Johannis eltörli az államvallást?
Románia összes eddigi elnöke, függetlenül attól, miként viszonyult a vallási tematikához, hivatala átvétele után tiszteletteljes viselkedést mutatott
Még Ion Iliescu, a „szabadgondolkodású elnök” is részt vett egy sor vallási ceremónián. Traian Băsescu, az à outrance haladó szellemű liberális, ahogy magát egy 2004-es MTV-s választás előtti vitán jellemezte, fontosnak tartotta, hogy minél több misén és templomi búcsún lássák és csodálják. Ion Iliescu azért megmaradt egy protokolláris konvencionalitás korlátain belül. Traian Băsescu esetében úgy tűnt, ő minden áron minél népszerűbb akar lenni, állhatatlan módon öltve magára bármilyen lehetséges képet. Míg előbbinél állami konvencióról volt szó, utóbbinál hatalomgyakorlási technikáról. A hagyománytisztelő Emil Constantinescu az őszinteség külön esetét képezi, de úgy tűnt, ő inkább a háborúk közötti modellt idézi fel, melyben a BOR (Román Ortodox Egyház – a szerk.) bizonyosfajta elsőbbséggel rendelkezett.
Klaus Johannis valami újat hozott ebbe az összképbe. Miután január 4-én részt vett a nagyszebeni ortodox érseki katedrálisban tartott vasárnapi liturgián, bejelentette, hogy rendszeresen részt fog venni „a hazánkban törvény által elismert felekezetek vallási ceremóniáin”. A kijelentés egy felekezetekkel kapcsolatos politikára utal, a szó igazi értelmében. De itt már nem egy egyszerű protokolláris konvencióról van szó, mint ahogy populizmusról sem, hanem a társadalomhoz való viszonyulás új formájáról. Részvételének komolysága egy kis megjegyzéséből derül ki: „A Román Ortodox Egyház törvényei szerint, lutheránus keresztényként, csak a liturgia első részén veszek majd részt, mely az evangélium felolvasásával zárul.”
De legalább ennyire figyelemreméltó az is, hogy úgy tűnik, Klaus Johannis elnök még Emil Constantinescuhoz viszonyítva is újat hoz majd. Az összes felekezet vallási ceremóniáin történő rendszeres részvétel a törvények és az alkotmány előtti
Természetesen az elnök a román állampolgárok többségének egyházával kezdte, de aztán arra utalt, hogy senkiről sem fog megfeledkezni.
Úgy tűnik, ez az újdonság a többfelekezetű régi Erdély szellemével kapcsolatos. Ennek a szellemnek valószínűleg nincs jobb leírása, mint Gyárfás Eleméré, a Római Katolikus Püspöki Tanács elnökéé, aki egy 1928-as, a felekezeti törvényről szóló parlamenti vita során a következőt mondta: „Az első rendszer az államegyházi rendszer, mely itt, az Ókirályságban létezett. Ez a rendszer volt a cári Oroszországban is. (…) A második rendszer a világi államé. (…) Ez az ideológia Franciaországból származik, ahol először hirdették ki a világi jelleget. (…) A harmadik rendszer a mi erdélyi rendszerünk, a történelmi egyházaival. Ez nem a világi állam rendszere. Az állam sem szakította meg kapcsolatait az egyházakkal, hanem elismeri azokat. (…) Azt hiszem, a román államnak is felekezettelennek kell lennie és nem lehet államegyháza. Szenátor urak, ennek az erdélyi felfogásnak a megértéséhez, a különböző elismert egyházaival, ismernünk kell Erdély vallási fejlődését.”
A hivatalban lévő elnök nem adott részletesebb magyarázatot a gesztusára és valószínűleg nem is áll szándékában megtenni, de a fenti bejelentés tökéletesen illik abba
melyet Gyárfás Elemér ismertetett, az a katolikus ember, aki bejelentette, lovagias kötelessége ezt a nyilatkozatot „az összes kisebbség nevében megtenni, felekezettől és nemzetiségtől függetlenül”. Ennek a koncepciónak az is előnye, hogy képes koherens választ adni a mindenféle árnyalatú világiasságért küzdőknek. Valóban, hogyan lehetne koherens módon megmagyarázni egyházi vezetők jelenlétét az elnök parlamenti beiktatási ceremóniáján? A világi állam, a szó szigorúan vett értelmében, nem képes teljes magyarázatot adni erre, ezzel szemben a felekezettelen állam doktrínája igen.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet – számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
Állami költségvetésből buliztak a Salromnál, miközben megfeszített erővel keresték a hatóságok a parajdi bányakatasztrófa megoldását. A betegszabadságokat is érintik a kormány új megszorítási intézkedései.
Egy 70–80 méteres szakadékból került elő annak a motorosnak a holtteste, akit csütörtökön megtámadott egy medve a Transzfogarasi úton, a Vidraru-tó közelében.
Az olasz sajtó részleteket közölt a csütörtöki transzfogarasi halálos medvetámadás áldozatáról, a 48 éves Omar Farang Zinről, aki Facebook-oldalán tett közzé szerdán medvés fotókat és videókat.
Petre-Florin Manole munkaügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a havi bruttó 347 lejes étkezési támogatásban pedig csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapfizetésű közalkalmazottak fognak részesülni.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.