// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Foci a csángók megmaradásáért

// HIRDETÉS

Tornateremmel is lehet küzdeni a nemzet megmaradásáért. Legalábbis Gyimesfelsőlokon, ahol mindez magyar állami támogatással történik.

Kiss-Rigó László, Szeged-Csanádi római katolikus püspök, Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának az államtitkára, valamint Zsigmond Barna-Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja is pályára lépett a gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet gimnázium tornatermének a vasárnapi avatóján vívott labdarúgó-mérkőzésen.
A vendégcsapat és a római katolikus iskola tanáraiból szerveződött csapat barátságos mérkőzésének a kezdőrúgását Berszán Lajos atya, az intézmény létrehozója végezte el, a mérkőzés 7-7-es döntetlenre végződött.
A Székelyföld keleti határvidékén felépített intézmény - amelyben gyimesi és moldvai csángó illetve székely gyermekek tanulnak együtt - többes ünnepet tartott vasárnap. Az iskolai tanévnyitás mellett ez alkalomból ünnepelték a gimnázium megalakulása 20. évfordulóját, az agroturisztikai szakiskolai oktatás elindítását és a tornaterem átadását. A tornaterem felépítését a magyar állam 200 millió forinttal, a Szeged-Csanádi római katolikus egyházmegye pedig 50 millió forinttal támogatta.
Az ünnepség - az intézmény hagyományainak megfelelően - a népviseletbe öltözött tanulók  lovas, szekeres felvonulásával kezdődött. A rendezvényen az iskola volt diákjai közül is sokan részt vettek.
„Berszán Lajos atya húsz évvel ezelőtt elkezdett munkájának sok gyümölcse beérett" - méltatta az intézményt az MTI-nek nyilatkozó Soltész Miklós. Az államtitkár természetesnek tartotta, hogy a gyimesi és moldvai csángók esetében az archaikus nyelvük és az erős hitük megőrzésére szokás gondolni. „De az a törekvésük is jogos, hogy ők is fejlődjenek" - tette hozzá az államtitkár, aki szerint a most átadott tornaterem az intézmény vonzerejét növeli.
„A magyar nyelv és a magyarság megőrzése szempontjából óriási jelentősége van az ehhez hasonló intézményeknek. Magyarországon is azt mondjuk, a kisebbségek nem ellenségei az államnak. Azok inkább erősítik az országot, annak külkapcsolatait. Jó lenne, ha ezt mások is így éreznék" - nyilatkozta az MTI-nek Soltész Miklós államtitkár.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt
Főtér

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt

Továbbá: egy román állampolgár bankautomatát akart robbantani Olaszországban, de fordítva sült el. És a vérnackó AUR máris felgyűrte az ingujját a németországi AfD-siker után.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS