Nagyszebentől Bukarestig: Johannis – és amit jelképez

Klaus Johannist a román politikai elittel szembeni protesztszavazatok emelték az államfői tisztségbe. A váratlan eredmény szociológiai értelmezései mögül azonban hiányzanak azok az elemzések, amelyek a román politikai kultúra és hagyomány körülményei felől is megmagyaráznák a 2014. novemberi államfőválasztás kimenetelét.

A román politika egyik kulturális sajátossága a politikai táborok alacsony blokkrelevanciája, vagyis az, hogy a köztük levő viszonyokat, a koalíciókötések lehetőségeit – a tömbökké alakulást – csak nagyon kis mértékben határozza meg az ideológiai távolság/közelség. A politikai versenyt sokkal inkább

az újraelosztási pozíciókért folyó harc

újradramatizálásának az egyéni politikai képességei szabják meg, a politika erőteljes perszonalizációja (amelyet az különböztet meg – méghozza: lényegbevágóan – a magyar politika Körösényi András által megállapított vezéresedésétől, hogy ez utóbbi magas blokkrelevancia mellett alakult ki).

Victor Ponta két évvel ezelőtti sikerstratégiáját, a 2012-es választások megnyerését az ellenségképzésnek az a sikeres politikai dramaturgiája határozta meg, amellyel Traian Băsescu államfői döntéseit tette meg minden közéleti zavar magyarázó okává. Sikerét a román politikai kultúra logomániája tette lehetővé: a politikai élet nyugaton is ismert bulvárosodását itt a politikai ellenfelek folyamatos és bőbeszédű egymást becsmérlése tette sajátossá. 

Klaus Johannis a politikai harcnak ebből a román paradigmájából lépett ki, ez tette őt

„rendszeren kívülivé” a román választók szemében,

miközben a román Nemzeti Liberális Párt újdonsült elnökeként kellően „integrált” szereplője is lett a román politikai életnek. 

rejtett németbarátságnak nevezhetnénk. 

az Idegent – különösen a nyugatit – univerzálisan értékesnek, 

helyreállított román örökségként 

 

Erdélyben nem kisebbségek, hanem államalkotó népek élnek,

„egyetlen etnikai közösség sem vádolható 

az elszakadás, a területi szecesszió gyanúját kelti. 

a tradíció tudatos megtagadásának tűnnek. 

 

francia centralizált állammodell „európaibbá” tétele. 

a szász republikanizmus, vagyis a szászok önkormányzati kultúrája 

a román állameszme egyszerre jakobinus és etnikus voltával 

„És mi van, ha német vagyok? Román vagyok, román állampolgár. 

két, egymásnak ellentmondó stratégiát is jelent.