// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Vágyak és szeleburdiak a deszkákon

// HIRDETÉS

20. századi lélekmutogatók után 18. századi abszurd figurák rajzanak ki a kulisszák mögül. Egy hónap múlva ötfogásos ráadás.

Két premier és két fiatal rendező veszi be jövő héten a Kolozsvári Állami Magyar Színház színpadát. Március 2-án, hétfő este nyolctól Albu István és öt színész boncolgatja nyilvánosan a vágyakat, péntek este Keresztes Attila és a színház sztárjai mutatják meg Csokonai abszurd oldalát.

A két bemutató orvosi okokból került egy hétre, tudtuk meg a színház szerdai sajtótájékoztatóján. A most péntekre tervezett A vágy főszereplőt volt kénytelen váltani, Kicsid Gizella helyett Kali Andrea játszik Franz Xaver Kroetz darabjában.

 

Kali Andrea kilenc napja vesz részt A vágy intenzív próbáin, ahol különleges kapcsolat alakult ki a színészek és a rendező között – vallotta be maga Albu István, aki ezt nemcsak hogy nagyon értékeli, de reméli, az előadáson is látszani fog. Albu eleve a színészekből szeret építkezni, nem az erős formák embere – mondta róla Visky András, a színház művészeti vezetője.

 

 

Előadásfotók: Biró István

 

Azért vette elő most A vágyat, mert egyrészt mindig aktuális, ahogy a szexuális és más vágyainkon örlődünk, másrészt a pszichologizáláson túl azzal szeretne minket Albu szembesíteni, hogy a következmények hatása sokkal súlyosabb lehet, mint azt előre gondolnánk. 

 

A beharangozó képek nagyon erős előadást ígérnek, a címoldali kép is A vágyon készült. 

 

Nagyon erős szereposztást, kuplésított verseket és rengeteg játékot ígért ma Keresztes Attila, aki Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című Csokonai-darabbal tér vissza a kolozsvári társulathoz. Azért dolgozik az „idősebb” generációval (Dimény Áron, Bogdán Zsolt, Hatházi András, Laczkó Vass Róbert, Biró József), mert velük nőtt fel, velük kezdte 22 éve itt a „színházcsinálást”, árulta el.

 

Az özvegy Karnyónét Csokonai Vitéz Mihály 1799-ben egy éjszaka alatt írta iskolai előadásra, és jobb híján tündérjátéknak nevezte el, de mi már bátran hívhatjuk abszurd, sőt groteszk darabnak, mondta a rendező, mert mindegyik szereplője alaposan elrajzolt karakter. Erre akart ráerősíteni Keresztes azzal is, hogy a címszerepet, a kanizsai boltos Karnyónét Biró Józsefre osztotta.

 

 

Keresztes Attila és Visky András

 

Kész magyar irodalmi nyelv sem volt még akkor, amikor Csokonai megírta, a darab nyelvezetét viszont nem korszerűsítették, hogy azért érezzük a korszak báját. Keresztes bátran illesztett vendégszövegeket az eredetibe, olyan szavakat is, amelyek a korban még nem léteztek, vagy épp szójátékokat, mert szerinte ezt simán megengedi egy olyan Csokonai, aki ezzel ereszti el a nézőit a darab végén: „Ti is itten mit strázsáltok, / Sertifurti kurvanyátok”.

 

És hogy fordították mindezt románra? – kérdezték a román újságírók. Műfordítás nincs, tudtuk meg, a fordítás a kolozsvári előadás felirataként készült el, és nagyrészt információt közöl. Bár néhány archaizmusnak beillesztették a román megfelelőjét, sokmindent nem lehetett lefordítani.

 

Keresztes a formákkal is szeret játszani, avatott be Visky András, ez a klónelőadás is (Magyarországon már kétszer színpadra állította) különböző színházi formák keveréke. Csokonai verses betétjeit például Kazár Pál zenésítette meg, de úgy, hogy míg a csemballós-oboás hangszerelés a 18. századot idézi, a zene maga sokkal inkább a kuplé világát, a zeneszerző pedig több kollégáját: Mozart-parafrázist is hallhatunk, ha odafülelünk.

 

Nyelvben, díszletben, jelmezben, zenében: mindenben ott lesz a kor, 1799, és mindenben némileg ferdítve és játszva – mondta a rendező. 

Ráadásként miniévad

Az előadások után Visky András a Színházi Világnapot is beharangozta, amelyre sok meglepetéssel készülnek idén is. Ezek egyike a március 24-28. között zajló miniévad: öt este öt előadás, az összesre együtt 90 lejbe kerül a jegycsomag (diák- és nyugdíjaskedvezménnyel 60 lejbe). 

 

A miniévad műsora

 március 24., kedd

 Aki elzárja az éjszakát

 március 25., szerda

 Az öreg hölgy látogatása

 március 26., csütörtök

 A vágy

 március 27., péntek

 Ványa bácsi

 március 28., szombat

 #hattyúdal

 

A kolozsvári színház jegyakciói népszerűek szoktak lenni, vagyis aki el szeretné csípni a mostanit, az ne gondolkozzon sokat rajta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés
Krónika

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés

Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS