// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

Erdély „legszebb” házai II.

// HIRDETÉS

Az erdélyi településeken, legyenek azok falvak avagy megyei jogú városok, könnyű olyan lakóépületekbe botlani, keresni sem kell őket nagyon, melyek merényletet jelentenek az elemi szépérzék ellen. Képgaléria, második rész.

Rikító színek, grandománia, igénytelenség, egymástól elütő stíluselemek, giccses dekorációk, esetenként a funkcionalitás hiánya a jellemzői ezeknek az architekturális szörnyszülötteknek.

Nem csoda, hogy ilyen az épített környezetünk, véli Guttmann Szabolcs, a Romániai Építészek Rendje erdélyi területi szervezetének elnöke, hiszen a lakóházak jó részét engedély nélkül húzzák fel. Az engedély sem biztosíték egy minimális szakmai, esztétikai színvonalra, ugyanis sok ingatlant rajzolók, technikusok terveznek, akiknek ilyesmire jogosítványuk nincs, s a jóváhagyást szintén olyanok végzik, akiknek nincs sok közük az építészethez. Még az sem garancia semmire, hogy építész készítette a tervet, ugyanis  azt gyakran nem tartják be, felelősségre vonás pedig alig van, mondja Guttmann Szabolcs. „Ritka még a jó-közepes  megoldás is. Változás csak akkor következhet be, ha a pénzes embereknek is lesz kultúrájuk” – nyilatkozta a korábbi nagyszebeni főépítész.

Az alábbiakban kirívó erdélyi lakóházakat mutatunk be. Hogy melyik a legviccesebb? Ennek eldöntését az olvasókra bízzuk.

A sorozat első része itt tekinthető meg.

12. Antik oszlopok, reneszánsz szobrok és ablakkeretek, címerpajzs és kariatídák hivatottak emelni a fényét ennek a Szatmár megyei palotának, melynél kolosszálisabb giccs nem sok épült Erdélyben. 

13. Az oroszlán lehet a kedvenc állata a Bánffyhunyadon magasodó palota tulajdonosának, mert rakatott vagy kéttucatot a falakra és a kerítésre. Az épület persze nem csak ettől ronda.

14. Ha kicsi a házad, told meg egy nagyobbal, mondhatta magának a képen látható architekturális szörnyszülött lakója. És úgy is tett!

15. Végtelen az emberi kreativitás, amit ez a máramarosi porta is igazol. Az udvaron egy háznak alig nevezhető tákolmány áll, ellenben az utcán elhaladók megcsodálhatják magukat a kapuként és bejárati ajtóként szolgáló hatalmas tükrökben.
 


16. Nem elég giccses a házad? Semmi vész, könnyen meg lehet bolondítani egy kék kéménnyel és ugyanolyan színű fémcseréppel, meg egy kis bádogtaréjjal.

17. Ha egy ház kicsi, az nem jelenti feltétlenül azt, hogy ne rakhatnánk rá három tornyot. A tornyok csúcsán trónoló Mercedes márkajel még előkelőbb külsőt kölcsönöz az épületnek.

18. Ha egy ház kellemes architektúrájú, attól a porta összhatása még lehet megmosolyogtatóan ízléstelen. Egyszerű a képlet, csak egy megfelelő kerítés kell, antik oszlopoklal, római mellszoborral, oroszlánnal, sassal, griffmadárral.
 

19. Ha Déván épít házat az ember, könnyen megtörténhet, hogy megihleti a vár, és két bástyát is szeretne az otthonába, melyekhez lőrésszerű ablakok dukálnak. Praktikus lakás, ellenséges támadás esetén könnyen védhető.

20. Erkély nélkül nem is ház a ház. A képen látható eléggé ingatagnak tűnik, de legalább ronda. A kapu méltó lenne rá, hogy esettanulmányként bekerüljön az egyetemi tanagyagba: bár esztétikailag sem hétköznapi, a legfigyelemreméltóbb a mód, ahogy beledolgozták a postaládát.

21. Ahogy a megfelelően kiválasztott kiegészítők nagyban fokozhatják egy viselet összhatását, ugyanúgy a kellő számú és hozzáértéssel elhelyezett kerti törpe is közröhej számba menővé tehet egy alapjáraton unalmasan giccses épületet. Ennek a családi háznak a homlokzatára 16 darab került fel. Tény, más velük a ház.
 


22. Iskolapéldája ez a kolozsvári családi lak annak, hogyan lehet kevés pénzzel merényletet elkövetni a szépérzék ellen. A kellékek: a falak színétől rikítóan elütő tető, minél több tornyocska, ha lehet, a dollár jegyében, ágaskodó lovak a kapuoszlopokon. Hatásos kombináció.

23. Aki igazán ad magára, az négyszintes tetőt rakat a házára, tornyokkal, Mercedes-jelekkel megspékelve, s feliratja rá bádogbetűkkel, ki a kedves kuckó büszke tulajdonosa. Így legalább tudjuk, kit kell irigyelni. 

24. Fa, beton és tégla eredeti kombinációjából áll össze ennek a bihari háznak az utólag felhúzott emelete. Kár, hogy ponyva vagy néhány felesleges nejlonzsák nem volt a ház körül, ügyesen be lehetett volna dolgozni azokat is a falba.

25. Végezetül még egy ház, azt bizonyítandó, hogy a szépérzék hiánya, párban a grandomániával, nem erdélyi specifikum. Ez a monstrum egy Kusturica-film hatásos díszlete lehetne, egy balkáni keresztapa szürrealisztikus rezidenciája. Sajnos, nem filmdíszlet, budapesti magánház.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS