// 2026. március 15., vasárnap // Nemzeti Ünnep, Kristóf

Závada Pál nem olvassa a Kurucinfót

// HIRDETÉS

A váradi Törzsasztal szezonnyitó író-olvasó találkozóján megtudtunk mindent, amit nem szerettünk volna tudni Závada Pál legutóbbi regényéről – legalább is annak elolvasása előtt. De sok olyat is, ami a regényből nem derült volna ki.

Závada Pál Természetes fény című regényének idei megjelenése után sokan úgy vélekedtek, hogy a huszadik századi magyar irodalom egyik legfontosabb művét írta meg a tótkomlósi szerző. Nem csoda tehát, hogy kíváncsian vártam a nagyváradi író-olvasó találkozót, igaz, Závada nem először járt városunkban. A Törzsasztal évadnyitóján Kőrössi P. József költő, novellista, kiadóvezető kérdezte a meghívottat.

 

A beszélgetés során két, egymástól látszólag független gondolat tűnt számomra a legérdekesebbnek. Egyrészt az a módszer, ahogyan a szerző kutatja a közelmúlt tragikus eseményeit, másrészt pedig a konkrét történésekhez való objektív viszonyulása. A módszernél maradva, mindjárt a beszélgetés elején kiderült: Závada regényeiben az a közös, hogy egy letűnt korszak apró, talán jelentéktelennek tűnő dokumentumaira építkeznek.

 

 

A dokumentumok jellemzően régi padlásokról és pincékből előkerült fotók, levelezések, előhívatlan filmtekercsek, melyeket kitartóan gyűjt az író. Mint elhangzott, 1983-ban egy doboznyi régi képet talált, amit egy hivatásos fényképész hagyott hátra a családi házukban. Ezek által, illetve nagymamája elbeszélése nyomán kirajzolódott egy kép, a háború előtti és utáni Tótkomlósról, ami segítette az alkotói folyamatot. Később elmondta: a Természetes fény írásakor igyekezett a regény helyszíneinek mindegyikéről archív fotókat szerezni. Azt is megtudhattuk, hogy a régi dokumentumok iránt hasonló érdeklődést mutató doktor barátjával együtt

igyekeznek megmenteni minél több régi fotót és papírt,

ezért előfordul, hogy amennyiben egy régi háznál lomtalanítást végeznek, „lecsapnak” a mások szemében értéktelen lomokra. Így talált például egy zacskó régi levelet, melyekben egy katona ír kedvesének a frontról – igaz, meglehetősen unalmas történeteket –, és amelyet szintén felhasznált a későbbiekben.

 

Ami a háború brutalitásához való viszonyulást illeti, Závada Pál elmondta: ha az ember elkezd ezzel a korral foglalkozni, sok olyan történettel találkozik, miszerint az orosz, német és magyar, stb. katonák egyforma brutalitással bántak a megszállt területeken a lakossággal. Ezt pedig a regényében is leírja. Ezek nem fikciós, hanem jól dokumentált történetek – tette hozzá Závada. Ugyanakkor tisztázta: különbséget kell tenni a becsületes és a szadista katonák között. A megszállók, ha a lakosság körében ellenállást tapasztaltak,

szabadon használhatták a lőfegyverüket,

a szadisták sokszor éltek is a lehetőséggel. Olykor saját honfitársaikat is lelőtték, ha megtudták, hogy azok együttműködtek az ellenséggel. A becsületesebb katonákban – így a regénye főhősében is – komoly erkölcsi- és identitásválságot jelentett az egyre durvuló háború. Olyan helyzetbe kerültek a háború előtt polgári életet élő katonák, melyben nem volt elkerülhető a gyilkolás – fogalmazott Závada Pál. Kőrössi P. József azon kérdésére, hogy érik-e támadások, mert le merte írni, hogy a magyar katonák sem voltak különbek, az író kifejtette: nem szokta figyelemmel követni, hogy mit ír a Kurucinfó.

 

A beszélgetés során sok minden kiderült a regényről, talán még több is, mint amennyit egy majdani olvasó tudni szeretett volna. Arról viszont így is meggyőződhettem, hogy a cselekmény szálainak és végkimenetelének ismeretében is föltétlenül érdemes kézbe venni a könyvet.  

Fotó: Mészáros Tímea

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Krónika

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Székelyhon

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS