// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

Egyesül? Nem egyesül?

// HIRDETÉS

Egyesül-e Moldova Köztársaság Romániával? Lehet fogadni!

Mircea Snegur, aki a Szovjetunióval szembeni függetlenség kikiáltása után Moldova Köztársaság első elnöke volt, az Adevărulnak elmesélte, mi zajlott a két ország egyesüléséről szóló megbeszélések kulisszái mögött. Monica Macovei államfőjelölt nemrég azt állította, Snegur 1991-ben Bukarestbe jött, hogy javaslatot tegyen Ion Iliescunak az egyesülésre, de Iliescu elutasította.

Románia és Moldova Köztársaság egyesülésének gondolata a múlt év végén lobbantotta lángra a két ország politikai színpadait, amikor Traian Băsescu kijelentette, hogy a NATO- és az EU-tagság elérése után ez kellene legyen a Bukarestben kormányzók új országterve.

Monica Macovei független elnökjelölt nemrég, az Adevărul Live-ban azt mondta, támogatja a két ország egyesülését, de csak akkor, amikor azt egyaránt akarják majd Románia és Moldova Köztársaság polgárai. A román euroképviselő és az EU–Moldova Köztársaság Együttműködési Bizottság volt elnöke azt is elmesélte, hogy Mircea Snegur moldovai elnök 1991-ben Bukarestbe érkezett, hogy hivatalossá tegye a két ország egyesülését, de miután négy órán keresztül a repülőtéren várakoztatta, Ion Iliescu elnök (elutasította – a szerk.).

Ez az információ egyáltalán nem újdonság. Az idők folyamán többször is felmerült, hogy Moldova Köztársaság elnöke felajánlotta román kollégájának az egyesülést, de Iliescu elutasította. Ezt a leghatározottabban Aurel Preda hangoztatta, aki Románia Chişinău-i nagykövete volt, és ő szerkesztette Moldova Köztársaság Szovjetunióval szembeni Függetlenségi Nyilatkozatát.

Iliescu azonban tagadja a dolgot és azt mondja, hogy „1991 augusztusa nem lehetett Románia Moldova Köztársasággal való egyesülésének pillanata. Nagyon sok ok miatt. Bel- és külpolitikai jellegűek miatt. De főleg külpolitikaiak miatt”.

Mircea Snegur 2013 decemberében kijelentette,

nem bízik a két ország esetleges egyesülésében, de elismerte, hogy az idők folyamán szó volt erről Chisinauban.

„Nagyon jól ismerem a moldovai társadalmon belüli lelkiállapotot, tekintettel arra, hogy 1940 után egy egész nemzedék nevelkedett teljesen más körülmények között. Hivatalosan nem volt szó a Romániával való egyesülés kérdéséről. Ne próbálják megkérdezni, hogy milyen szinten volt róla szó, mert, tehát… persze, az emberek beszélnek, nálunk vannak olyan politikai pártok, melyeknek a Romániával való egyesülés a fő témájuk és ez természetes, mert – ismétlem – ugyanannak a közös szellemi és hagyományi térnek vagyunk a lakói és vannak bennünket összekötő dolgok – a hagyományok, a nyelv”, mondja Snegur.

„Tekintettel erre a lelkiállapotra, mely nem hiszem, hogy jelen pillanatig túlságosan megváltozott volna, azt hiszem, hogy az erről a témáról szóló vitáknak – nem szeretnék durván beszélni – nincs esélyük. Sőt, el is akarom mondani, hogy mivel most mi befordultunk a célegyenesbe, abban a szakaszban vagyunk, amely után a megállapodás aláírása következik az EU-val, ezek a viták nyomást gyakorolnak Moldova Köztársaságnak azokra a politikusaira, akik a tárgyalásokat folytatják és akik a parafált megállapodásban rögzített feladatok megvalósításával és teljesítésével foglalkoznak. Azt hiszem, hogy most feleslegesek ezek a viták.

Úgy tudom, hogy Băsescu elnök is, a mandátuma végéig, szünetet tart e terv megvalósításában és remélem, hogy jó dolgot tett. Olvastam még néhány nyilatkozatot egyes politikusoktól, akik ennek az ideálnak a megvalósításáért szállnak síkra, és akik a következőket mondták: Nos, ha azt akarjátok, hogy Európán keresztül találjunk egymásra, akkor Európába megyünk. Tényleg ezt mondták, hogy a román mindig két nyulat kergetett, gyerünk, kapjuk el mi is mindkettőt. És ha Moldova Köztársaság bekerül Európába, akkor magától megvalósul az is, hogy nem lesz semmi akadálya a Pruton keresztüli kommunikálásnak.

Különben tudják meg, hogy a függetlenség kikiáltása és a romániai decemberi forradalom után államaink vezetőségei mindent elkövettek, hogy így, de facto, megvalósítsák ezt a kommunikálást. Minden átkelőt megnyitottak, mindenki vízumok, meghívók nélkül közlekedett. Emlékszem, hogy a Prut völgyében egyes nagy moldovai gazdaságok a mezőgazdasági termékek egy részét a romániai vállalatokban dolgozták fel. Vannak ilyesmire példáink és a példák majd… Sajnos, amikor Romániát felvették az EU-ba, újra lezárult a határ és bevezették a vízumrendszert. Jövő április környékén lehetőségünk van visszatérni ahhoz, ami a mienk volt és akkor minden megoldódik önmagától. Azt hiszem, Moldova Köztársaság polgárainak többsége nem akar egyesülni Romániával”.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS