// 2026. október 30., péntek // Alfonz

A Partium is meg akarja vívni a maga zászlóháborúit

// HIRDETÉS

Találós kérdés: nem székely zászló, de Tőkés László minden bizonnyal kitűzi majd irodája homlokzatára. Mi az?

Mi már láttuk, melyik tizennyolc pályaműből kerül majd ki a Partium címere és zászlaja. Egyet elárulhatunk: a kettős kereszt és a négy folyó motívuma mindegyikben közös. És ez nem véletlen. Az egyetlen hiteles forrás, mely alapján a Partiumi Autonómiatanács (PAT) megbízásából a tervezők kiindulhattak, az Erdélyi Országgyűlés 1659. évi, Szászsebesen elfogadott 3. törvénycikkelye volt, s ebben elég világosan fogalmaznak: „A Magyarország Erdélyhez incorporáltatott részéjé légyen négy folyó víz s a kettős kereszt, környül való írása: Sigillum Partium Hungariae Transylvaniae annexarum.” Igaz, hogy a leírás egy pecsétnyomóra vonatkozott, és nem címerre vagy zászlóra. 

De kezdjük az elején, miről is beszélünk egészen pontosan. A tavaly Nagyváradon alakult meg a Partiumi Autonómiatanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Partium autonómiájáért küzdő testületeként. Elnökéül Csomortányi Istvánt, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnökét választották, de a testületben fontos szerepe van még Szilágyi Ferencnek, aki a partiumi autonómiakoncepciók (mert hogy több is van) kidolgozója. A PAT legfőbb célkitűzésének a partiumi identitás megerősítését tartja, amely motorja lehet a régió területi önrendelkezéséért küzdő mozgalomnak. És mi más lendíthet a regionális identitás erősödésén, mint a saját címer és zászló?!

 

 

Így érkezünk el a péntek délutáni eseményhez, amelyet a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC) szervezett, hogy bemutassa a PAT pályázatára beérkező címer- és zászlóterveket.

 

A megnyitóbeszédekben a szervezők magyarázattal szolgáltak, hogy miért van szükség regionális jelképekre. Többek között elhangzott, hogy a Partium bő másfél évtizedes lemaradásban van a székelyföldi autonómiaküzdelemhez képest, és a góbéknál is a saját zászló élénkítette a kedvet az autonómiához. A baj csak ott kezdődik, hogy míg a székelység több évszázados jelképrendszerrel rendelkezik, mely alapul szolgált a zászló elkészítésekor, addig a

Partiumnak sosem volt saját címere vagy zászlaja.

Mint ahogy Tőkés László EMNT-elnök is fogalmazott: talán Partiumról sem beszélnénk, ha nem Romániához kerül ez a régió. Tulajdonképpen alig egy emberöltővel ezelőtt, a rendszerváltás után kezdődik el a térség „reneszánsza”, amikor is megalakult a Partiumi Keresztény Egyetem, és több intézmény, rendezvény, szervezet, kiadvány foglalta nevébe a Partium elnevezését.

 

A partiumi autonómiamozgalom tehát „mérföldkőhöz” érkezett azzal, hogy elkészültek a régió lehetséges szimbólumai – amiképpen Szilágyi Zsolt, a Néppárt államelnökjelöltje is megjegyezte. Már csak az a kérdés, hogy mennyire tudnak majd azonosulni ezekkel a régió lakosai. Ilyen szempontból minden bizonnyal küzdelmes időszak elé néz a PAT, hiszen annyi idő elteltével még Székelyföldön is mindennaposak a székely zászló-ellenes megnyilvánulásokról szóló híradások. Csomortányi István ezzel kapcsolatosan tisztázta: nincsenek illúzióik, de úgy véli, ezek akár hasznára is válhatnak az önrendelkezési mozgalomnak, mert

egybe kovácsolják mindazokat, akik azonosulnak majd a partiumi zászlóval.    

A tárlatnyitót Szilágyi Zsolt végül azzal a gondolattal zárta, hogy a partiumi identitás, és a helyi közösségek érdekeinek felmutatása az európai normalitás része. Igaz, ma még csak vágyálomnak tűnik az, hogy például az Érmellék saját parlamenttel és kormánnyal rendelkező, virágzó kisrégió legyen a partiumi régió keretében, azonban ez a vágyálom néhány száz kilométerre, Európa számos országában realitás.

 

Tőkés László a tárlatnyitón elmondta: minden bizonnyal irodájának nagyváradi épületére a már kinn lévő székely zászló mellé – amely miatt peres eljárás indult – kihelyezi majd a partiumi zászlót is. S hogy a tizennyolcból melyik is lesz az pontosan? Arról a Debreceni Egyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem szakértői fognak dönteni, de a kezdeményezők ígérik, hogy kikérik a partiumiak véleményét is.

 

Fotó: Mohácsi László Árpád

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója
Főtér

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője
Krónika

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője

Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Több hétvégi házra is átterjedt a tűz Büdösfürdőn
Székelyhon

Több hétvégi házra is átterjedt a tűz Büdösfürdőn

Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli
Krónika

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli

Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.

Elemzés: egy kétgyermekes családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez
Székelyhon

Elemzés: egy kétgyermekes családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez

Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS