Az erdélyi településeken, legyenek azok falvak avagy megyei jogú városok, könnyű olyan lakóépületekbe botlani, keresni sem kell őket nagyon, melyek merényletet jelentenek az elemi szépérzék ellen. Képgaléria, második rész.
Rikító színek, grandománia, igénytelenség, egymástól elütő stíluselemek, giccses dekorációk, esetenként a funkcionalitás hiánya a jellemzői ezeknek az architekturális szörnyszülötteknek.
Nem csoda, hogy ilyen az épített környezetünk, véli Guttmann Szabolcs, a Romániai Építészek Rendje erdélyi területi szervezetének elnöke, hiszen a lakóházak jó részét engedély nélkül húzzák fel. Az engedély sem biztosíték egy minimális szakmai, esztétikai színvonalra, ugyanis sok ingatlant rajzolók, technikusok terveznek, akiknek ilyesmire jogosítványuk nincs, s a jóváhagyást szintén olyanok végzik, akiknek nincs sok közük az építészethez. Még az sem garancia semmire, hogy építész készítette a tervet, ugyanis azt gyakran nem tartják be, felelősségre vonás pedig alig van, mondja Guttmann Szabolcs. „Ritka még a jó-közepes megoldás is. Változás csak akkor következhet be, ha a pénzes embereknek is lesz kultúrájuk” – nyilatkozta a korábbi nagyszebeni főépítész.
Az alábbiakban kirívó erdélyi lakóházakat mutatunk be. Hogy melyik a legviccesebb? Ennek eldöntését az olvasókra bízzuk.
A sorozat első része itt tekinthető meg.
12. Antik oszlopok, reneszánsz szobrok és ablakkeretek, címerpajzs és kariatídák hivatottak emelni a fényét ennek a Szatmár megyei palotának, melynél kolosszálisabb giccs nem sok épült Erdélyben.

13. Az oroszlán lehet a kedvenc állata a Bánffyhunyadon magasodó palota tulajdonosának, mert rakatott vagy kéttucatot a falakra és a kerítésre. Az épület persze nem csak ettől ronda.

14. Ha kicsi a házad, told meg egy nagyobbal, mondhatta magának a képen látható architekturális szörnyszülött lakója. És úgy is tett!

15. Végtelen az emberi kreativitás, amit ez a máramarosi porta is igazol. Az udvaron egy háznak alig nevezhető tákolmány áll, ellenben az utcán elhaladók megcsodálhatják magukat a kapuként és bejárati ajtóként szolgáló hatalmas tükrökben.
.jpg)

17. Ha egy ház kicsi, az nem jelenti feltétlenül azt, hogy ne rakhatnánk rá három tornyot. A tornyok csúcsán trónoló Mercedes márkajel még előkelőbb külsőt kölcsönöz az épületnek.

18. Ha egy ház kellemes architektúrájú, attól a porta összhatása még lehet megmosolyogtatóan ízléstelen. Egyszerű a képlet, csak egy megfelelő kerítés kell, antik oszlopoklal, római mellszoborral, oroszlánnal, sassal, griffmadárral.
.jpg)
19. Ha Déván épít házat az ember, könnyen megtörténhet, hogy megihleti a vár, és két bástyát is szeretne az otthonába, melyekhez lőrésszerű ablakok dukálnak. Praktikus lakás, ellenséges támadás esetén könnyen védhető.
.jpg)
20. Erkély nélkül nem is ház a ház. A képen látható eléggé ingatagnak tűnik, de legalább ronda. A kapu méltó lenne rá, hogy esettanulmányként bekerüljön az egyetemi tanagyagba: bár esztétikailag sem hétköznapi, a legfigyelemreméltóbb a mód, ahogy beledolgozták a postaládát.
.jpg)
21. Ahogy a megfelelően kiválasztott kiegészítők nagyban fokozhatják egy viselet összhatását, ugyanúgy a kellő számú és hozzáértéssel elhelyezett kerti törpe is közröhej számba menővé tehet egy alapjáraton unalmasan giccses épületet. Ennek a családi háznak a homlokzatára 16 darab került fel. Tény, más velük a ház.


23. Aki igazán ad magára, az négyszintes tetőt rakat a házára, tornyokkal, Mercedes-jelekkel megspékelve, s feliratja rá bádogbetűkkel, ki a kedves kuckó büszke tulajdonosa. Így legalább tudjuk, kit kell irigyelni.

24. Fa, beton és tégla eredeti kombinációjából áll össze ennek a bihari háznak az utólag felhúzott emelete. Kár, hogy ponyva vagy néhány felesleges nejlonzsák nem volt a ház körül, ügyesen be lehetett volna dolgozni azokat is a falba.
.jpg)
25. Végezetül még egy ház, azt bizonyítandó, hogy a szépérzék hiánya, párban a grandomániával, nem erdélyi specifikum. Ez a monstrum egy Kusturica-film hatásos díszlete lehetne, egy balkáni keresztapa szürrealisztikus rezidenciája. Sajnos, nem filmdíszlet, budapesti magánház.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Kétszer is behatolt egy buşteni-i házba egy anyamedve bocsaival pénteken, míg végül kilőtték a délután folyamán. A három bocs közül az egyik halálosan megsérült, a másik kettő pedig az erdőbe menekült.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.