// 2026. június 5., péntek // Fatime

Kiprovokál a páholyból A nép ellensége

// HIRDETÉS

Régóta vágyom egy nyugtalanító előadásra. Hogy többször mondjam magamban két és fél órája alatt: aha! Hogy hazavigyem az élményét.

Hogy utána is beszéljünk róla. Hogy még egy ideig többször eszembe jusson egy-egy részlet, és mosolyogjak. Hogy rólunk szóljon.

Thomas Ostermeier (a képen jobbra) és a Schaubühne elhozták ezt az előadást, rögtön az Interferenciák nyitónapjára. Ibsen-darab, és meglepően aktuális itt és most, Kolozsváron: egy fürdőváros orvosa felfedezi, hogy a gyógyvíz mérgezett, hasmenést és bőrgombát okoz. A laborleletekre támaszkodva sietteti a fürdő bezárását, a víztároló átépítését, szűrőrendszer kialakítását, hogy megelőzzék a sok fertőzést. 

 

Barátai lelkesen mellé állnak, a helyi lap lehozná a cikket, mígnem kiderül, hogy mindannyiuk, sőt az egész üdülőtelepülés érdeke azt kívánja, hogy a szennyezés maradjon lepel alatt. Az orvos utolsó pillanatig kitart az ügy mellett, még akkor is, ha mindenki ellene fordul. Dióhéjban ennyi. 

 

 

 

Ugye nem kell különösebb dramaturgiai truváj, mindenkinek beugrik Verespatak. A szereplők megrajzolásához kellett kis aktualizálási smink. Mai viselet, kinek amilyen dukál: a dokinak kockás ing, az öregrocker családi barátnak bőrdzseki, a hipszter újságírónak sárga farmer, a kiadónak fényes bőrcipő, márkás farmer-zakó stb. Meg az unalmas első felvonáshoz egy kis pretextus: azért gyűltek össze épp a doktor otthonában, mert egy zenekarban játszanak, próba van. 

 

Minden egyszerű, laza, kényelmes de inkább szedett-vedett, mint lakberendező tanácsait követő miliő, több díszletelem krétarajz (lámpa, tévé, rádió, ülőalkalmatosságok – semmi funkciójuk nem lenne egyébként).

 

Az idő múlásához elég felfirkantani: másnap, a helyszín megjelöléséhez is elég egy spongya meg egy új felirat. A tér a színészek közreműködésével alakul át szerkesztőséggé. Pörög a történet, Ibsen írta, a rendező és a társulat kisebb játékokkal egészíti ki. S mikor már épp elkezdünk mocorogni, és növekszik bennünk a hiányérzet, belecsöppenünk egy lakossági fórumba. 

 

Az orvos hívta össze, mert nem hagyja magát lebeszélni, a köz tudomására akarja hozni felfedezését. Ellenfelei, egykori barátai szítják az ellenséges hangulatot. Ő elmondja védőbeszédét – ritka szép, mély, bár közhelyektől sem mentes krédó arról, hogyan kellene élnünk. Végül – és egyértelműen ez az előadás csúcspontja – mi kell ítélkezzünk fölötte: igaza van vagy sem?

 

 

Nem hiszek a véletlenekben, de elképzelhető, hogy sem az alkotók, sem az előadást a fesztivál programjába beválasztó George Banu nem látták előre, hogy a kolozsvári színházbajáró közönség nagyrésze aktív résztvevője volt az elmúlt években a Verespatak-ellenes, az elmúlt hetekben a Ponta-ellenes tüntetéseknek. 

 

Nyíltan foglaltak állást a nép ellensége mellett, a szereplők felszólítására ki is fejtették, miért van igaza, miért kellene rá hallgatni. Érveltek, visszakérdeztek, és nem váltak a manipulációk áldozatává. Nagyon büszke voltam erre a militáns közönségre. (Nagyon kíváncsi vagyok, hogy az alkotók más városban milyen közönséggel találkoztak.)

 

Csúnya lenne elárulni a végkifejletet, de annyit megsúgok: mozgalmas, izgalmas, fordulatos, színes. Az előadás pedig szerepel a fesztivál mai programjában is, ki ne hagyják, akik ítélkezni szeretnének a nép ellensége felett. Este nyolctól a magyar színház nagyszínpadán.

 

 

Címoldali fotó: Biró István

Videó: Kolozsvári Állami Magyar Színház

Szövegközi fotó: Szabó Tünde

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Távirányítós pumpával lopta a kamionból a gázolajat egy román és egy moldovai sofőr Franciaországban – hírmix
Főtér

Távirányítós pumpával lopta a kamionból a gázolajat egy román és egy moldovai sofőr Franciaországban – hírmix

Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.

Kommunista időkben elrejtett iratokra bukkantak a recsenyédi unitárius templomban
Krónika

Kommunista időkben elrejtett iratokra bukkantak a recsenyédi unitárius templomban

A recsenyédi unitárius templom karzatának padlózata alól nemrég előkerült négykötetnyi iratanyag új fejezetet nyithat a település történetének kutatásában. Nagy Adél lelkésznő a véletlenszerű feltárásról, az iratok érdekességéről beszélt a Krónikának.

A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…
Főtér

A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…

… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok
Székelyhon

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok

Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.

Állampolgársága megvonására „buzdít” a Székelyföld emlegetése miatt gyalázott román újságíró
Krónika

Állampolgársága megvonására „buzdít” a Székelyföld emlegetése miatt gyalázott román újságíró

Bírálatok kereszttüzébe került nemzettársai körében a magyarok iránt leplezetlen rokonszenvvel viseltető Lucian Mîndruță bukaresti újságíró, rádiós műsorvezető. Az ismert médiaszakember keményen beolvasott azoknak, akik szerint Székelyföld nem létezik.

Pincében lőtték ki a garázdálkodó medvét
Székelyhon

Pincében lőtték ki a garázdálkodó medvét

Naponta többször is megjelent egy három-négy éves medve a sikaszói nyaralók és házak között, ráadásul többször betört az udvarokra és épületekbe, hűtőt és kerítéseket rongálva meg. Végül kedden délután lőtték ki, amikor egy épület pincéjében volt.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS