// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Év végén beindulhat a gázfűtés Váradon

// HIRDETÉS

A következő fűtési szezonban már az ország legmodernebb hőerőműve szolgáltatja a meleget a váradiak számára.

A Nagyváradi Hőerőművel (CET) már évek óta komoly gondok voltak: az elhasználódott vezetékek miatti energiaveszteség, a nem megfelelő módon karban tartott kémények, a sűrű szmog már régóta indokolttá tettek egy nagyszabású beruházást. Időközben a hőerőmű csődöt jelentett, de szerencsére ez nem befolyásolta az önkormányzat által a felújításra szerzett európai uniós finanszírozást. A jelenlegi kőszén-alapú fűtési rendszert

egy modern gázturbinával „turbózzák fel”, a fővezetékeket is cserélik.

Mircea Mălan alpolgármester a helyszínen tájékoztatta a sajtót a felújítás részleteiről. Az Erdon.ro beszámolója szerint az önkormányzat hat különálló szerződés alapján valósítja meg hőenergia-rendszerének felújítását, ezek összértéke 300 millió lej. Már előkészítették az új erőmű helyszínét: raktárakat, műhelyeket bontottak le. A hőerőmű egy 45 MW teljesítményű gázturbinából fog állni, továbbá az erőműben helyet kap egy 50MW teljesítményű hővisszanyerő, két forróvizes kazán, két telített gőz állomás, egy használt vízkezelő állomás, egy vegyi vízkezelő állomás, egy gáz mérésére és szabályozására szolgáló állomás, egy kompresszor állomás, egy magas feszültségű transzformátor, illetve számos más, a hőerőmű működéséhez szükséges berendezés és eszköz.

A Németországból hozott gázturbina 85 millió lejbe kerül.

Az alpolgármester elmondta: év végéig szeretnék üzembe helyezni az új hőerőművet. Egyelőre nem fog emelkedni a hőenergia ára, azonban 2028-ig 2–3 százalékkal emelik majd a gigakalória árát, hogy az erőmű működtetése kifizetődő legyen. 

A vezetékeket közel 50 millió lejből cserélik ki, októberig sok helyen feltúrják a várost, ugyanakkor a Szőlős (Nufărul) lakónegyedben vegyes – azaz termálvizes, és szén alapú – hőszolgáltatási rendszert építenek ki.

A beruházás megkezdése előtt a gázalapú távhőszolgáltatás helyett sokan a geotermikus vagy a vegyes tüzelésű rendszer bevezetését szorgalmazták, sőt, voltak olyan vélemények is, hogy meg kellene szüntetni a központi fűtési rendszert, hogy a városlakók egyénileg dönthessék el, mivel szeretnének fűteni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS