// 2026. augusztus 15., szombat // Mária

Az autonómia a minimum

// HIRDETÉS

Erdély önrendelkezését ugyan nem kiáltották ki, de átbeszélték a témát az autonomisták Kolozsváron. Sabin Gherman elvitte a showt.

Az, hogy az Erdély az erdélyieké! címmel megrendezett vitaestre szinte zsúfolásig megtelik a New York kávéház előadóterme, várható volt. Az már kevésbé, hogy a meghirdetett előadók közül ketten – Bakk Miklós politológus, aki ezúttal az Erdélyi Demokratikus Liga tagjaként vett volna részt, illetve Hedrich Hans, a Neuer Weg Egyesület elnöke – nem tudnak részt venni az eseményen.

A kerekasztalt azonban így is sikerült körbeülni, Fancsali Ernőnek, az Autonomy for Transylvania petíció kezdeményezőjének, Raoul Weiss fordítónak, Sabin Ghermannak, a Transilvania Live Televízió ügyvezető igazgatójának, az erdélyi autonomista irányzat Terminátorának és Bethlendi Andrásnak, az Igen, tessék! mozgalom ügyvezetőjének.

Közbevetőlegesen megjegyzendő, hogy a szervező Igen, tessék! minden dicséretet megérdemel, az a gördülékenység, amellyel az egészet levezetik kétnyelvű szinkronfordítással, füles mikrofonokkal, a megfelelő technikai és hangulati feltételek megteremtésével, profizmusról árulkodik. Mindjárt az elején a Mátyás-audienciáról készült videó levetítésével:

A jó hangulat tehát adott, Sabin Gherman pedig rögtön a húrok közé is csap. Gherman, aki egy életre beírta magát az erdélyi magyarok szívébe az Elegem van Romániából! című kiáltványával, karizmatikus figura, a legjobb értelemben vett showman. Lendületes expozéja nagyjából így foglalható össze:

 

˜♦ A transzilvanizmus lényege, hogy mindhárom erdélyi kultúra, a román, a magyar és a szász teljesen egyenlő. Nem szidhatod magyarként a románokat úgy, hogy aztán otthon Bartók román táncait hallgatod, és vice versa. (Zárójelben jegyzendő meg, hogy mindvégig három erdélyi nációról beszélnek az előadók, holott hangsúlyosan felmerül az est során a cigányság integrációjának kérdése is.)

 

♦ Egy erdélyi románban és egy erdélyi magyarban több közös vonás van, mint az előbbiekben és a Kárpátokon túliakban, illetve az utóbbiakban és a magyarországiakban.

Bár az erdélyi románok közt megvan az autonomista kritikus tömeg, nincs komolyan vehető szervezetük. A magyar politikai elit pedig nem képes túllépni az etnikai határokon.  

Transzetnikus erdélyi pártra lenne szükség, 

a felvidéki Híd-Most mintájára, de erre egyik nemzeti közösség véleményformáló elitje sincs felkészülve. Azok a románok és magyarok, akik így gondolkodnak, attól tartanak, hogy „hírbe hozzák” őket a másik nemzetiséggel, és árulónak kiáltják ki őket.

 

♦ Az óra azonban ketyeg, az ő nemzedéke az utolsó, amelyet még érdekel a transzilvanista eszme, a fiatalok a globalizáció következtében bárhol a nagyvilágban képesek boldogulni. A magyarok fogynak, ami nem jó, mert egy ilyen kultúrájú nemzeti közösség egy régió felhajtóereje lehet, ha Moldvának lettek volna nagy számban magyarjai, nem ott tartana, ahol. Vagyis a szarban.

 

♦ Elég volt az autonómia tárgyában rendezett szimpóziumokból, a cselekvés mezejére kell lépni. Kós Károly Kiáltó Szója ma is aktuális. Gondolkodjunk történelmi távlatokban, ő például azért olyan nagy híve Orbán Viktornak, mert képes erre.

 

Ha már a magyar kormány: Fancsali Ernő arról értekezik, hogy a pánmagyar eszme és az erdélyi gondolat összeegyeztetése nehéz ügy, de nem lehetetlen. Azt viszont világossá kell tenni, hogy  

az erdélyieknek nem diktálhat sem Bukarest, sem Budapest. 

Erdély, ugye, az erdélyieké, de befogadó értelemben. A bánságiak közt is sok az autonomista, ám ők kívül helyezik magukat Erdélyen: szurkolnak az erdélyieknek, de saját, külön bejáratú autonómiát szeretnének. Úgy látja, hogy a székely autonómiakövetelések kicsit keresztbe tettek az összerdélyi önrendelkezés ügyének, az autonómia gondolata így nehezebben elfogadhatóvá vált a románság számára.

 

Hogy mennyire befogadó Erdély, azt Raoul Weiss esete példázza, aki Elzászból került, jó néhány stáción keresztül, a Kolozsvár melletti Méráig. Állítása szerint azért, mert minél távolabbi helyet keresett az Európai Unió centrumától.

 

Le kéne már szállni erről a kétirányú, Budapest és Bukarest felé való tájékozódásról, mondja, mert mindkettő nyugati gyarmatok fővárosa. A Nyugat pedig visszaél a saját elveivel, például az oly sokat hangoztatott szubszidiaritással, és egyáltalán. Bethlen Gábor példáját idézi, mert milyen ügyesen lavírozott Kelet és Nyugat között.

