Klaus Johannis harcra készül. Vagy legalábbis kemény munkára.
Románia szilárd demokrácia, mely erős Európát akar, mondja a megválasztott elnök, Klaus Johannis az olasz La Repubblicának adott interjújában, melyben egységért, a politikai programja megvalósításáért száll síkra, és kihangsúlyozza, hogy
„25 év telt el (az 1989-es forradalom óta – a szerz.), voltak sikerek és kudarcok, most a jövő felé tekintünk. A kelet és nyugat közötti bonyolult helyzet közös európai cselekvést igényel. És egy egyre szélesebb körű partnerségben bízom Olaszországgal”, mondta Klaus Johannis.
Arra a kérdésre, hogy ki lehet-e alakítani normális kapcsolatot a Vlagyimir Putyin által vezetett Oroszországgal, Johannis a következőt válaszolta: „Jelenleg nehezebb a helyzet. Európai szinten közös cselekvésre van szükség. Az Oroszországgal meglévő kapcsolatot jelenleg az ukrajnai válság és az agresszív, a nemzetközi joggal összeegyeztethetetlen politikával kapcsolatos benyomások befolyásolják. Amikor túljutunk majd ezeken az akadályokon, akkor újravizsgálhatjuk kapcsolatainkat Moszkvával.”
Riporter: Az elnökválasztási győzelem után rögtön azt mondta: „Tekintsünk nyugat felé!”. Milyen álláspontra fog helyezkedni azon kihívások kontextusában, melyekkel az Európai Unió és a NATO szembesül és fél évszázadnyi diktatúra, a korrupció és a nem hatékony kormányzás miatt elvesztegetett évek után?
Klaus Johannis: Románia bebizonyította, hogy nemcsak megbízható partnere az EU-nak és a NATO-nak, hanem szilárd gyökerekkel rendelkező demokrácia is. Az Egyesült Államokkal, az EU-val és a NATO-val meglévő partnerség megszilárdítása és kibővítése a célom, és közösen a demokratikus intézmények megerősítése. Azt hiszem, túl kell lépnünk a múltbéli szokásokon. Lezártuk az átmenetet, helyet szereztünk magunknak a nyugati demokráciák között. Nézze meg a fiatalokat, akiknek döntő szerepük volt az elnökválasztáson: demokratikus elvek és értékek szerint élnek, melyekért megmozdultak.
Románia sokat tett a demokrácia, a jogállamiság, a független igazságszolgáltatás megszilárdításáért. Többek között a demokratikus kultúra és a részvételi kultúra megerősítéséért is: évekig tartott a kiépítésük. Nagy eredmény, hogy az EU és a NATO tagja lettünk, ami a pártok és a társadalom közötti konszenzusnak köszönhetően volt lehetséges. Tény, hogy vannak el nem ért célok és a reményeinknek nem megfelelő helyzetek is. Most meg kell néznünk, mi hiányzik, felmérhetjük a helyzetet, lemondhatunk arról, ami nem működik, létrehozhatunk valami újat. Ez egy új kezdet. Ezt annak a programnak a 11 pontja ihleti, mellyel az elnökválasztást megnyertem és melyek az oktatásról, az egészségügyi rendszerről, a gazdaságról, a mezőgazdaságról szólnak;
Riporter: Nicolae Ceauşescu félreállítása után 25 évvel mit üzen egy becsületes kormányzás nevében elért győzelem után?
Klaus Johannis: Történelmünk új szakaszába lépünk. Véget ért az, amit az utóbbi 25 évben el tudtunk érni, vagy sem: le kell vonnunk a tanulságokat és a jövő felé kell tekintenünk. Egy erős és virágzó Románia felépítése a célom. A legutóbbi választás megmutatta a világnak, hogy aktív polgárok nemzete vagyunk. Civil társadalomként, nemzetként a nehéz időkkel történt kemény szembesülésből és az ország céljaival kapcsolatos közös érzelmeinkből fakad az erőnk.
Riporter: De együtt kell majd élnie a volt többséggel, Victor Ponta szociáldemokratáival… Mit jelent Romániában a „jobbközép” és a „baloldal”?
Riporter: Mi a véleménye az Ukrajna és Moldova Köztársaság miatt az EU és Oroszország között kialakult feszültségekről, az euró-övezeten belüli nézetkülönbségekről?
Klaus Johannis: A gazdasági válság megterheli az európai intézmények szilárdságát, mind a föderalizálási, mind a bővítési folyamatot lelassítva. Amikor túljutunk majd a gazdasági válság kritikus pillanatán, mindkét folyamatot újra kell indítanunk és fokoznunk kell.
Erősebb, közös értékek és elvek, egy valódi partnerség által egyesített Európáról álmodozom.
Románia otthon érzi magát Európában. De mindig helye van a szorosabb, kölcsönösen előnyös partnerségeknek. Abban bízom, hogy Románia és Olaszország a jövőben minden szinten megszilárdítja majd a kapcsolatait.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
Az egészségügyi minisztérium sürgősségi rendeletet készít elő, amelyik lehetővé tenné az állami intézményeknél alkalmazott orvosok munkaszerződésének felbontását, ha munkaidejükben a magánegészségügyben dolgoznak.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Két fiatal vesztette életét egy közlekedési balesetben vasárnapra virradóan Râmnicu Vâlceában. A rendőrség üldözte őket, miután nagy sebességgel közlekedtek, és nem álltak meg a jelzésre – közölte vasárnap a Vâlcea megyei rendőrség.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.