Ahogy Nostradamus is megmondta. A Nagytestvér darabjaira hull. És mindenki visszakapja, ami az övé volt. Vagy mégsem?
Az amerikai Stratfor elemzőügynökség előrejelzései azt mutatják, hogy a 2015–2025-ös időszakban az Orosz Föderáció felbomlásának leszünk tanúi. Ezzel párhuzamosan azok az országok, melyek területvesztéseket szenvedtek el a Szovjetunióval szemben, a következő években visszakapnák azokat.
Az amerikai Stratfor ügynökség a 2015–2025-ös időszakra vonatkozó stratégiai előrejelzéseiben felveti, hogy bár a nemzetközi közvéleményt továbbra is az ukrajnai konfrontáció foglalkoztatja majd, az Orosz Föderáció nem fog a jelenlegi formájában létezni az ezután következő évtized teljes egészében. Az orosz gazdaság túlnyomórészt az energetikai exporttól függ, és az árak alakulásának kiszámíthatatlansága lehetetlenné teszi majd Moszkva számára az intézményi kapcsolatok fenntartását a mai Orosz Föderáció óriási területén.
A Stratfor ügynökség elemzői arra számítanak, hogy „jelentősen csökkenni fog Moszkva hatalma, ami Oroszország formális és informális feldarabolódásához vezet majd. Az aggodalom fő okává a nukleáris arzenál sorsa fog válni, amint ez a folyamat a következő évtized vége felé felgyorsul majd”.
Oroszország kudarcot vallott abban, hogy az energetikai források eladásából származó jövedelmeket fenntartható gazdaság létrehozására fordítsa, így sebezhető maradt a nemzetközi piacon bekövetkező áringadozásokra. Sőt, az Orosz Föderációnak semmilyen védelmi mechanizmusa sincsen egy szabad piac erejével szemben. A Stratfor szerint ez a 80-as és 90-es években lezajlott események megismétlődéséhez fog vezetni, amikor drámaian lecsökkent Moszkva képessége az egész ország infrastruktúrájának fenntartására. „Ez arra készteti majd a régiókat, hogy megoldásokat találjanak saját védelmükre, formális és informális autonóm entitásokat hozva létre. Megszűnnek majd az orosz perifériát Moszkvával összekötő gazdasági kapcsolatok”, állítják a Stratfor elemzői.
Az ügynökség emlékeztet arra, hogy Oroszország hagyományosan erőszakkal, a titkosszolgálatok segítségével oldotta meg az ilyenfajta gondokat. De akárcsak a múlt század 80-as éveiben, a titkosszolgálatok már nem lesznek képesek korlátozni azokat a centrifugális erőket, melyek Moszkva ellenőrzésén kívülre taszítják majd a régiókat. „A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) erejét ezúttal az gyengíti, hogy vezetőségének tagjai érintettek a gazdaságban. Amint akadozni kezd a gazdaság, ugyanez történik majd az FSZB erejével is. Ha pedig az FSZB már nem tud majd valódi félelmet kelteni, akkor Oroszország feldarabolódását már nem lehet majd megakadályozni”, vélik a Stratfor elemzői.
„Oroszország nyugati részén Lengyelország, Magyarország és Románia megpróbálják majd visszaszerezni azokat a régiókat, melyeket különböző momentumokban elveszítettek az oroszok javára. Megpróbálják majd Fehéroroszországot és Ukrajnát is ebbe az irányba vonni. Délen el fog illanni az oroszok képessége Észak-Kaukázus ellenőrzésére, Közép-Ázsia pedig instabilitási korszakba lép. Északnyugaton Karélia régió igyekszik majd Finnországhoz csatlakozni, a távol-keleten pedig azok a part menti régiók, melyek közelebb vannak Kínához, Japánhoz és az Egyesült Államokhoz, mint Moszkvához, elkezdenek majd függetlenül viselkedni. A Moszkván kívüli többi régió nem feltétlenül igyekszik majd elérni az autonómiát, mégis abba a helyzetbe kerülnek majd, hogy autonómmá válnak. Nem egy Moszkva elleni lázadás lesz, hanem Moszkva azon képességének meggyengülése, hogy fenntartsa és ellenőrizze az Orosz Föderációt, igazi légüres teret fog képezni. Ami ebben az űrben továbbra is létezni fog, azok az Orosz Föderáció darabjai lesznek.” Így írják le Oroszország jövőbeni szétesését a Stratfor elemzői.
Az Orosz Föderáció felbomlása a következő évtized legnagyobb válságához fog vezetni: az összes orosz régióban szétszórt számos támadó nukleáris kapacitás gondja. Moszkva központi hatalmának megszűnése felveti majd ezeknek a rakétáknak és annak szavatolásának kérdését, hogy nem fogják felhasználni őket. A Stratfor elemzői úgy ítélik meg, hogy az Egyesült Államok lesz az egyetlen hatalom, mely képes lesz ezt a gondot kezelni, de nem tudja majd szavatolni, hogy nem indítanak el egy nukleáris töltetű rakétát. „Az Egyesült Államok arra kényszerül majd, hogy vagy kitalál valamilyen, jelen pillanatban nehezen elképzelhető katonai megoldást, elfogadja az ilyenfajta rakétaindítások fenyegetését, vagy megpróbál gazdaságilag életképes kormányzatokat létrehozni azokban a régiókban, ahol ilyenfajta fegyverrendszerek léteznek”, mutatnak még rá a Stratfor elemzői.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
Székelykeresztúr református templomában került sor az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) közgyűlésére: tizennégy lelkész ünnepélyes felszentelésére, valamint a plenáris ülésre, amelyen a küldöttek elfogadták a különböző jelentéseket.
… meglett a kormánybuktatás után készített első közvélemény-kutatás, érdekesek az eredmények… és Nicușor Dan államelnök enyhén szólva hülyét csinált magából a NATO-csúcsértekezleten.
Fagypont alá esett a hőmérséklet péntekre virradóan az Omu-csúcson, ahol csütörtökön fehérbe is borult a táj. Pedig még napokkal ezelőtt az elviselhetetlen kánikulára panaszkodtunk...
Provokációnak nevezte a ProSport román sportportál minapi cikkében azt, hogy a Hungary Today című angol nyelvű magyar hírportál „erdélyi magyarként” hivatkozott Kovács István futballbíróra.
Egy ember megsérült szerda este Csíkszeredában, a Hargita utcában, miután egy lovas szekér és egy autó összeütközött. A szekér hajtója alkoholt fogyasztott a baleset előtt.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?