 

A szubszidiaritásról és a decentralizációról Sabin Ghermannak meglehetősen határozott véleménye van. A kisebb ellenállás érdekében fogadjuk el, hogy Románia egységes nemzetállam, de azon belül lehetséges a többlépcsős autonómia: először is a történelmi régiók (Havasalföld, Moldva, Erdély stb.) szerinti felosztás, a helyi autonómiák szintjei fölött pedig a különleges státusú területek, mint a Székelyföld, a Zsil völgye és a Duna-delta térsége. Az autonómia a legkevesebb, amit kérünk, de azt nagyon.

 

Elsősorban gazdasági érvekre alapozhatunk, mert a többségiek számára a kulturális identitás kérdése nem annyira erős tényező, hiszen nem veszélyezteti azt senki, szemben a kisebbségiekkel. És persze legyünk szolidárisak az ország elmaradottabb régióival, de 

a szolidaritás nem egyenlő az eltartással,

főként ha ők sem segítenek kellőképpen magukon és egymáson. Bukarest viszont lenyúlja az adólejeinket, és ezt az erdélyi románok is a bőrükön érzik. A megoldás: a Romániai Erdélyiek Demokrata Szövetségének megalakítása (ami románul áthallásosabban hangzik: Uniunea Democrată a Ardelenilor din România).

 

Arra a kérdésre pedig, hogy szükség van-e a transzilvanista mozgalomnak államelnökjelöltre, poénnal válaszol: nincs elnökjelöltünk, mert Erdély fejedelemség.

 

Mit tehetnénk ehhez hozzá? Mi megmondtuk: Bethlen Gábor for President!

 

Címlapfotó: Bethlendi Tamás

// HIRDETÉS
Különvélemény

A mélyülő energetikai válság a mélyülő politikai válsággal együtt elhozhatja a hét szűk esztendőt

Varga László Edgár

Meddig engedhetjük meg még magunknak a felelőtlen pazarlást? A jelek szerint többé már nem.

Amikor a párhuzamos valóságok találkoznak egy hegyi legelőn

Szántai János

A városi ember hőkupola idején igyekszik felhúzódni a hegyekbe, ha nem kedveli a mediterrán éghajlatot. Ahonnan a helyiek bármit megadnának, ha elmehetnének a világon bárhova.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem is olyan magától értetődő a román-moldovai unió

Sólyom István

Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló diskurzus felmelegítése alkalmazkodás a megváltozott geopolitikai realitásokhoz.

 

Mi marad az Odüsszeia hollywoodi feldolgozásából, ha a hitet kilúgozzák belőle?

Szántai János

Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Beteg kisgyermeket szállított a mentős, amikor megállt dinnyét vásárolni az út szélén – hírmix
Főtér

Beteg kisgyermeket szállított a mentős, amikor megállt dinnyét vásárolni az út szélén – hírmix

Rohamtempóban kellene felgyorsítania az államnak az energiatároló kapacitását, ha nem akar blackoutot a közeljövőben. Románia légtere felől érkező drón robbant fel Bulgáriában, nem messze a határtól.

Ha leáll az atomerőmű, nehéz napok elé nézünk. De honnan lesz egyáltalán áram?
Krónika

Ha leáll az atomerőmű, nehéz napok elé nézünk. De honnan lesz egyáltalán áram?

Románia országos energiarendszere az egyik legnehezebb időszak küszöbén áll.

Untold, avagy Kolozsvár feladása
Főtér

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

Csökkentik a jövedéki adót, jelentősen olcsóbb lesz a gázolaj
Székelyhon

Csökkentik a jövedéki adót, jelentősen olcsóbb lesz a gázolaj

Ideiglenesen 20 százalékkal csökkenti a gázolaj jövedéki adóját 2026. augusztus 16. és 31. között a pénzügyminisztérium – jelentette be csütörtökön Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Búcsú Spanyolországtól: rekordszámú román állampolgár távozik az Ibériai-félszigetről
Krónika

Búcsú Spanyolországtól: rekordszámú román állampolgár távozik az Ibériai-félszigetről

Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.

Erdélyi lehet egy Firenzében talált nő, akinek a hozzátartozóit keresik
Székelyhon

Erdélyi lehet egy Firenzében talált nő, akinek a hozzátartozóit keresik

Mintegy két hete egy firenzei egészségügyi, illetve Caritas-ellátóközpontban tartózkodik egy iratok nélkül talált nő, aki egészségi problémái miatt nem emlékszik személyes adataira. Azt mondja, Erdélyből származik, családját keresik.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A mélyülő energetikai válság a mélyülő politikai válsággal együtt elhozhatja a hét szűk esztendőt

Varga László Edgár

Meddig engedhetjük meg még magunknak a felelőtlen pazarlást? A jelek szerint többé már nem.

Amikor a párhuzamos valóságok találkoznak egy hegyi legelőn

Szántai János

A városi ember hőkupola idején igyekszik felhúzódni a hegyekbe, ha nem kedveli a mediterrán éghajlatot. Ahonnan a helyiek bármit megadnának, ha elmehetnének a világon bárhova.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem is olyan magától értetődő a román-moldovai unió

Sólyom István

Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló diskurzus felmelegítése alkalmazkodás a megváltozott geopolitikai realitásokhoz.

 

Mi marad az Odüsszeia hollywoodi feldolgozásából, ha a hitet kilúgozzák belőle?

Szántai János

Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.

// HIRDETÉS