// 2026. április 1., szerda // Hugó

Závada Pál nem olvassa a Kurucinfót

// HIRDETÉS

A váradi Törzsasztal szezonnyitó író-olvasó találkozóján megtudtunk mindent, amit nem szerettünk volna tudni Závada Pál legutóbbi regényéről – legalább is annak elolvasása előtt. De sok olyat is, ami a regényből nem derült volna ki.

Závada Pál Természetes fény című regényének idei megjelenése után sokan úgy vélekedtek, hogy a huszadik századi magyar irodalom egyik legfontosabb művét írta meg a tótkomlósi szerző. Nem csoda tehát, hogy kíváncsian vártam a nagyváradi író-olvasó találkozót, igaz, Závada nem először járt városunkban. A Törzsasztal évadnyitóján Kőrössi P. József költő, novellista, kiadóvezető kérdezte a meghívottat.

 

A beszélgetés során két, egymástól látszólag független gondolat tűnt számomra a legérdekesebbnek. Egyrészt az a módszer, ahogyan a szerző kutatja a közelmúlt tragikus eseményeit, másrészt pedig a konkrét történésekhez való objektív viszonyulása. A módszernél maradva, mindjárt a beszélgetés elején kiderült: Závada regényeiben az a közös, hogy egy letűnt korszak apró, talán jelentéktelennek tűnő dokumentumaira építkeznek.

 

 

A dokumentumok jellemzően régi padlásokról és pincékből előkerült fotók, levelezések, előhívatlan filmtekercsek, melyeket kitartóan gyűjt az író. Mint elhangzott, 1983-ban egy doboznyi régi képet talált, amit egy hivatásos fényképész hagyott hátra a családi házukban. Ezek által, illetve nagymamája elbeszélése nyomán kirajzolódott egy kép, a háború előtti és utáni Tótkomlósról, ami segítette az alkotói folyamatot. Később elmondta: a Természetes fény írásakor igyekezett a regény helyszíneinek mindegyikéről archív fotókat szerezni. Azt is megtudhattuk, hogy a régi dokumentumok iránt hasonló érdeklődést mutató doktor barátjával együtt

igyekeznek megmenteni minél több régi fotót és papírt,

ezért előfordul, hogy amennyiben egy régi háznál lomtalanítást végeznek, „lecsapnak” a mások szemében értéktelen lomokra. Így talált például egy zacskó régi levelet, melyekben egy katona ír kedvesének a frontról – igaz, meglehetősen unalmas történeteket –, és amelyet szintén felhasznált a későbbiekben.

 

Ami a háború brutalitásához való viszonyulást illeti, Závada Pál elmondta: ha az ember elkezd ezzel a korral foglalkozni, sok olyan történettel találkozik, miszerint az orosz, német és magyar, stb. katonák egyforma brutalitással bántak a megszállt területeken a lakossággal. Ezt pedig a regényében is leírja. Ezek nem fikciós, hanem jól dokumentált történetek – tette hozzá Závada. Ugyanakkor tisztázta: különbséget kell tenni a becsületes és a szadista katonák között. A megszállók, ha a lakosság körében ellenállást tapasztaltak,

szabadon használhatták a lőfegyverüket,

a szadisták sokszor éltek is a lehetőséggel. Olykor saját honfitársaikat is lelőtték, ha megtudták, hogy azok együttműködtek az ellenséggel. A becsületesebb katonákban – így a regénye főhősében is – komoly erkölcsi- és identitásválságot jelentett az egyre durvuló háború. Olyan helyzetbe kerültek a háború előtt polgári életet élő katonák, melyben nem volt elkerülhető a gyilkolás – fogalmazott Závada Pál. Kőrössi P. József azon kérdésére, hogy érik-e támadások, mert le merte írni, hogy a magyar katonák sem voltak különbek, az író kifejtette: nem szokta figyelemmel követni, hogy mit ír a Kurucinfó.

 

A beszélgetés során sok minden kiderült a regényről, talán még több is, mint amennyit egy majdani olvasó tudni szeretett volna. Arról viszont így is meggyőződhettem, hogy a cselekmény szálainak és végkimenetelének ismeretében is föltétlenül érdemes kézbe venni a könyvet.  

Fotó: Mészáros Tímea

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá
Főtér

És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá

Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.

Tanulságok egy még le sem zajlott választás kapcsán
Krónika

Tanulságok egy még le sem zajlott választás kapcsán

Miközben Magyarországon az elmúlt választási ciklusok legkiélezettebb és -feszültebb politikai kampánya zajlik, Erdélyben – és több magyarlakta vidéken a Kárpát-medencében – már megkezdődött a szavazási folyamat.

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?
Főtér

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

Megtalálták a két eltűnt kislányt
Székelyhon

Megtalálták a két eltűnt kislányt

Egy erdész talált rá hétfő délután arra a két kislányra, akik vasárnap tűntek el dicsőszentmártoni otthonukból.

Rendőrségi pontosítások az eltűnt dicsőszentmártoni kislányok ügyében
Krónika

Rendőrségi pontosítások az eltűnt dicsőszentmártoni kislányok ügyében

Továbbra is folyamatban van annak a két kiskorúnak a felkutatása, akik vasárnap délután tűntek el Dicsőszentmártonból. A hatóságok hétfőre virradóra is megszakítás nélkül folytatták a keresést.

Három kilométert cipelte az erdész a kislányokat, miután megtalálta őket
Székelyhon

Három kilométert cipelte az erdész a kislányokat, miután megtalálta őket

Újabb részletek láttak napvilágot hétfő késő délután a Dicsőszentmártonból eltűnt és a várostól négy kilométerre, egy elszigetelt területen megtalált kislányok ügyében.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS