Egyesül-e Moldova Köztársaság Romániával? Lehet fogadni!
Mircea Snegur, aki a Szovjetunióval szembeni függetlenség kikiáltása után Moldova Köztársaság első elnöke volt, az Adevărulnak elmesélte, mi zajlott a két ország egyesüléséről szóló megbeszélések kulisszái mögött. Monica Macovei államfőjelölt nemrég azt állította, Snegur 1991-ben Bukarestbe jött, hogy javaslatot tegyen Ion Iliescunak az egyesülésre, de Iliescu elutasította.
Románia és Moldova Köztársaság egyesülésének gondolata a múlt év végén lobbantotta lángra a két ország politikai színpadait, amikor Traian Băsescu kijelentette, hogy a NATO- és az EU-tagság elérése után ez kellene legyen a Bukarestben kormányzók új országterve.
Monica Macovei független elnökjelölt nemrég, az Adevărul Live-ban azt mondta, támogatja a két ország egyesülését, de csak akkor, amikor azt egyaránt akarják majd Románia és Moldova Köztársaság polgárai. A román euroképviselő és az EU–Moldova Köztársaság Együttműködési Bizottság volt elnöke azt is elmesélte, hogy Mircea Snegur moldovai elnök 1991-ben Bukarestbe érkezett, hogy hivatalossá tegye a két ország egyesülését, de miután négy órán keresztül a repülőtéren várakoztatta, Ion Iliescu elnök (elutasította – a szerk.).
Ez az információ egyáltalán nem újdonság. Az idők folyamán többször is felmerült, hogy Moldova Köztársaság elnöke felajánlotta román kollégájának az egyesülést, de Iliescu elutasította. Ezt a leghatározottabban Aurel Preda hangoztatta, aki Románia Chişinău-i nagykövete volt, és ő szerkesztette Moldova Köztársaság Szovjetunióval szembeni Függetlenségi Nyilatkozatát.
Iliescu azonban tagadja a dolgot és azt mondja, hogy „1991 augusztusa nem lehetett Románia Moldova Köztársasággal való egyesülésének pillanata. Nagyon sok ok miatt. Bel- és külpolitikai jellegűek miatt. De főleg külpolitikaiak miatt”.
nem bízik a két ország esetleges egyesülésében, de elismerte, hogy az idők folyamán szó volt erről Chisinauban.
„Nagyon jól ismerem a moldovai társadalmon belüli lelkiállapotot, tekintettel arra, hogy 1940 után egy egész nemzedék nevelkedett teljesen más körülmények között. Hivatalosan nem volt szó a Romániával való egyesülés kérdéséről. Ne próbálják megkérdezni, hogy milyen szinten volt róla szó, mert, tehát… persze, az emberek beszélnek, nálunk vannak olyan politikai pártok, melyeknek a Romániával való egyesülés a fő témájuk és ez természetes, mert – ismétlem – ugyanannak a közös szellemi és hagyományi térnek vagyunk a lakói és vannak bennünket összekötő dolgok – a hagyományok, a nyelv”, mondja Snegur.
„Tekintettel erre a lelkiállapotra, mely nem hiszem, hogy jelen pillanatig túlságosan megváltozott volna, azt hiszem, hogy az erről a témáról szóló vitáknak – nem szeretnék durván beszélni – nincs esélyük. Sőt, el is akarom mondani, hogy mivel most mi befordultunk a célegyenesbe, abban a szakaszban vagyunk, amely után a megállapodás aláírása következik az EU-val, ezek a viták nyomást gyakorolnak Moldova Köztársaságnak azokra a politikusaira, akik a tárgyalásokat folytatják és akik a parafált megállapodásban rögzített feladatok megvalósításával és teljesítésével foglalkoznak. Azt hiszem, hogy most feleslegesek ezek a viták.
Úgy tudom, hogy Băsescu elnök is, a mandátuma végéig, szünetet tart e terv megvalósításában és remélem, hogy jó dolgot tett. Olvastam még néhány nyilatkozatot egyes politikusoktól, akik ennek az ideálnak a megvalósításáért szállnak síkra, és akik a következőket mondták: Nos, ha azt akarjátok, hogy Európán keresztül találjunk egymásra, akkor Európába megyünk. Tényleg ezt mondták, hogy a román mindig két nyulat kergetett, gyerünk, kapjuk el mi is mindkettőt. És ha Moldova Köztársaság bekerül Európába, akkor magától megvalósul az is, hogy nem lesz semmi akadálya a Pruton keresztüli kommunikálásnak.
Különben tudják meg, hogy a függetlenség kikiáltása és a romániai decemberi forradalom után államaink vezetőségei mindent elkövettek, hogy így, de facto, megvalósítsák ezt a kommunikálást. Minden átkelőt megnyitottak, mindenki vízumok, meghívók nélkül közlekedett. Emlékszem, hogy a Prut völgyében egyes nagy moldovai gazdaságok a mezőgazdasági termékek egy részét a romániai vállalatokban dolgozták fel. Vannak ilyesmire példáink és a példák majd… Sajnos, amikor Romániát felvették az EU-ba, újra lezárult a határ és bevezették a vízumrendszert. Jövő április környékén lehetőségünk van visszatérni ahhoz, ami a mienk volt és akkor minden megoldódik önmagától. Azt hiszem, Moldova Köztársaság polgárainak többsége nem akar egyesülni Romániával”.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Kétszer is behatolt egy buşteni-i házba egy anyamedve bocsaival pénteken, míg végül kilőtték a délután folyamán. A három bocs közül az egyik halálosan megsérült, a másik kettő pedig az erdőbe menekült.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.