újult erővel keresik áldozataikat a csalók, leporolva az örökzöld, telefonos „baleset”-módszert, illetve a beteg vagy sérült gyermek műtétjére gyűjtést. Az elmúlt hetekben — minden rendőrségi figyelmeztetés, médián keresztüli figyelemfelhívás és logikus gondolkodás ellenére — ismét egyre többen válnak áldozataivá a bűnözők körében töretlen népszerűségnek örvendő, balesettel riogató telefonos csalásnak. Alig pár napja utalt a csalók által megadott számlaszámra egy tetemes összeget, majd’ minden vagyonát egy szatmári illetőségű, Szilágy megyében tartózkodó idősebb nő — s csak utána vette fel a kapcsolatot fiával, aki állítólag „nagyon súlyos kimenetelű balesetet okozott”.

A csalók módszere végtelenül egyszerű és pörgő világunkban talán éppen ezért is olyan hihető: az elkövetők telefonon (mindig a vezetékes számon) hívják fel a kiszemelt áldozatot, hivatalos személynek (ügyvéd, rendőr, ügyész, orvos) adják ki magukat, és azt állítják, hogy a hívott személy közeli rokona — gyermeke, unokája, testvére — egy másik településen súlyos, esetleg halálos áldozattal járó balesetet okozott (vagy éppen szenvedett), ezért kérik a felhívott személyt, hogy egy bizonyos pénzösszeget utaljon át egy megadott bankszámlára annak érdekében, hogy el lehessen látni a balesetet szenvedetteket, illetve, hogy az a pénz fedezze az ügyvédi honoráriumot, vagy a már le is tartóztatott és fogdába került rokon kaucióját. A megriadt és teljesen összezavart áldozat pedig gyorsan fizet — és csak utána kezd el gondolkodni, veszi fel a kapcsolatot a balesetet okozó/szenvedő rokonnal.

„Kihangsúlyozzuk, hogy sem az orvosok, sem az ügyvédek, sem a rendőrök nem kérnek telefonon pénzt a szolgáltatásaikért, ezért ha valaki felhív minket és sürgősen azt akarja, hogy valamilyen ügy miatt fizessünk, tájékozódjunk alaposan, mielőtt eleget teszünk a követelésnek” — hangzott a rendőrségi figyelmeztetés már két évvel ezelőtt is.

Mintha Észak-Erdélybe tették volna át székhelyüket a baleset-módszerű telefonos csalók ebben az évben, hiszen a becsapott személyek — zömében idősebb hölgyek — Szatmár, Máramaros, Szilágy, Beszterce-Naszód és Kolozs megyében élnek: volt, aki 20–30 000 lejt is kifizetett nekik, de olyan is volt, aki megmondta a vonal másik végén lévő „ügyvéd úr”-nak, hogy nincs honnan előteremtenie a kért összeget — az illető hölggyel mobiltelefonkártyákat töltettek fel 1700 lej értékben, hogy „súlyos balesetet okozott és letartóztatásban lévő unokája tudjon majd telefonálni a börtönből”.

A rendőrség is, a média is számtalanszor felhívta a figyelmet, beszámolt ezekről a csalási esetekről, és kérte a lakosságot: tájékozódjanak, mielőtt pénzt adnának ki a kezükből — hiszen az ilyen jellegű bűncselekmények elkövetői igen meggyőzőek, kiválóan tudják manipulálni áldozatukat, és épp emiatt számos esetben járnak sikerrel.