// 2026. szeptember 20., vasárnap // Friderika

Vágyak és szeleburdiak a deszkákon

// HIRDETÉS

20. századi lélekmutogatók után 18. századi abszurd figurák rajzanak ki a kulisszák mögül. Egy hónap múlva ötfogásos ráadás.

Két premier és két fiatal rendező veszi be jövő héten a Kolozsvári Állami Magyar Színház színpadát. Március 2-án, hétfő este nyolctól Albu István és öt színész boncolgatja nyilvánosan a vágyakat, péntek este Keresztes Attila és a színház sztárjai mutatják meg Csokonai abszurd oldalát.

A két bemutató orvosi okokból került egy hétre, tudtuk meg a színház szerdai sajtótájékoztatóján. A most péntekre tervezett A vágy főszereplőt volt kénytelen váltani, Kicsid Gizella helyett Kali Andrea játszik Franz Xaver Kroetz darabjában.

 

Kali Andrea kilenc napja vesz részt A vágy intenzív próbáin, ahol különleges kapcsolat alakult ki a színészek és a rendező között – vallotta be maga Albu István, aki ezt nemcsak hogy nagyon értékeli, de reméli, az előadáson is látszani fog. Albu eleve a színészekből szeret építkezni, nem az erős formák embere – mondta róla Visky András, a színház művészeti vezetője.

 

 

Előadásfotók: Biró István

 

Azért vette elő most A vágyat, mert egyrészt mindig aktuális, ahogy a szexuális és más vágyainkon örlődünk, másrészt a pszichologizáláson túl azzal szeretne minket Albu szembesíteni, hogy a következmények hatása sokkal súlyosabb lehet, mint azt előre gondolnánk. 

 

A beharangozó képek nagyon erős előadást ígérnek, a címoldali kép is A vágyon készült. 

 

Nagyon erős szereposztást, kuplésított verseket és rengeteg játékot ígért ma Keresztes Attila, aki Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című Csokonai-darabbal tér vissza a kolozsvári társulathoz. Azért dolgozik az „idősebb” generációval (Dimény Áron, Bogdán Zsolt, Hatházi András, Laczkó Vass Róbert, Biró József), mert velük nőtt fel, velük kezdte 22 éve itt a „színházcsinálást”, árulta el.

 

Az özvegy Karnyónét Csokonai Vitéz Mihály 1799-ben egy éjszaka alatt írta iskolai előadásra, és jobb híján tündérjátéknak nevezte el, de mi már bátran hívhatjuk abszurd, sőt groteszk darabnak, mondta a rendező, mert mindegyik szereplője alaposan elrajzolt karakter. Erre akart ráerősíteni Keresztes azzal is, hogy a címszerepet, a kanizsai boltos Karnyónét Biró Józsefre osztotta.

 

 

Keresztes Attila és Visky András

 

Kész magyar irodalmi nyelv sem volt még akkor, amikor Csokonai megírta, a darab nyelvezetét viszont nem korszerűsítették, hogy azért érezzük a korszak báját. Keresztes bátran illesztett vendégszövegeket az eredetibe, olyan szavakat is, amelyek a korban még nem léteztek, vagy épp szójátékokat, mert szerinte ezt simán megengedi egy olyan Csokonai, aki ezzel ereszti el a nézőit a darab végén: „Ti is itten mit strázsáltok, / Sertifurti kurvanyátok”.

 

És hogy fordították mindezt románra? – kérdezték a román újságírók. Műfordítás nincs, tudtuk meg, a fordítás a kolozsvári előadás felirataként készült el, és nagyrészt információt közöl. Bár néhány archaizmusnak beillesztették a román megfelelőjét, sokmindent nem lehetett lefordítani.

 

Keresztes a formákkal is szeret játszani, avatott be Visky András, ez a klónelőadás is (Magyarországon már kétszer színpadra állította) különböző színházi formák keveréke. Csokonai verses betétjeit például Kazár Pál zenésítette meg, de úgy, hogy míg a csemballós-oboás hangszerelés a 18. századot idézi, a zene maga sokkal inkább a kuplé világát, a zeneszerző pedig több kollégáját: Mozart-parafrázist is hallhatunk, ha odafülelünk.

 

Nyelvben, díszletben, jelmezben, zenében: mindenben ott lesz a kor, 1799, és mindenben némileg ferdítve és játszva – mondta a rendező. 

Ráadásként miniévad

Az előadások után Visky András a Színházi Világnapot is beharangozta, amelyre sok meglepetéssel készülnek idén is. Ezek egyike a március 24-28. között zajló miniévad: öt este öt előadás, az összesre együtt 90 lejbe kerül a jegycsomag (diák- és nyugdíjaskedvezménnyel 60 lejbe). 

 

A miniévad műsora

 március 24., kedd

 Aki elzárja az éjszakát

 március 25., szerda

 Az öreg hölgy látogatása

 március 26., csütörtök

 A vágy

 március 27., péntek

 Ványa bácsi

 március 28., szombat

 #hattyúdal

 

A kolozsvári színház jegyakciói népszerűek szoktak lenni, vagyis aki el szeretné csípni a mostanit, az ne gondolkozzon sokat rajta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS