Johannis november 16-i győzelme máris megváltoztat olyan dolgokat, melyek előremozdíthatatlannak tűntek Romániában. A románok, nagyon sok év óta először, azt mondják, hogy
az ország jó irányba halad.
Ahogy azt az Adevărul megrendelésére készített Inscop-felmérés mutatja, a válaszolók 53,6 százaléka szerint, Románia jó irányba halad. Alig egy hónappal a választás előtt a megkérdezettek 68,2 százaléka azt mondta, hogy az ország rossz irányba halad. Egy ilyen rövid idő alatt bekövetkezett ekkora változás a lakosságnak az elnökkel szembeni óriási reményeit és elvárásait mutatja.
Olvasson még:
Johannis, gyakorlatilag, rendkívüli hatalmat és biankó csekket kapott a lakosságtól. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen kegyelmi állapot rövid ideig tart. Éppen ezért, ha változtatni akar valamit, és legalább részben teljesíteni akarja a rábízott mandátumot, akkor az elnöknek beiktatása első óráitól kezdve cselekednie kell.
Az első számú gondot az a politikai osztály jelenti, mely programja teljesítéséhez a rendelkezésére áll.
Az új PNL, sajnos, egyáltalán nem új.
A politika ugyanazon cserzett bőrű veteránjairól van szó, akik annyiszor álltak már át ellenzékből a hatalom mellé és fordítva, hogy már nem is tudják számon tartani. A hajdanán halálos ellenségek, később meg érdek alapon egyesültek azt várják, hogy Klaus Johannis Cotroceni-be vonulása után az ölükbe hulljon a kormányzás. Persze, porhintésből azért megszavazták néhány mentelmi jog felfüggesztését, de ott is voltak kivételek a párthoz közeliek esetében. És amennyiben beteszik majd a lábukat a Victoria-palotába, ugyanazok a tisztségkupecek és kormányzati kerítők fogják fényesíteni a cipőjüket és adnak majd kormányzati leckéket a nemzetnek. Eddig is így vezettek, minden lehetséges felállásban, az eredménye pedig látható volt.
Románia számára a kormányzási mód radikális megváltozása a lényeges, amit egyetlen párt, sem a PSD, sem a jobboldal nem tudott eddig elérni. A Ponta-kormány kimerítette tartalékait, a diaszpórában megszervezett választás botránya után pedig egyre kisebb esélye van a Victoria-palotában maradni.
A parlamenti többség egyszerű újrarendezése nem képes megóvni a kormányt annak a kiskirályi rendszernek a káros hatásától, mely eddig a saját érdekeitől függően osztogatta a kormányzati tisztségeket. Nézzék meg, mi történt a visszaszolgáltatásokkal, vagy a nagy állami megrendelésekkel, melyek most a korrupciós ügyek lényegét képezik. Nézzék meg, hogyan jutottak kulcspozíciókba különféle alakok, milyen politikai támogatásuk volt és miként teljesítették feladatukat több tízmillió eurós közvetítői díjak osztogatásával!
Egy új kormányzatnak éppen ezektől a mechanizmusoktól kell megszabadulnia azzal, hogy olyan embereket juttat kormányzati tisztségekbe, akik nem kapcsolódnak a korrupt politikai rendszereken belüli hatalmi központok obskúrus vezérlőgombjaihoz.
Jelenleg nem létezik ilyen többség. De a Klaus Johannisra leadott szavazatok és az új elnök mögött álló közvélemény nyomására egy alkalmas csapatnak lenne esélye túljutni a beiktatási szavazáson. Főleg úgy, hogy a pártok takarításra irányuló belső akaratának hiányában