Egy marosvásárhelyi autonómiakonferencián a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetői egyaránt kedvezően értékelték, hogy az RMDSZ is törvénytervezetet dolgozott ki Székelyföld autonómiájáról.

Izsák Balázs, az SZNT elnöke, Toró T. Tibor, az EMNP elnöke és Szilágyi Zsolt, az EMNP államfőjelöltje egyaránt azt találták pozitívnak, hogy az RMDSZ tervezete szembesíti a román társadalmat azzal, hogy a Székelyföld autonómiája a romániai magyar közösség egészének a politikai célja.

Az Autonómiatervezetek és regionalizmus a politikai képviselet asztalán című konferencián ugyanakkor mindhárman bírálták az RMDSZ által javasolt megoldásokat. A konferencián romániai, finnországi, olaszországi, spanyolországi szakértők és politikusok tartottak előadásokat az autonómiamodellekről. Az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) politikusai távol maradtak a rendezvényről.

A konferenciát záró kerekasztal beszélgetésen Izsák Balázs úgy vélekedett, az RMDSZ hibázott, amikor az olaszországi Dél-Tirol autonómiastatútumát vette mintának a székelyföldi törekvések megfogalmazására. Szerinte a spanyolországi vagy nagy britanniai példák frissebbek, és jobb hivatkozási alapot nyújthattak volna.

Toró T. Tibor azt kifogásolta, hogy az RMDSZ alkotmánymódosításhoz köti tervezete elfogadtatását. Szerinte ezzel az RMDSZ az autonómiakövetelés mozgalmi hátterét veszélyezteti, hiszen ,,haza küldi a székelyeket“, és azt üzeni nekik, hogy nincsen tennivalójuk az alkotmány módosításáig.

Toró is, Szilágyi Zsolt is másodlagos kérdésnek tartotta, hogy egyik vagy másik tervezet ellen megfogalmaznak-e alkotmányossági kifogásokat. Úgy vélték, ha van politikai akarat az autonómia biztosítására, az alkotmányosság kérdése nem lehet akadály.

Szilágyi Zsolt elengedhetetlennek tartotta, hogy ne legyenek zsarolhatók a magyar politikusok. Úgy vélte, akit megérint a román korrupció, „annak nem véleménye lesz, hanem dossziéja”, és a „korrupciós dosszié foglyaként” képtelenné válik az önálló politizálásra, közössége képviseletére. „Egyik nyugat-európai közösség sem tudott az autonómiáért, harcolni, ha soraiban olyanok voltak, akik az ellenzők foglyai” – tette hozzá az EMNP államfőjelöltje.

A konferencián Bakk Miklós politológus hasonlította egymáshoz és a dél-tiroli autonómiamodellhez az erdélyi magyar autonómiakoncepciókat. Úgy vélte, az RMDSZ egy parlamenti vitára előterjeszthető tervezetet próbált megfogalmazni, míg az SZNT afféle „kőtáblába vésett alapdokumentumot” készített, melynek az a funkciója, hogy a mozgalmi hátteret erősítse. Az EMNP tervezetét abban tartotta sajátosnak, hogy Románia egésze számára ajánl megoldást, és az általánostól közelít a székelyföldi sajátosságok felé.

Bodó Barna politológus azt elemezte, miként viszonyul a román politikai osztály az autonómiához. Úgy vélte, az „etnikai alapú területi autonómia” olyan bélyeg, amit a román politikusok vagy tudatlanságból vagy a félrevezetés szándékával használnak a székelyföldi törekvések leírására.

Smaranda Enache román emberjogi aktivista arról beszélt, hogy a román politikusok oltották be a román társadalmat az autonómiától való félelemmel, és ma már a közösség félelme az egyik legfontosabb akadálya az autonómiának.