Egyesül-e Moldova Köztársaság Romániával? Lehet fogadni!
Mircea Snegur, aki a Szovjetunióval szembeni függetlenség kikiáltása után Moldova Köztársaság első elnöke volt, az Adevărulnak elmesélte, mi zajlott a két ország egyesüléséről szóló megbeszélések kulisszái mögött. Monica Macovei államfőjelölt nemrég azt állította, Snegur 1991-ben Bukarestbe jött, hogy javaslatot tegyen Ion Iliescunak az egyesülésre, de Iliescu elutasította.
Románia és Moldova Köztársaság egyesülésének gondolata a múlt év végén lobbantotta lángra a két ország politikai színpadait, amikor Traian Băsescu kijelentette, hogy a NATO- és az EU-tagság elérése után ez kellene legyen a Bukarestben kormányzók új országterve.
Monica Macovei független elnökjelölt nemrég, az Adevărul Live-ban azt mondta, támogatja a két ország egyesülését, de csak akkor, amikor azt egyaránt akarják majd Románia és Moldova Köztársaság polgárai. A román euroképviselő és az EU–Moldova Köztársaság Együttműködési Bizottság volt elnöke azt is elmesélte, hogy Mircea Snegur moldovai elnök 1991-ben Bukarestbe érkezett, hogy hivatalossá tegye a két ország egyesülését, de miután négy órán keresztül a repülőtéren várakoztatta, Ion Iliescu elnök (elutasította – a szerk.).
Ez az információ egyáltalán nem újdonság. Az idők folyamán többször is felmerült, hogy Moldova Köztársaság elnöke felajánlotta román kollégájának az egyesülést, de Iliescu elutasította. Ezt a leghatározottabban Aurel Preda hangoztatta, aki Románia Chişinău-i nagykövete volt, és ő szerkesztette Moldova Köztársaság Szovjetunióval szembeni Függetlenségi Nyilatkozatát.
Iliescu azonban tagadja a dolgot és azt mondja, hogy „1991 augusztusa nem lehetett Románia Moldova Köztársasággal való egyesülésének pillanata. Nagyon sok ok miatt. Bel- és külpolitikai jellegűek miatt. De főleg külpolitikaiak miatt”.
nem bízik a két ország esetleges egyesülésében, de elismerte, hogy az idők folyamán szó volt erről Chisinauban.
„Nagyon jól ismerem a moldovai társadalmon belüli lelkiállapotot, tekintettel arra, hogy 1940 után egy egész nemzedék nevelkedett teljesen más körülmények között. Hivatalosan nem volt szó a Romániával való egyesülés kérdéséről. Ne próbálják megkérdezni, hogy milyen szinten volt róla szó, mert, tehát… persze, az emberek beszélnek, nálunk vannak olyan politikai pártok, melyeknek a Romániával való egyesülés a fő témájuk és ez természetes, mert – ismétlem – ugyanannak a közös szellemi és hagyományi térnek vagyunk a lakói és vannak bennünket összekötő dolgok – a hagyományok, a nyelv”, mondja Snegur.
„Tekintettel erre a lelkiállapotra, mely nem hiszem, hogy jelen pillanatig túlságosan megváltozott volna, azt hiszem, hogy az erről a témáról szóló vitáknak – nem szeretnék durván beszélni – nincs esélyük. Sőt, el is akarom mondani, hogy mivel most mi befordultunk a célegyenesbe, abban a szakaszban vagyunk, amely után a megállapodás aláírása következik az EU-val, ezek a viták nyomást gyakorolnak Moldova Köztársaságnak azokra a politikusaira, akik a tárgyalásokat folytatják és akik a parafált megállapodásban rögzített feladatok megvalósításával és teljesítésével foglalkoznak. Azt hiszem, hogy most feleslegesek ezek a viták.
Úgy tudom, hogy Băsescu elnök is, a mandátuma végéig, szünetet tart e terv megvalósításában és remélem, hogy jó dolgot tett. Olvastam még néhány nyilatkozatot egyes politikusoktól, akik ennek az ideálnak a megvalósításáért szállnak síkra, és akik a következőket mondták: Nos, ha azt akarjátok, hogy Európán keresztül találjunk egymásra, akkor Európába megyünk. Tényleg ezt mondták, hogy a román mindig két nyulat kergetett, gyerünk, kapjuk el mi is mindkettőt. És ha Moldova Köztársaság bekerül Európába, akkor magától megvalósul az is, hogy nem lesz semmi akadálya a Pruton keresztüli kommunikálásnak.
Különben tudják meg, hogy a függetlenség kikiáltása és a romániai decemberi forradalom után államaink vezetőségei mindent elkövettek, hogy így, de facto, megvalósítsák ezt a kommunikálást. Minden átkelőt megnyitottak, mindenki vízumok, meghívók nélkül közlekedett. Emlékszem, hogy a Prut völgyében egyes nagy moldovai gazdaságok a mezőgazdasági termékek egy részét a romániai vállalatokban dolgozták fel. Vannak ilyesmire példáink és a példák majd… Sajnos, amikor Romániát felvették az EU-ba, újra lezárult a határ és bevezették a vízumrendszert. Jövő április környékén lehetőségünk van visszatérni ahhoz, ami a mienk volt és akkor minden megoldódik önmagától. Azt hiszem, Moldova Köztársaság polgárainak többsége nem akar egyesülni Romániával”.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
A közigazgatási reformra szükség van, ezért tárgyalni kell és kompromisszumos megoldásra kell jutni az RMDSZ-szel az ügyben – jelentette ki Eugen Tomac, Nicușor Dan államfő határon túli románok ügyében illetékes tiszteletbeli tanácsadója.
RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.
Harmincöt éves a marosvásárhelyi Milvus Csoport, amely a helyi természetvédelmi kutatásoktól az országos és nemzetközi fajvédelemig jutott. A jubileumi sajtótájékoztatón az A8-as autópálya vadátjáróiról és a veszélyeztetett fajokról is beszéltek.
Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum
Luca Niculescu miniszterelnök bejelentette, hogy a fejlesztési minisztérium elkészítette az ezerötszáz fő alatti községek önkéntes egyesítéséről szóló jogszabálytervezetet, amelyet pénteken közvitára bocsátanak.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.