// 2026. november 8., vasárnap // Zsombor

A Partium is meg akarja vívni a maga zászlóháborúit

// HIRDETÉS

Találós kérdés: nem székely zászló, de Tőkés László minden bizonnyal kitűzi majd irodája homlokzatára. Mi az?

Mi már láttuk, melyik tizennyolc pályaműből kerül majd ki a Partium címere és zászlaja. Egyet elárulhatunk: a kettős kereszt és a négy folyó motívuma mindegyikben közös. És ez nem véletlen. Az egyetlen hiteles forrás, mely alapján a Partiumi Autonómiatanács (PAT) megbízásából a tervezők kiindulhattak, az Erdélyi Országgyűlés 1659. évi, Szászsebesen elfogadott 3. törvénycikkelye volt, s ebben elég világosan fogalmaznak: „A Magyarország Erdélyhez incorporáltatott részéjé légyen négy folyó víz s a kettős kereszt, környül való írása: Sigillum Partium Hungariae Transylvaniae annexarum.” Igaz, hogy a leírás egy pecsétnyomóra vonatkozott, és nem címerre vagy zászlóra. 

De kezdjük az elején, miről is beszélünk egészen pontosan. A tavaly Nagyváradon alakult meg a Partiumi Autonómiatanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Partium autonómiájáért küzdő testületeként. Elnökéül Csomortányi Istvánt, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnökét választották, de a testületben fontos szerepe van még Szilágyi Ferencnek, aki a partiumi autonómiakoncepciók (mert hogy több is van) kidolgozója. A PAT legfőbb célkitűzésének a partiumi identitás megerősítését tartja, amely motorja lehet a régió területi önrendelkezéséért küzdő mozgalomnak. És mi más lendíthet a regionális identitás erősödésén, mint a saját címer és zászló?!

 

 

Így érkezünk el a péntek délutáni eseményhez, amelyet a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC) szervezett, hogy bemutassa a PAT pályázatára beérkező címer- és zászlóterveket.

 

A megnyitóbeszédekben a szervezők magyarázattal szolgáltak, hogy miért van szükség regionális jelképekre. Többek között elhangzott, hogy a Partium bő másfél évtizedes lemaradásban van a székelyföldi autonómiaküzdelemhez képest, és a góbéknál is a saját zászló élénkítette a kedvet az autonómiához. A baj csak ott kezdődik, hogy míg a székelység több évszázados jelképrendszerrel rendelkezik, mely alapul szolgált a zászló elkészítésekor, addig a

Partiumnak sosem volt saját címere vagy zászlaja.

Mint ahogy Tőkés László EMNT-elnök is fogalmazott: talán Partiumról sem beszélnénk, ha nem Romániához kerül ez a régió. Tulajdonképpen alig egy emberöltővel ezelőtt, a rendszerváltás után kezdődik el a térség „reneszánsza”, amikor is megalakult a Partiumi Keresztény Egyetem, és több intézmény, rendezvény, szervezet, kiadvány foglalta nevébe a Partium elnevezését.

 

A partiumi autonómiamozgalom tehát „mérföldkőhöz” érkezett azzal, hogy elkészültek a régió lehetséges szimbólumai – amiképpen Szilágyi Zsolt, a Néppárt államelnökjelöltje is megjegyezte. Már csak az a kérdés, hogy mennyire tudnak majd azonosulni ezekkel a régió lakosai. Ilyen szempontból minden bizonnyal küzdelmes időszak elé néz a PAT, hiszen annyi idő elteltével még Székelyföldön is mindennaposak a székely zászló-ellenes megnyilvánulásokról szóló híradások. Csomortányi István ezzel kapcsolatosan tisztázta: nincsenek illúzióik, de úgy véli, ezek akár hasznára is válhatnak az önrendelkezési mozgalomnak, mert

egybe kovácsolják mindazokat, akik azonosulnak majd a partiumi zászlóval.    

A tárlatnyitót Szilágyi Zsolt végül azzal a gondolattal zárta, hogy a partiumi identitás, és a helyi közösségek érdekeinek felmutatása az európai normalitás része. Igaz, ma még csak vágyálomnak tűnik az, hogy például az Érmellék saját parlamenttel és kormánnyal rendelkező, virágzó kisrégió legyen a partiumi régió keretében, azonban ez a vágyálom néhány száz kilométerre, Európa számos országában realitás.

 

Tőkés László a tárlatnyitón elmondta: minden bizonnyal irodájának nagyváradi épületére a már kinn lévő székely zászló mellé – amely miatt peres eljárás indult – kihelyezi majd a partiumi zászlót is. S hogy a tizennyolcból melyik is lesz az pontosan? Arról a Debreceni Egyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem szakértői fognak dönteni, de a kezdeményezők ígérik, hogy kikérik a partiumiak véleményét is.

 

Fotó: Mohácsi László Árpád

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Most már biztos a nyugdíjemelés, plusz támogatás is érkezik a kisnyugdíjasoknak
Krónika

Most már biztos a nyugdíjemelés, plusz támogatás is érkezik a kisnyugdíjasoknak

Most már biztos, hogy január elsejétől emelik a nyugdíjakat – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

„Az RMDSZ menjen a fenébe” – mi lesz ebből: forradalom, vagy békés átalakulás?
Főtér

„Az RMDSZ menjen a fenébe” – mi lesz ebből: forradalom, vagy békés átalakulás?

A változtatás igénye önmagában még nem politikai program. De a változatlanság sem lehet az.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Krónika

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna

Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.

Elvették az iratait, kihasználták és dolgoztattak egy magyar állampolgárságú férfit Tusnádfürdőn
Székelyhon

Elvették az iratait, kihasználták és dolgoztattak egy magyar állampolgárságú férfit Tusnádfürdőn

Emberkereskedelem és kényszermunka miatt tartóztattak le két személyt, miután kiderült róluk, hogy tusnádfürdői otthonukban tartottak egy 56 éves magyar állampolgárt, akit erőszakkal és pszichikai zsarolással dolgoztattak tavaly szeptembertől.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS