// 2026. október 11., vasárnap // Brigitta

A skót vírus

// HIRDETÉS

Hamarosan kiderül, hogy a skót vírus halálos mutációt produkál-e a sérthetetlen határokra nézve, vagy marad ártalmatlan földi létforma. Ha marad, minden folyik tovább a medriben. Ha nem, a katalán, baszk, székely és egyéb vírusoknak is megnyílik a tér az evolúció fele.

A skóciai népszavazás hatásai az egész világra kiterjednek majd, ha a választók úgy döntenek, hogy kilépnek az Egyesült Királyságból. „Keletebbre a trianoni szerződés jelentős területeket adott Magyarországból Romániának és Csehszlovákiának, az ott élő magyarokkal együtt. Az ezeken a területeken élő magyaroknak miért ne lenne ugyanolyan joguk arra, hogy visszacsatolják őket Magyarországhoz?”, teszi fel a kérdést George Friedman, a Stratfor alapítója.

A skóciai népszavazás esetleges függetlenség melletti eredménye dominóhatásának nem lehet majd gátat szabni és egyértelműen túllép Európa határain, véli George Friedman geopolitikai szakértő, a Stratfor elemző és hírszerző ügynökség alapítója.

A Friedman által közölt szöveg:

300 év után eltörölhetik a Skócia és Anglia közötti politikai szövetséget, ennek hatásai pedig óriásiak és – nagyrészt – figyelmen kívül hagyottak.

Nyilvánvaló, hogy a skóciai népszavazás és az ország függetlenségének lehetősége egy sor kérdést vet fel azzal kapcsolatosan, ahogy egy ilyenfajta válás végbemehet, ha elfogadják a tervezett menetrendet – teljes szakítás 2016-ig –, továbbá arra vonatkozóan, miként osztják el a jelenlegi brit állam skóciai tulajdonait.

Aztán következnek a Skócia külpolitikájával kapcsolatos kérdések. Benn marad a NATO-ban? Tagja marad az Európai Uniónak? Továbbra is a fontot fogja használni, és ha nem, akkor saját pénz mellett dönt?

Ezek fontos kérdések, de ennél még égetőbb ügyek merülhetnek fel rögtön a skóciai népszavazás után. A világháború utáni világ egyik alapelve

Európa határainak sérthetetlensége.

A területi viták képezték a több évszázados háborúk alapját, és ezek elkerülése végett a második világháború után jegelték a határokat. Meglehet, ez a döntés bizonyos nemzetiségű embereket a határ rossz oldalán hagyott, de ezt elfogadták, tekintettel arra, hogy a határok újrarajzolásának lehetőségét sokkal veszélyesebbnek tekintették, mint a kőbe vésett határokból következő bármilyen kényelmetlenséget.

Ezt az elvet meggyengítette a hidegháború vége. Ennek ellenére, bár a Szovjetunió szétesése teljesen független államokat hozott létre, ezek köztársaságként való elismerése még a Szovjetunió idejében megtörtént.

Ezzel szemben nem lehet minimalizálni Skócia elkülönülését Angliától. Ha egy több évszázados egyesülés felülvizsgálható, akkor bármi más is. A skót szeparatisták indoka az, hogy

a skót különálló nemzet,

és minden nemzetnek joga van saját államhoz, saját sorsával kapcsolatos önrendelkezéshez és hogy a skótok már nem akarnak részei lenni az évszázados szövetségnek. De ha nekik joguk van ezt meghatározni, akkor a többi európainak miért ne lenne erre joga?

A modern Spanyolország, például, a régiók ötvözete. Ezek egyike, a – Barcelonát magába foglaló – katalán régió erős szeparatista mozgalomnak ad helyet. Ha Skócia elhagyhatja az Egyesült Királyságot, akkor miért ne lehetne megengedni Katalóniának is, hogy elhagyja Spanyolországot? Keletebbre a trianoni szerződés Magyarországból jelentős területeket adott Romániának és Csehszlovákiának, az ott élő magyarokkal együtt. Az ezeken a területeken élő

magyaroknak miért ne lenne joguk visszacsatlakozni Magyarországhoz?

Közben ha a franciául beszélő belgák és a hollandul beszélő belgák szét akarják választani sorsukat, és a két régió vissza szeretne térni a származási országához, miért ne engednék meg nekik? És miért ne lehetne megengedni Ukrajna keleti felének az elszakadást és az egyesülést Oroszországgal?

Tovább emelve a tétet, ez a kérdés jóval túllép Európa határain. Számos szeparatista mozgalom van Indiában, Kínában, Afrikában és így tovább. Ha Skóciának joga van elhagyni azt a nemzetállamot, melynek része, hogy létrehozzon egy új, szigorúan etnikai kritériumokon alapuló országot, akkor miért ne követhetné bárki ezt az utat? És ha bárki megteheti, de akadályozza az az állam, melyből ki akar lépni, jogos az erőszakhoz folyamodás a függetlenség eléréséhez?

A skót ügyet – elfogadva azt a hipotézist, hogy a skótok különálló nemzetet alkotnak, és hogy minden nemzetet megillet az önrendelkezés joga – nem lehet lábjegyzetekkel ellátni. Egy ilyenfajta forgatókönyv életbe lépése Nyugat-Európában egyértelmű precedenst teremtene, mely földrajzilag és konceptuálisan továbbterjed. Világszinten legitimálná a hasonló mozgalmakat és a nemzet fogalmának és az általa képviselt dolgoknak az újragondolására kényszerítene.

Végül az lenne a nemzet, amiről a többség azt mondaná, hogy az.

Kétséges, hogy a skót precedenst Európa határain belül lehetne tartani. És nehezen képzelhető el, hogy ez a precedens ne vezessen konfliktusokhoz máshol, nem a brit szigeteken, hanem valahol, ahol a létező állam kevésbé mutatna hajlandóságot arra, hogy megadja egy szeparatista mozgalomnak az önrendelkezési jogot.

Természetesen, nagyon könnyen meglehet, hogy a skóciai szeparatisták vesztenek, a választás utáni időszakban zajló tárgyalások során módosulhatnak az érzések és így tovább. De ha Anglia és Skócia elválnak, akkor az elválás joga a nemzetközi gyakorlat integráns részévé válik – és további mozgalmakat fog szítani.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS