Míg Romániában az iskolai vallásoktatásnak hangsúlyosan felekezeti jellege van, más országokban vagy teljes mértékben tiltják ennek iskolai oktatását, mint például Franciaországban, vagy olyan tantárgyként szerepel, melynek keretében a világ minden vallásáról tanítanak, ahogy azt különben az Adevărul szakértői is javasolták.

Persze, olyan országok is vannak, ahol a vallást ugyanúgy oktatják, mint nálunk, de nyugaton az a trend, hogy áttérnek az egyetlen felekezet, egyetlen dogma oktatásáról a vallások tanítására, mutatnak rá a terület szakértői.

Európában egyes helyeken kötelező a részvétel a vallásórákon, és nem lehet felmentést kapni. Ilyen 2013 óta Oroszország vagy Görögország, melyek szintén többségükben ortodox keresztény országok. Svédországban is kötelező tantárgy a vallás, de ott a nagy világvallásokat oktatják. Más országokban választható óra, például Szlovéniában. Olyan ország is van, ahol tilos a vallásoktatás, mint Franciaország. Máshol, például Németországban, a helyzet tartományonként változó.

17 országban szerepel a vallás az órarendben

„Lettországban a diákoknak a vallás- és az etikaóra közül kell választaniuk. Valószínűleg onnan vette Remus Cernea az ötletet, hogy váltsák fel a vallásórát «etika és polgári kultúra» órával. Ugyanakkor olyan országok is vannak, ahol ugyanúgy oktatják a vallást, mint nálunk. Például van egy Ausztriából érkezett diákom, aki elmondta, hogy ott katolikus kereszténységet tanítanak, és a más felekezetű keresztény diákok is elfogadják, hogy ezekre az órákra kell járniuk”, magyarázza Cristian Alexa, a fővárosi George Coşbuc Kétnyelvű Főgimnázium vallástanára. A vallást az Európai Unió 17 tagországában oktatják, mondja Corneliu Riegler történelemtanár, ugyanabból a középiskolából.

Tincuţa Apăteanu oktatási szakértő, az adevarul.ro bloggere azt mondja, Németországban a vallás oktatása tartományonként különböző, mivel szövetségi államról van szó, ugyanakkor „érdekes, hogy egyes tartományokban felmerült a muzulmán vallás oktatásának felvétele is az oktatási kínálatba”, a változatosságot és toleranciát támogatandó. Nagy-Britannia esetében „a vallásoktatás valóban kötelező, de a diákok nem egyetlen vallást tanulnak az iskolában. Minden vallásról kapnak oktatást”, magyarázza Simon Parker brit tanár, a George Coşbuc Kétnyelvű Főgimnázium volt oktatója.

Történelmileg összefügg a vallás és az egyetemes kultúra

Egy ilyenfajta tantárgynak nem a felekezeti, dogmaszerű oktatást kellene jelentenie, hanem inkább az egyetemes kultúra részeként kellene megközelítenie a kérdést, hívja fel a figyelmet Eugen Ciurtin vallástörténeti szakértő, az Andrei Pleşu által alapított Vallástörténeti Intézet munkatársa.

„Nyugaton hagyománya van a nem felekezeti jellegű vallásoktatásnak az iskolákban, míg nálunk a vallást kizárólag felekezeti jelleggel tanítják”, magyarázza Ciurtin a Románia és a Nyugat-Európa közötti különbséget. „Németországban nemrég vita zajlott a felekezeti tanórák megszüntetéséről a felekezeti iskolákban, Olaszországban pedig már javaslat is született arra, hogy a középiskolákban a vallást váltsák fel vallástörténettel”, tette hozzá a szakértő.

A vallásóra státuszát sok esetben a kérdéses ország történelme körvonalazta. Franciaországban, állítja Ciurtin, a vallásórát a Francia Köztársaság által hirdetett világiasság gondolatából kiindulva iktatták ki az iskolákból. A szakértő szerint nem szabad megfeledkeznünk ennek az országnak a zaklatott történelméről, a hugenották és a katolikusok közötti konfliktusokról (a Szent Bertalan-éji mészárlás). „Gyakorlatilag az egyik végletből a másikba csaptak át. De Franciaország egyben a világ azon országok egyike is, ahol elsőkként hoztak létre vallástörténeti egyetemet, 1886-ban”, mondja még.

