Hamarosan kiderül, hogy a skót vírus halálos mutációt produkál-e a sérthetetlen határokra nézve, vagy marad ártalmatlan földi létforma. Ha marad, minden folyik tovább a medriben. Ha nem, a katalán, baszk, székely és egyéb vírusoknak is megnyílik a tér az evolúció fele.
A skóciai népszavazás hatásai az egész világra kiterjednek majd, ha a választók úgy döntenek, hogy kilépnek az Egyesült Királyságból. „Keletebbre a trianoni szerződés jelentős területeket adott Magyarországból Romániának és Csehszlovákiának, az ott élő magyarokkal együtt. Az ezeken a területeken élő magyaroknak miért ne lenne ugyanolyan joguk arra, hogy visszacsatolják őket Magyarországhoz?”, teszi fel a kérdést George Friedman, a Stratfor alapítója.
A skóciai népszavazás esetleges függetlenség melletti eredménye dominóhatásának nem lehet majd gátat szabni és egyértelműen túllép Európa határain, véli George Friedman geopolitikai szakértő, a Stratfor elemző és hírszerző ügynökség alapítója.
A Friedman által közölt szöveg:
300 év után eltörölhetik a Skócia és Anglia közötti politikai szövetséget, ennek hatásai pedig óriásiak és – nagyrészt – figyelmen kívül hagyottak.
Nyilvánvaló, hogy a skóciai népszavazás és az ország függetlenségének lehetősége egy sor kérdést vet fel azzal kapcsolatosan, ahogy egy ilyenfajta válás végbemehet, ha elfogadják a tervezett menetrendet – teljes szakítás 2016-ig –, továbbá arra vonatkozóan, miként osztják el a jelenlegi brit állam skóciai tulajdonait.
Aztán következnek a Skócia külpolitikájával kapcsolatos kérdések. Benn marad a NATO-ban? Tagja marad az Európai Uniónak? Továbbra is a fontot fogja használni, és ha nem, akkor saját pénz mellett dönt?
Ezek fontos kérdések, de ennél még égetőbb ügyek merülhetnek fel rögtön a skóciai népszavazás után. A világháború utáni világ egyik alapelve
A területi viták képezték a több évszázados háborúk alapját, és ezek elkerülése végett a második világháború után jegelték a határokat. Meglehet, ez a döntés bizonyos nemzetiségű embereket a határ rossz oldalán hagyott, de ezt elfogadták, tekintettel arra, hogy a határok újrarajzolásának lehetőségét sokkal veszélyesebbnek tekintették, mint a kőbe vésett határokból következő bármilyen kényelmetlenséget.
Ezt az elvet meggyengítette a hidegháború vége. Ennek ellenére, bár a Szovjetunió szétesése teljesen független államokat hozott létre, ezek köztársaságként való elismerése még a Szovjetunió idejében megtörtént.
Ezzel szemben nem lehet minimalizálni Skócia elkülönülését Angliától. Ha egy több évszázados egyesülés felülvizsgálható, akkor bármi más is. A skót szeparatisták indoka az, hogy
és minden nemzetnek joga van saját államhoz, saját sorsával kapcsolatos önrendelkezéshez és hogy a skótok már nem akarnak részei lenni az évszázados szövetségnek. De ha nekik joguk van ezt meghatározni, akkor a többi európainak miért ne lenne erre joga?
A modern Spanyolország, például, a régiók ötvözete. Ezek egyike, a – Barcelonát magába foglaló – katalán régió erős szeparatista mozgalomnak ad helyet. Ha Skócia elhagyhatja az Egyesült Királyságot, akkor miért ne lehetne megengedni Katalóniának is, hogy elhagyja Spanyolországot? Keletebbre a trianoni szerződés Magyarországból jelentős területeket adott Romániának és Csehszlovákiának, az ott élő magyarokkal együtt. Az ezeken a területeken élő
Közben ha a franciául beszélő belgák és a hollandul beszélő belgák szét akarják választani sorsukat, és a két régió vissza szeretne térni a származási országához, miért ne engednék meg nekik? És miért ne lehetne megengedni Ukrajna keleti felének az elszakadást és az egyesülést Oroszországgal?
Tovább emelve a tétet, ez a kérdés jóval túllép Európa határain. Számos szeparatista mozgalom van Indiában, Kínában, Afrikában és így tovább. Ha Skóciának joga van elhagyni azt a nemzetállamot, melynek része, hogy létrehozzon egy új, szigorúan etnikai kritériumokon alapuló országot, akkor miért ne követhetné bárki ezt az utat? És ha bárki megteheti, de akadályozza az az állam, melyből ki akar lépni, jogos az erőszakhoz folyamodás a függetlenség eléréséhez?
A skót ügyet – elfogadva azt a hipotézist, hogy a skótok különálló nemzetet alkotnak, és hogy minden nemzetet megillet az önrendelkezés joga – nem lehet lábjegyzetekkel ellátni. Egy ilyenfajta forgatókönyv életbe lépése Nyugat-Európában egyértelmű precedenst teremtene, mely földrajzilag és konceptuálisan továbbterjed. Világszinten legitimálná a hasonló mozgalmakat és a nemzet fogalmának és az általa képviselt dolgoknak az újragondolására kényszerítene.
Kétséges, hogy a skót precedenst Európa határain belül lehetne tartani. És nehezen képzelhető el, hogy ez a precedens ne vezessen konfliktusokhoz máshol, nem a brit szigeteken, hanem valahol, ahol a létező állam kevésbé mutatna hajlandóságot arra, hogy megadja egy szeparatista mozgalomnak az önrendelkezési jogot.
Természetesen, nagyon könnyen meglehet, hogy a skóciai szeparatisták vesztenek, a választás utáni időszakban zajló tárgyalások során módosulhatnak az érzések és így tovább. De ha Anglia és Skócia elválnak, akkor az elválás joga a nemzetközi gyakorlat integráns részévé válik – és további mozgalmakat fog szítani.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Bár eredetileg csikót próbált elejteni egy agresszív székelyvarsági medve, később rátámadt és megkergette a vasárnap esti riasztásra kiérkező hatóságokat. Kénytelenek voltak ártalmatlanítani a nagyvadat.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Négy gyermek és három felnőtt lett rosszul egy összejövetelen a Gyimesközéplokhoz tartozó Hidegségen vasárnap este. A mentőegységek valamennyiüket csíkszeredai kórházba szállították.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.