// 2026. november 22., vasárnap // Cecília

Bánság: az osztrák-magyar Ausztrália

// HIRDETÉS

Kik találhatók a Bánság alapító atyái és anyái között? Rablók, gyilkosok, kurvák.

Ez egy kevésbé ismert és említett, iskolában nem tanított, a hivatalos ismertetőkben, útikönyvekben és a népszerű irodalomban nem szereplő történelem. Következésképpen, tabutéma.

A régió elhallgatott történelmének része, hogy

a Bánságot Bécs prostituáltjaival, rablóival, gyilkosaival, koldusaival, orvvadászaival

és a törvényekkel hadilábon álló egyéb lakóival telepítették be.

1716-os, Habsburgok általi meghódítása után a birodalom szélén elhelyezkedő Bánság barátságtalan vidék volt. Senki sem jött ide szívesen. A mocsarak fertőzések és betegségek melegágyai voltak. Mária Terézia idejében, aki 1740 és 1780 között Magyarország királynője és Ausztria főhercegnője volt, született egy rendelet, melynek értelmében meg kellett tisztítani a birodalom fővárosát a lecsúszott emberektől. Az „alja népség” számára Temesvárt, a törökök alóli felszabadítása után újjáépülőben lévő várost választották.

A bécsi börtönökben ülő prostituáltakat 1751 és 1767 között Temesvárra küldték. A bécsi koldusokat összeszedték az utcáról, az egészségeseket pedig a Bánságba küldték dolgozni. A rablókat, gyilkosokat, orvvadászokat és a törvényekkel hadilábon álló egyéb személyeket a Bánságba kergették.

A prostituáltak deportálása 1770-ben véget ért, de az elvetemült gonosztevőket a XVIII. század végéig továbbra is ide küldték.

„Ez szomorú fejezete a város történelmének. De nem ok arra, hogy szégyenkezve, elhallgatva elrejtsük, hiszen ezek a deportáltak hozzájárultak Temesvár modern várossá változásához. Még mindig működik az akkor kiépült csatornarendszer egy része; és a régi vár körüli, a lakosok életére veszélyes mocsarak lecsapolása a koldusoknak, vagy a vadorzóknak, vagy éppenséggel az elvetemült gonosztevőknek volt köszönhető, akiket dereglyéken hoztak ide. És ha egyes, kisebb bűnözők összeházasodtak a könnyűvérű hölgyekkel, akkor ettől nem váltak kevésbé hasznosakká egy olyan város felépítésében, melyről ma senki sem mondaná meg, hogy mocsarakra épült”, írja Schatteles Tibor a Temesvári zsidók történelmi perspektívából című könyvében.

Casanova a bécsi prostituáltakról mesélt

Az osztrák birodalmon belüli prostituáltaknak az is volt a szerepe, hogy „segítőkezet” nyújtsanak Bánság benépesítéséhez. Temesváron új életet kezdhettek.

A híres velencei hősszerelmes kalandor Casanova az 1789 és 1798 között írt Memoires (Életem története) című könyvében felidézte a korabeli bécsi és temesvári erkölcsöket.

„Bécsben minden szép volt: nagyon sok pénz és nagy luxus volt. De Vénusz istennő hívei nagyon nagy bajban voltak. Magukat a tisztaság komisszárjainak nevező elvetemült kémek kíméletlen hóhérai voltak minden szép lánynak; a minden erény birtokában lévő császárnő toleranciáéval nem rendelkezett, amikor egy férfi és egy nő közötti törvénytelen szerelemről volt szó. Házasodjanak össze, ha élvezni akarják ezt az örömet, és vesszenek mindazok, akik ezt pénzért szeretnék megszerezni, azokat a szerencsétleneket pedig, akik abból akarnak élni, amit a bájaikért kapnak, Temesvárra („Temisvar”) kell küldeni”, írta a Schatteles Tibor által idézett Casanova.

Bécsben börtönbe küldött züllött nők

Hivatalos dokumentumok is igazolják Casanova szavait. Ezek között van Joseph Schrank orvos beszámolója a Die Prostitution in Wien in historischer, administrativer und hygienischer Beziehung (A bécsi prostitúció történelmi, közigazgatási és higiéniai szempontból) című könyvben. Ebben a dolgozatban fontos információkat találhatók a prostituáltak és más nemkívánatos személyek, például koldusok Temesvárra és a Bánságba deportálásáról, akiket hajókon szállítottak oda a Dunán.

