// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

A Partium is meg akarja vívni a maga zászlóháborúit

// HIRDETÉS

Találós kérdés: nem székely zászló, de Tőkés László minden bizonnyal kitűzi majd irodája homlokzatára. Mi az?

Mi már láttuk, melyik tizennyolc pályaműből kerül majd ki a Partium címere és zászlaja. Egyet elárulhatunk: a kettős kereszt és a négy folyó motívuma mindegyikben közös. És ez nem véletlen. Az egyetlen hiteles forrás, mely alapján a Partiumi Autonómiatanács (PAT) megbízásából a tervezők kiindulhattak, az Erdélyi Országgyűlés 1659. évi, Szászsebesen elfogadott 3. törvénycikkelye volt, s ebben elég világosan fogalmaznak: „A Magyarország Erdélyhez incorporáltatott részéjé légyen négy folyó víz s a kettős kereszt, környül való írása: Sigillum Partium Hungariae Transylvaniae annexarum.” Igaz, hogy a leírás egy pecsétnyomóra vonatkozott, és nem címerre vagy zászlóra. 

De kezdjük az elején, miről is beszélünk egészen pontosan. A tavaly Nagyváradon alakult meg a Partiumi Autonómiatanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Partium autonómiájáért küzdő testületeként. Elnökéül Csomortányi Istvánt, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnökét választották, de a testületben fontos szerepe van még Szilágyi Ferencnek, aki a partiumi autonómiakoncepciók (mert hogy több is van) kidolgozója. A PAT legfőbb célkitűzésének a partiumi identitás megerősítését tartja, amely motorja lehet a régió területi önrendelkezéséért küzdő mozgalomnak. És mi más lendíthet a regionális identitás erősödésén, mint a saját címer és zászló?!

 

 

Így érkezünk el a péntek délutáni eseményhez, amelyet a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC) szervezett, hogy bemutassa a PAT pályázatára beérkező címer- és zászlóterveket.

 

A megnyitóbeszédekben a szervezők magyarázattal szolgáltak, hogy miért van szükség regionális jelképekre. Többek között elhangzott, hogy a Partium bő másfél évtizedes lemaradásban van a székelyföldi autonómiaküzdelemhez képest, és a góbéknál is a saját zászló élénkítette a kedvet az autonómiához. A baj csak ott kezdődik, hogy míg a székelység több évszázados jelképrendszerrel rendelkezik, mely alapul szolgált a zászló elkészítésekor, addig a

Partiumnak sosem volt saját címere vagy zászlaja.

Mint ahogy Tőkés László EMNT-elnök is fogalmazott: talán Partiumról sem beszélnénk, ha nem Romániához kerül ez a régió. Tulajdonképpen alig egy emberöltővel ezelőtt, a rendszerváltás után kezdődik el a térség „reneszánsza”, amikor is megalakult a Partiumi Keresztény Egyetem, és több intézmény, rendezvény, szervezet, kiadvány foglalta nevébe a Partium elnevezését.

 

A partiumi autonómiamozgalom tehát „mérföldkőhöz” érkezett azzal, hogy elkészültek a régió lehetséges szimbólumai – amiképpen Szilágyi Zsolt, a Néppárt államelnökjelöltje is megjegyezte. Már csak az a kérdés, hogy mennyire tudnak majd azonosulni ezekkel a régió lakosai. Ilyen szempontból minden bizonnyal küzdelmes időszak elé néz a PAT, hiszen annyi idő elteltével még Székelyföldön is mindennaposak a székely zászló-ellenes megnyilvánulásokról szóló híradások. Csomortányi István ezzel kapcsolatosan tisztázta: nincsenek illúzióik, de úgy véli, ezek akár hasznára is válhatnak az önrendelkezési mozgalomnak, mert

egybe kovácsolják mindazokat, akik azonosulnak majd a partiumi zászlóval.    

A tárlatnyitót Szilágyi Zsolt végül azzal a gondolattal zárta, hogy a partiumi identitás, és a helyi közösségek érdekeinek felmutatása az európai normalitás része. Igaz, ma még csak vágyálomnak tűnik az, hogy például az Érmellék saját parlamenttel és kormánnyal rendelkező, virágzó kisrégió legyen a partiumi régió keretében, azonban ez a vágyálom néhány száz kilométerre, Európa számos országában realitás.

 

Tőkés László a tárlatnyitón elmondta: minden bizonnyal irodájának nagyváradi épületére a már kinn lévő székely zászló mellé – amely miatt peres eljárás indult – kihelyezi majd a partiumi zászlót is. S hogy a tizennyolcból melyik is lesz az pontosan? Arról a Debreceni Egyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem szakértői fognak dönteni, de a kezdeményezők ígérik, hogy kikérik a partiumiak véleményét is.

 

Fotó: Mohácsi László Árpád

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Vonzerejéből nem, ám vendégéjszakáiból veszített Borszék, ahol a moldovai turisták közül többen le is telepednek
Krónika

Vonzerejéből nem, ám vendégéjszakáiból veszített Borszék, ahol a moldovai turisták közül többen le is telepednek

Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.

Miért akarunk kifesteni egy égő házat? Gondolatok az iskolai egyenruhák kérdéséről
Főtér

Miért akarunk kifesteni egy égő házat? Gondolatok az iskolai egyenruhák kérdéséről

Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS