// 2026. október 20., kedd // Vendel

A skót vírus

// HIRDETÉS

Hamarosan kiderül, hogy a skót vírus halálos mutációt produkál-e a sérthetetlen határokra nézve, vagy marad ártalmatlan földi létforma. Ha marad, minden folyik tovább a medriben. Ha nem, a katalán, baszk, székely és egyéb vírusoknak is megnyílik a tér az evolúció fele.

A skóciai népszavazás hatásai az egész világra kiterjednek majd, ha a választók úgy döntenek, hogy kilépnek az Egyesült Királyságból. „Keletebbre a trianoni szerződés jelentős területeket adott Magyarországból Romániának és Csehszlovákiának, az ott élő magyarokkal együtt. Az ezeken a területeken élő magyaroknak miért ne lenne ugyanolyan joguk arra, hogy visszacsatolják őket Magyarországhoz?”, teszi fel a kérdést George Friedman, a Stratfor alapítója.

A skóciai népszavazás esetleges függetlenség melletti eredménye dominóhatásának nem lehet majd gátat szabni és egyértelműen túllép Európa határain, véli George Friedman geopolitikai szakértő, a Stratfor elemző és hírszerző ügynökség alapítója.

A Friedman által közölt szöveg:

300 év után eltörölhetik a Skócia és Anglia közötti politikai szövetséget, ennek hatásai pedig óriásiak és – nagyrészt – figyelmen kívül hagyottak.

Nyilvánvaló, hogy a skóciai népszavazás és az ország függetlenségének lehetősége egy sor kérdést vet fel azzal kapcsolatosan, ahogy egy ilyenfajta válás végbemehet, ha elfogadják a tervezett menetrendet – teljes szakítás 2016-ig –, továbbá arra vonatkozóan, miként osztják el a jelenlegi brit állam skóciai tulajdonait.

Aztán következnek a Skócia külpolitikájával kapcsolatos kérdések. Benn marad a NATO-ban? Tagja marad az Európai Uniónak? Továbbra is a fontot fogja használni, és ha nem, akkor saját pénz mellett dönt?

Ezek fontos kérdések, de ennél még égetőbb ügyek merülhetnek fel rögtön a skóciai népszavazás után. A világháború utáni világ egyik alapelve

Európa határainak sérthetetlensége.

A területi viták képezték a több évszázados háborúk alapját, és ezek elkerülése végett a második világháború után jegelték a határokat. Meglehet, ez a döntés bizonyos nemzetiségű embereket a határ rossz oldalán hagyott, de ezt elfogadták, tekintettel arra, hogy a határok újrarajzolásának lehetőségét sokkal veszélyesebbnek tekintették, mint a kőbe vésett határokból következő bármilyen kényelmetlenséget.

Ezt az elvet meggyengítette a hidegháború vége. Ennek ellenére, bár a Szovjetunió szétesése teljesen független államokat hozott létre, ezek köztársaságként való elismerése még a Szovjetunió idejében megtörtént.

Ezzel szemben nem lehet minimalizálni Skócia elkülönülését Angliától. Ha egy több évszázados egyesülés felülvizsgálható, akkor bármi más is. A skót szeparatisták indoka az, hogy

a skót különálló nemzet,

és minden nemzetnek joga van saját államhoz, saját sorsával kapcsolatos önrendelkezéshez és hogy a skótok már nem akarnak részei lenni az évszázados szövetségnek. De ha nekik joguk van ezt meghatározni, akkor a többi európainak miért ne lenne erre joga?

A modern Spanyolország, például, a régiók ötvözete. Ezek egyike, a – Barcelonát magába foglaló – katalán régió erős szeparatista mozgalomnak ad helyet. Ha Skócia elhagyhatja az Egyesült Királyságot, akkor miért ne lehetne megengedni Katalóniának is, hogy elhagyja Spanyolországot? Keletebbre a trianoni szerződés Magyarországból jelentős területeket adott Romániának és Csehszlovákiának, az ott élő magyarokkal együtt. Az ezeken a területeken élő

magyaroknak miért ne lenne joguk visszacsatlakozni Magyarországhoz?

Közben ha a franciául beszélő belgák és a hollandul beszélő belgák szét akarják választani sorsukat, és a két régió vissza szeretne térni a származási országához, miért ne engednék meg nekik? És miért ne lehetne megengedni Ukrajna keleti felének az elszakadást és az egyesülést Oroszországgal?

Tovább emelve a tétet, ez a kérdés jóval túllép Európa határain. Számos szeparatista mozgalom van Indiában, Kínában, Afrikában és így tovább. Ha Skóciának joga van elhagyni azt a nemzetállamot, melynek része, hogy létrehozzon egy új, szigorúan etnikai kritériumokon alapuló országot, akkor miért ne követhetné bárki ezt az utat? És ha bárki megteheti, de akadályozza az az állam, melyből ki akar lépni, jogos az erőszakhoz folyamodás a függetlenség eléréséhez?

A skót ügyet – elfogadva azt a hipotézist, hogy a skótok különálló nemzetet alkotnak, és hogy minden nemzetet megillet az önrendelkezés joga – nem lehet lábjegyzetekkel ellátni. Egy ilyenfajta forgatókönyv életbe lépése Nyugat-Európában egyértelmű precedenst teremtene, mely földrajzilag és konceptuálisan továbbterjed. Világszinten legitimálná a hasonló mozgalmakat és a nemzet fogalmának és az általa képviselt dolgoknak az újragondolására kényszerítene.

Végül az lenne a nemzet, amiről a többség azt mondaná, hogy az.

Kétséges, hogy a skót precedenst Európa határain belül lehetne tartani. És nehezen képzelhető el, hogy ez a precedens ne vezessen konfliktusokhoz máshol, nem a brit szigeteken, hanem valahol, ahol a létező állam kevésbé mutatna hajlandóságot arra, hogy megadja egy szeparatista mozgalomnak az önrendelkezési jogot.

Természetesen, nagyon könnyen meglehet, hogy a skóciai szeparatisták vesztenek, a választás utáni időszakban zajló tárgyalások során módosulhatnak az érzések és így tovább. De ha Anglia és Skócia elválnak, akkor az elválás joga a nemzetközi gyakorlat integráns részévé válik – és további mozgalmakat fog szítani.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Krónika

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás

Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván
Székelyhon

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván

Medve jelenlétére figyelmeztető Ro-Alert üzenetet kaptak a csíkszeredaiak szombat reggel nyolc óra után, hogy nagyvadat észleltek a csíksomlyói Szék út 98/A szám alatt.

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben
Krónika

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben

A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS