Jó helyzetbe került a romániai jobbközép oldal a két vezető jobbközép párt immár eldöntötté vált fúziója nyomán, miközben kettejük közül a Nemzeti Liberális Párt (PNL) látszik jobban kijönni az ügyből a Demokrata-Liberális Párthoz (PDL) képest.
A felmérések szerint a két párt összeolvadása nyomán létre jövő új jobbközép alakulat máris nagyobb támogatottságnak örvend, mint külön-külön a PNL és a PDL: míg előbbi a májusi európai parlamenti választáson 15, utóbbi pedig 12 százaléknyi szavazatot kapott, az új párt 29,8 százalékra számíthatna az INSCOP közvélemény-kutató szerint, ha most vasárnap tartanák a parlamenti választást.
Ez minden bizonnyal annak tudható be, hogy a jobbközép választók derűlátóbbak a győzelmi esélyeket illetően az összefogás nyomán, úgy gondolják, hogy az erők egyesítésével esély mutatkozik a jelenleg a pártpreferenciákban élen álló Szociáldemokrata Párt (PSD) legyűrésére.
Eközben diadalmaskodni látszik a Nemzeti Liberális Párt. Sikerült ugyanis rábírnia a PDL-t, hogy fogadja el: az új párt neve Nemzeti Liberális Párt legyen, így a PDL gyakorlatilag felszámolódik, az ugyanis nem sokat őriz meg az arculatából, ha az új alakulat székhelye a PDL eddigi székházában lesz, és a demokrata-liberálisok himnusza is megmarad közös dalként.
Ez nem csupán annak tudható be, hogy a PNL támogatottsága valamivel nagyobb, hanem annak is, hogy a PDL vezetői belátták: a párt rendkívüli mértékben erodálódott és diszkreditálódott a 2008 és 2012 közötti, gazdasági válság és megszorítások sújtotta időszakban, így nem nagy kár a brandért. Főleg úgy, hogy a PNL mégiscsak történelmi párt, amely amúgy a 2012 és 2014 eleje közötti időszakban ugyancsak tagja volt egy kaotikusan politizáló, kétharmados koalíciónak, de – legalábbis a PDL-hez képest – mégiscsak jobban meg tudta őrizni a hitelét.
Az új, a fúzió utáni PNL ezzel lépéselőnybe került a párt korábbi elnöke, Călin Popescu Tăriceanu egykori kormányfő által létrehozni szándékozott Reformliberális Párttal is. Mint ismeretes, Tăriceanu márciusban azért lépett ki a PNL-ből, mert ellenezte, hogy a párt felrúgja a kormánykoalíciót, és otthagyja a kabinetet, illetve hogy a PNL a liberálisoktól átlépjen az Európai Néppártba. Mivel erőfeszítései ezek megakadályozására kudarcot vallottak, a liberalizmus értékeinek jelszavával a PNL néhány ismert politikusával együtt új pártot gründol, de az, hogy a PNL a fúzió után is megőrzi a nevét, megőrizheti a párt hagyományos szavazóinak nagy többségét. Azok, akik valóban ideológiai alapon, liberális elveket vallva szavaztak a PNL-re, törpe kisebbségben lehetnek, hiszen Romániában alapvetően mellékes, hogy milyen doktrína szerepel egy párt nevében, bármikor képes azzal szögesen ellentétes döntéseket hozni. Ráadásul a megrögzött, ideológiai alapon a liberális pártra szavazó polgárok számára taszító lehet, hogy Tăriceanu továbbra is a baloldallal akar együttműködni.
A fúzió utáni PNL azonban még egyáltalán nem nyugodhat meg, hiszen a felmérés szerint a PSD és két törpe szövetségese, az UNPR és a PC alkotta trió még mindig 43,5 százalékkal vezet. Vagyis a győzelmi esélyekhez szükséges a jelenlegi összefogásból kimaradó jobbközép erők integrálása is. A Mihai Răzvan Ungureanu volt miniszterelnök vezette Polgári Erő (FC) PDL-be való beolvadásával az első lépés megtörtént, a párt valamivel több, mint 3 százalékos támogatottsággal rendelkezik, így növeli a jobbközép esélyeit.
Az igazán fontos, ám legnehezebb lépés azonban a Traian Băsescu államfő új pártjának számító Népi Mozgalom Párt (PMP) megnyerése lesz. Băsescuval és a PMP vezető politikusaival szemben ugyanis mind a PNL, mind a PDL ellenszenvet táplál. Jelen állás szerint azonban a 8 százalékon álló PMP szavazói nélkül a jobbközép nemigen tudná legyűrni a PSD-t a novemberi államfőválasztáson.