Vallásoktatás Európán kívül

Míg Európában, általában, a kereszténység különféle formáit vagy vallástörténetet oktatnak, más országokban, például Törökországban vagy Indonéziában a diákok a Koránt tanulják az iskolában. Különben a kereszténység után az iszlám a világ második legnagyobb vallása, több mint egymilliárd hívővel. Indonéziában, például, a tanrendről nemcsak az Oktatási Minisztérium dönt, hanem a Vallási Ügyek Minisztériuma is, melynek minden iszlám iskola alá van rendelve.

Izraelben az állami iskolák a zsidók történelmét oktatják, mely a vallásos szövegek tanulmányozását is magába foglalja. „Ez a tantárgy sokkal inkább a zsidó kultúrát és hagyományokat fedi le, mint a vallásos hitet. Azokban az iskolákban pedig, ahol az arab diákok tanulnak, a Koránt és a Bibliát oktatják a muzulmán és keresztény tanulóknak is”, magyarázza Tincuţa Apăteanu.

Elmondása szerint az Egyesült Államokban a vallást csak nem felekezeti jelleggel lehet az iskolákban tanítani. „A Bibliát, például, kulturális vagy irodalmi értéke szemszögéből lehet megközelíteni és sohasem hitjelleggel, vagy olyan módon, mely a Biblia vallási dokumentumként történő elfogadására bátorítana. Ezen kívül azt is szorgalmazzák, hogy ezzel párhuzamosan más vallások szövegeit is tanulmányozzák”, mondja még Apăteanu.

Vallásoktatás a román iskolákban

Ami a vallásnak az előkészítőtől a középiskola utolsó osztályáig történő romániai oktatását illeti, Horia Pătraşcu filozófiatanár, az adevarul.ro bloggere azt mondja, ez egyfajta reakció arra is, hogy a kommunizmusban minden formában tilos volt a vallás oktatása.

Szerinte viszont az a gond, hogy hiányzik egy világos elképzelés. „Miféle diákokat akarunk, mit akarunk nekik tanítani, miként akarjuk őket nevelni? Mit akarunk elérni a vallás iskolai oktatásával? Jó keresztényekké akarjuk változtatni a diákokat, a kereszténységről akarjuk őket tájékoztatni, vagy vallási automatákat akarunk belőlük csinálni? A vallásóra tanrendjeit összeállítóknak ezekre a kérdésekre kellene válaszolniuk. Szerintem a vallásórát a vallások története és filozófiája tantárggyá kellene változtatni. A diákokat arra kellene bátorítani, hogy kérdéseket tegyenek fel, problémákat vessenek fel, de az ember alapvető kérdéseire adott, vallási doktrínába rendezett különféle válaszokat is meg kellene ismerniük”, mondja Pătraşcu.

Kötelezően választható az előkészítő osztálytól a XII-ig

A román iskolákban a vallásoktatás az előkészítő osztálytól a XII-ig zajlik, de a törzsanyag egyetlen opcionális tantárgya. Ez azt jelenti, hogy ha a szülők nem akarják, hogy gyermekük vallást tanuljon az iskolában, kérvényt nyújthatnak be, mellyel kérik a gyermek felmentését e tantárgy alól, vagy helyette egy másik opcionális tantárgyat választhatnak. A vallás 1990-ben jelent meg a törzsanyagban, miután a kommunista időszakban tilos volt. A vallástanároknak teológiai képzettségük van, és az oktatáshoz a Román Pátriárkia ad ki nekik engedélyt.

Az Oktatási Minisztérium és a Román Pátriárkia idén májusban írtak alá együttműködési megállapodást, melynek értelmében az iskolákban használt minden vallástankönyvet a Pátriárkiának kell engedélyeznie, és a papok részt vehetnek az iskolai ellenőrzéseken.