A magyar szavazatok elvesztését elkerülendő Victor Ponta kormányfő egy sor kompromisszumot tesz, melyekkel fenntartja a jó kapcsolatot az RMDSZ-szel és nem idegeníti el magától a magyar választókat.

A kormány leváltotta a Hargita megyei kormánymegbízottat, Adrian Jean Andreit, miután ez utóbbi megtámadta a helyi hatóságok több, Székelyfölddel kapcsolatos irományát. Andreit az RMDSZ által támogatott Petres Sándor váltja a kormánymegbízotti tisztségben. „Váratlan hír számomra, főleg úgy, hogy szabadságon voltam és nem is tartózkodtam az országban. Ezek azok a politikai tárgyalások, melyeket jobb, ha nem kommentálok”, jelentette ki Andrei. Az RMDSZ vezetői különben már a kormányba való belépésükkor világossá tették, hogy kormánymegbízotti tisztséget akarnak a három székelyföldi megye valamelyikében.

Ponta megvédi Birót

És ez csak egyike azoknak az engedményeknek, melyeket a PSD azért tett, hogy bebiztosítsa magának a kormányzati stabilitást és a parlamenti többséget, de a magyar választók jóindulatát is, amelyre az elnökválasztás második fordulójában szüksége lesz.

Ponta a múlt héten bármiféle tiltakozás nélkül elfogadta az RMDSZ által javasolt Biró Rozáliát a kulturális minisztérium élére, azon baklövések ellenére, amelyeket ez utóbbi az idők folyamán elkövetett. „Az esetet bárki Biró asszony szemére vetheti, aki hallott arról az átverésről (Biró összetévesztette a kétlábúakat jelentő kifejezést a koldusokat jelentővel – a szerző), de nem az ország elnöke. Ő, Románia zászlójával a háta mögött, ezt nem teheti meg, neki intézményekről kell beszélnie”, mondta Ponta. Ebből következően a kormányfő bejelentette, hogy nem szándékozik más személyt javasolni erre a tisztségre, ahogy azt Traian Băsescu elnök kérte tőle.

Visszalépés a Minority SafePack perében

A Külügyminisztérium (MAE) tavaly az Európai Bizottság oldalán lépett be az úgynevezett Minority SafePack, egy RMDSZ által is támogatott kisebbségi európai törvénykezdeményezés kapcsán indult perbe. Ez 2014 júliusában arra késztette az RMDSZ elnökét, Kelemen Hunort, hogy lemondjon a kormányban betöltött tisztségéről. Annak érdekében, hogy ne ingerelje fel az RMDSZ-t, a külügyminisztérium mégsem küldi el a Románia álláspontját tartalmazó dokumentációt az EU Bíróságának, hanem előbb minden iratot a Parlamentben vitatnak meg és csak azután juttatják el azokat Luxemburgba. „Arra a következtetésre jutottunk, hogy ez olyan téma, amelyben a román állam álláspontját nem határozhatja meg egyetlen minisztérium, be kell vonni a Parlamentet is, és azt javasoltuk, szeptemberben legyen egy vita az emberi jogi bizottságban (…). E viták befejeződéséig Románia nem fog további dokumentumokat továbbítani a luxemburgi bíróságnak”, magyarázta Kelemen Hunor.

Meg kell még említeni a Ponta-kormány kedvező hozzáállását egy magyar tannyelvű tagozat létrehozásához a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, bár ez az RMDSZ-es célkitűzés nem teljesült.

Johannis előnyösebb helyzetben van Erdélyben

Barbu Mateescu szociológus azt állítja, hogy ha Klaus Johannis bekerül a második fordulóba, akkor ez lesz az első alkalom, hogy egy erdélyi politikus eljut az államfőségért folyó versenynek ebbe a szakaszába. „Az a megérzésem, hogy Johannis itt előnyösebb helyzetben lenne”, mondja Mateescu a székelyek szavazataiért folyó Johannis–Ponta párharcról. Ezen kívül a szociológus megemlíti, hogy a magyar választók az elnökválasztásokon mindig a PSD ellen szavaztak, 2004 kivételével, amikor ezen etnikumúak többsége Adrian Năstaset támogatta. Ami a magyarok mostani szavazását illeti, Barbu Mateescu rámutatott arra, hogy egyre gyakrabban tapasztalható különbség a székelyföldiek és az e régión kívüliek választási viselkedése között.