Letette vasárnap délben, a parlament két házának ünnepi, együttes ülésén a hivatali esküt Klaus Johannis, akit novemberben választottak államfővé az ország polgárai. Miután Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke felolvasta a taláros testület határozatát, amellyel hivatalossá nyilvánította a november 16-i államfőválasztás eredményét, Johannis letette az esküt, amelyben az ország területi egységének és szuverenitásának megvédésére tett esküt. Ezt követően Daniel ortodox pátriárka is a szónoki emelvényhez járult, és megáldotta az evangélikus szász elnököt.

Az egyházfői áldást követően Klaus Johannis vázolta államfői céljait. Közölte: megtiszteltetésnek érzi, hogy államfővé választották, és leszögezte:

„minden román” elnöke kíván lenni.

Köszönetet mondott a polgároknak, amiért a választáson megmutatták Románia igazi arcát, és huszonöt évvel a rendszerváltás után ismét megmutatták, mit jelent a demokrácia és a választás.

Leszögezte: le akarja rombolni a kétkedést. „A nagy elvárások képesek nagy eredményeket hozni, és meg is hozzák, mivel több felelősséget, több erőfeszítést, több komolyságot és több munkát jelentenek” – hangoztatta Johannis.

Az új államfő szerint nem késlekedhet az a pillanat, amikor a politikai osztály fölnő a polgárok elvárásaihoz.

Emlékeztetett: A „jól végzett munka Romániája” jelszóval indult a választáson, azt szeretné, ha az országban más lelkiállapot, más klíma lenne úrrá. „Munkához kell látni, mivel az eredmények nem jönnek maguktól, egyik napról a másikra” – figyelmeztetett. A konkrétumokra rátérve kifejtette:

az első lépés a politikai struktúrák újjáépítése,

hogy a politikum valóban a polgárokat képviselje.

„A 2015-ös év feladata ennek a megvalósítása, hogy a politikai rendszer ne öt, hanem ötven évig szolgálja a polgárokat” – ecsetelte.

A prioritások között az alkotmánymódosítást, a választási törvény módosítását, a parlament létszámának csökkentését, a levélben szavazás és az elektronikus szavazás bevezetését, a párttörvény módosítását sorolta fel.

Jelezte: a hosszú távú terv hiányának veszélyes, és figyelmeztette a pártokat, hogy nem lehet többé konjunkturális alapon, a pártérdekek szerint reformokat hozni, nem szabad megismételni a múlt hibáit. Kijelentette: folytatni kell a jogállamiságot és az igazságszolgáltatás függetlenségének szavatolását – ebben az államfőnek is jelentős szerepe van, amit ő el is vállal.

„Románia számára az egyetlen lehetséges út az, hogy megszabaduljon a korrupciótól.

Egyik fő célom, hogy mandátumom végére a korrupció már ne jelentsen gondot, a politikusok pedig megértsék, hogy a közt, nem pedig saját érdekeiket kell szolgálniuk” – jelentette ki Johannis.

A második nagy feladatkörként a nagy közszolgáltató rendszerek megreformálását jelölte meg. „A kérdés, hogyan teremthető meg az eredményes és versenyképes oktatás, a hatékony és korrekt egészségügy, a méltányos nyugdíjak fizetése hosszú távon, és hogy hogyan kezeli Románia a demográfiai problémát – a pártoknak konszenzusra kell jutniuk ezekben a kérdésekben” – mutatott rá.

Hozzátette: hamarosan összehívja a pártok vezetőit, hogy megvitassák, milyen célokat kell kitűzni, és a menetrendet azok megvalósítására. „A cél az, hogy az ország polgárai ne külföldön keressék a boldogulást, azok pedig, akik elmentek, visszajöjjenek” – jelentette ki.

A külpolitika kapcsán leszögezte: az ország külpolitikának 3 pillére

az USÁ-val való stratégiai partnerség, valamint a NATO- és az EU-tagság.

„A kulcsszó a folytonosság és a kiszámíthatóság – az ország teljesíti vállalásait a jövőben is” – ecsetelte, hozzátéve: célja, hogy mind katonai, mind gazdasági téren elmélyítse a Románia és az Egyesült Államok közötti kapcsolatot.

„Románia nem csupán haszonélvezője, de megteremtője is kell hogy legyen a biztonságnak, ennek érdekében növelni kell a védelmi tárca finanszírozását” – mutatott rá Johannis. Emellett azt is közölte, hogy növelni kívánja Romániai befolyását Európában, az egyesült Európa megteremtésében.

Moldova kapcsán üdvözölte az Európa-barát erők győzelmét, és leszögezte: Romániának támogatnia kell a Pruton túli országot az európai integráció útján.

Zárásként kiemelte: a jogszabályok módosítását a mentalitás, a gyakorlat módosulásának is kísérnie kell. A pártoknak, az elnöknek és a parlamentnek is végezniük kell a dolgukat, a megszabott alkotmányos keretek között.

Kijelentette: erős nemzetet akar. „Egyetlen nemzet vagyunk, amely értékekkel és célokkal rendelkezik, amely tudja, hogy mit akar” – szögezte le.

Végezetül megtiszteltetésnek nevezte, hogy a nemzet elnöke lehet, és kifejtette: azt akarja, hogy mindenki számára megtiszteltetés és büszkeség forrása legyen, hogy a román nemzethez tartozik.

A ceremóniát követően Johannis az álalmfői rezidenciaként szolgáló Cotroceni-palotába ment, mivel ilyenkor az eljárás az, hogy az új államfő ünnepélyes keretek között átveszi az elnöki mandátumot elődjétől – jelen esetben az államfői tisztséget az elmúlt tíz évben betöltő Traian Băsescutól.