„A Temesvárra deportálásra kijelölt személyek Bécsben börtönben ülő züllött nők voltak, bizonyos alakok, akiket a Bánság benépesítésére szántak, illetve közmunkára (kényszermunkára) ítélt férfiak… A bécsi koldusokat összeszedték az utcákról és közülük sokakat, a javíthatatlan, de robusztus és erős személyeket áthelyezték a Bánságba… Temesvárt internáló helyként használták”, írta 1886-ban Joseph Schrank. Ez az idézet megtalálható a Temesvári zsidók történelmi perspektívában című könyvben is.

Az úgynevezett „Wasserschubler”-ek 1750-től kezdték járni az útjukat. A züllött nőket 1751 és 1769 között küldték Temesvárra, a Bánságba.

A gyilkosokat, a tolvajokat és a többi bűnözőt árokásásra, csatornák építésére és különféle közmunkák elvégzésére hozták Temesvárra. „Szükség volt rájuk a közmunkáknál, mint amilyenek a csatornák kiépítése, a város feletti birodalmi hatalom megszilárdításához. A kényszermunkára ítéltek állandó szereplői voltak a mindennapoknak”, mondja Schatteles Tibor.

„Korán reggel az utcámban visszhangzó lánccsörgés ébresztett fel. Az árokásásra ítélt rabok voltak, akik kettesével összeláncolva mentek dolgozni”, idéz Schatteles egy Ignaz von Born (1742–1791) által küldött levélből.

Az AEÁ-ban és Ausztráliában nem tabutéma

A fejlett és demokratikus társadalmakban már nem tartják szükségesnek elfelejteni egy közösség történelmének kellemetlen aspektusait. Ausztráliában, az Egyesült Államokban vagy Kanadában a téma már nem tabu és már nem is hagyják tanulmányozatlanul. Végső soron minden gyarmatosító hatalom hasonlóan cselekedett. A birodalmi Ausztria sem volt kivétel.

Jan Bassett úgy becsüli, hogy a britek 1788 és 1868 között 161.700 rabot (ebből 25.000 nő volt) szállítottak a New South Wales-i, Van Diemen-i (Taszmánia) és a nyugat-ausztráliai gyarmatokra, nagy részük visszaeső lévén.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

Kulákgyerekként megbélyegezték, de nem adta fel, egész életét isteni ajándéknak tekinti a százéves Balogh Gizella (1.)
Krónika

Kulákgyerekként megbélyegezték, de nem adta fel, egész életét isteni ajándéknak tekinti a százéves Balogh Gizella (1.)

Kézdivásárhelyen született 1926-ban, átélte a front borzalmait, kuláklányként kitették az egyetemről, de nem adta fel, tanár lett. Két évtizeden át vezette a kolozsvári katolikus nőszövetséget. A százéves Balogh Gizellával beszélgettünk.

Vége a többszörös időpontfoglalásoknak az orvosnál: a betegek számára a CNP váltja fel a beutalókat és az orvosi leveleket
Főtér

Vége a többszörös időpontfoglalásoknak az orvosnál: a betegek számára a CNP váltja fel a beutalókat és az orvosi leveleket

RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért
Székelyhon

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért

Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén tegnap a november 12-i Loto 6/49-sorsolás 5 226 582,80 lej (mintegy 980 ezer euró) értékű főnyereményének nyertese.

Kiderült, milyen „kincsekre” bukkantak a régészek a magyar történelem fontos alakjához kötődő nagybányai házban
Krónika

Kiderült, milyen „kincsekre” bukkantak a régészek a magyar történelem fontos alakjához kötődő nagybányai házban

Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum

Száz méter széles vadátjárók épülnek az autópályán a barnamedvék számára
Székelyhon

Száz méter széles vadátjárók épülnek az autópályán a barnamedvék számára

Harmincöt éves a marosvásárhelyi Milvus Csoport, amely a helyi természetvédelmi kutatásoktól az országos és nemzetközi fajvédelemig jutott. A jubileumi sajtótájékoztatón az A8-as autópálya vadátjáróiról és a veszélyeztetett fajokról is beszéltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS