Aradi megemlékezés: még nem teljes a szabadság

Apró lépések politikája helyett áldozatvállalás a szabadságért, illetve párbeszéd a többséggel – ezek a főbb tennivalók az aradi szónokok szerint.
Hirdetés

Potápi Árpád János szerint a romániai magyarok áldozathozatala, Kelemen Hunor szerint pedig a román-magyar párbeszéd és az előítéletek lebontása vezethet el az aradi vértanúk által megálmodott szabadsághoz.A két politikus Aradon, a 13 vértanú tábornok emlékére állított Szabadság-szobor mellett mondott beszédet a nemzeti gyásznapon.

A magyar kormány nevében felszólaló Potápi Árpád János, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kijelentette, ma sem teljes a szabadság, amelyért a tábornokok harcoltak. A szabadság ugyanis azt is jelentené, hogy „használhatjuk anyanyelvünket, hogy leírhatjuk vele köztereink és településeink nevét, hogy restrikciók, hatósági zaklatások nélkül használhatjuk nemzeti jelképeinket, a magyar vagy a székely zászlót” – vélte az államtitkár. Szerinte a szabadság azt is jelentené, hogy

a közösség maga rendelkezik a megtermelt javakkal, és maga dönt a közösséget érintő alapvető kérdésekben.

Megjegyezte, az aradi tizenhármak, „nem az apró lépések politikáját, nem a fontolva haladást és a rossz kompromisszumok szegélyezte könnyebb utat választották“, képesek voltak a legvégsőkig elmenni.
Az erdélyi magyaroknak ma hasonlóan kell cselekedniük. Szabadságuk kiteljesedéséért áldozatot kell vállalniuk” – jelentette ki Potápi. Hozzátette, a 13 aradi vértanú a független és polgári Magyarországért, az egyetemes szabadságért szenvedett mártírhalált. „Ma hajtsunk fejet emlékük előttük, de holnap a példájukból erőt merítve vegyük kezünkbe sorsunk alakítását” – tette hozzá.  

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a kommunizmus által örökségül hagyott előítéletek, a románok és magyarok közötti bizalmatlanság lebontásának a szükségességét hangsúlyozta beszédében. A romániai miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betöltő politikus kijelentette: Románia akkor lehet erős ország, ha felszámolja a kommunizmus örökségét, és képes lesz rendezni a többség és a kisebbség viszonyát.

A román-magyar viszonyt megrontó előítéletekről szólván megemlítette, a románok attól félnek, hogy a magyarok el akarják venni az országuk egy részét, a magyarok pedig attól, hogy a többség meg akarja fosztani őket a nemzeti identitásuktól.
Kelemen Hunor kitért arra, hogy Európa legtöbb nemzete felismerte, hogy a többség-kisebbség viszony rendezése a béke, a jólét és a biztonság feltétele. Ezért a tanulságért óriási árat fizetett a kontinensnek minden népe. A politikus azt is az évszázadok tanulságának tekintette, hogy

a többség mindig felelős a vele együtt élő kisebbségért.

Az emlékünnepség elején a Magyar Nemzeti Énekkar előadásában hallgathatta meg a román-magyar megbékélés parkjában összegyűlt tömeg Románia, Magyarország és az Európai Unió himnuszát. Gheorghe Falcă, Arad polgármestere külön köszönetet mondott a himnuszok mesteri előadásáért.
A megemlékezések sora hétfő délelőtt az aradi minorita templomban tartott gyászmisével kezdődött, délután pedig a vesztőhelyen állított obeliszknél ökumenikus gyászszertartással, és koszorúzással végződik.

Kép: MTI

Hirdetés