Meglepő eseményre derült fény az elmúlt napokban: a Project on Ethnic Relations (PER) nevű amerikai szervezet ismét Romániában, Bukarestben és Erdélyben tájékozódik a magyarok és a románok viszonyáról, és közvetíteni próbál a két nemzet közötti ellentétek áthidalása érdekében.

A PER az a szervezet, amely 1993-ban tető alá hozta az RMDSZ és az akkori román hatalom között a román tengerparton található Neptun üdülőhelyen azt a találkozót, amelyen végül az RMDSZ képviseletében Frunda György szenátor, valamint Tokay György és Borbély László képviselők „magánemberként” tárgyalásokat folytattak a román féllel. Végül gyakorlatilag megállapodás született arról, hogy az RMDSZ úgymond „mérsékelt” erőként működik – ennek a megállapodásnak az egyik folyománya Románia felvétele az Európa Tanácsba, valamint az, hogy az RMDSZ három évvel később bekerülhetett a bukaresti kormányba.

Most kiderült: a PER illetékesei – saját bevallásuk szerint a magyarok egyre hangosabb önrendelkezési igényei és tiltakozó akciói miatt aggódó román politikusok felkérésére – ismét térségünkben vizsgálódnak, már tárgyaltak Bukarestben a román pártok és az RMDSZ képviselőivel, és ismét megpróbálják tető alá hozni a párbeszédet a felek között a problémás kérdésekről. „Húsz év alatt az etnikai jogok terén születtek eredmények, de ezek gyakorlatba ültetése nem valósult meg maradéktalanul, most már többre van szükség”- mondta Allen Kasloff, a PER 2005-ben visszavonult igazgatója.

A kezdeményezés bizonyos szempontból pozitívan értékelhető, hiszen úgy tűnik, az eddigi figyelemfelkeltő akciók hatásosak voltak, a bukaresti politikum kezdi komolyan venni a magyar önrendelkezési igényeket. Ugyanakkor az eddig fű alatt, az RMDSZ bevonásával tartott tárgyalások magukban hordozzák annak a veszélyét, hogy a romániai magyar közösség egyetlen, parlamenti képviselettel is rendelkező képviseletét bizonyos ígéretekkel sikerül a bukaresti illetékesek szája íze szerint „pacifikálni.”

Ezért mindenképpen jó, hogy napvilágra került az újabb „neptuni” tárgyalások ténye. Azok ugyanis – amennyiben a továbbiakban is a nyilvánosság bevonásával zajlanak – megteremthetik a lehetőséget arra, hogy a magyar közösség a nagy többség számára elfogadható követelésekkel álljon elő.

Ehhez azonban az szükséges, hogy ne csupán az RMDSZ-t vonják be a tárgyalásokba. A román politikum a magyarság megosztása érdekében felosztotta a magyar politikai képviseletet „mérsékeltekre” és „radikálisokra.” Előbbiek az RMDSZ-t, a mindenkori román hatalommal minden körülmények között együttműködésre hajló szervezetet jelentik, utóbbiak azokat, akik kevésbé hajlanak a kompromisszumokra a jogkövetelések és, az autonómia ügyében.

Csakhogy 1993 óta más a helyzet. Az RMDSZ-en kívül – bár a szövetség még mindig a legnagyobb párt, és egyedüliként van jelen a magyarok képviseletében a román parlamentben – két párt is létrejött. Az RMDSZ szavazótábora a parlamenti jelenléthez éppen csak hogy elegendőre zsugorodott, a romániai magyar polgárok jelentős része kiábrándult s szövetségből. Bár a két másik párt – részben éppen azért, mert egymással is versengenek az RMDSZ politikáját megelégelő magyarok voksaiért – nem jutott parlamentbe, az önkormányzati választásokon mandátumokat szerzett, vagyis a polgárok őket is legitimálták voksaikkal.

Ezért bármilyen olyan tárgyaláson, amelyen az erdélyi, partiumi, bánsági és egészében véve a teljes romániai magyar közösség egészének sorsáról van szó, e pártok képviselőinek is jelen kell lenniük. Mint ahogy az 1993 óta megerősödött erdélyi magyar civil szféra képviselőinek is. A lényeg pedig az, hogy a tárgyalások és esetleges megállapodások során ne a bukaresti vagy a PER által képviselt amerikai érdekek legyenek elsődlegesek, hanem a romániai magyar közösség megmaradása és gyarapodása, a széles körű anyanyelvhasználat, a minden szintet és szegmenst felölelő anyanyelvi oktatás, a lehető legszélesebb körű és régiótól függően legváltozatosabb autonómiaformák. Ha ugyanis ismét csak egyetlen párt kötne homályos körülmények között paktumot, csupán számára kedvező kompromisszumot a román hatalommal, a megállapodás legitimitása enyhén szólva is kétes lenne.