// 2026. szeptember 20., vasárnap // Friderika

Játszóterek: a játék nem játék

// HIRDETÉS

Csak nagy vonalakban kielégítő a játszóterek állapota az erdélyi városokban. A fogyatékkal élő gyerekeknek nem igen van, hol játszaniuk.

Noha a szakemberek elmondása szerint meglehetősen szigorúak a játszóterekre vonatkozó hazai előírások, ezek betartását nem minden gyártó, illetve megrendelő tartja fontosnak, sok esetben pedig éppen a normák miatt nem lehet egyszerre kreativitást igénylő és biztonságos létesítményeket kialakítani. Emiatt a legtöbb erdélyi városban hiányosságok vannak a játszótereken, az illetékes hatóságok ugyanakkor kis lépésekben próbálnak javítani a helyzeten, amennyire ezt az anyagi források lehetővé teszik. A mozgássérültek, valamint értelmi fogyatékkal élő gyerekek számára kialakított játszóterek pedig még mindig hiánycikknek számítanak Erdély-szerte, holott erre megvolna a lakossági igény.

Mandel Zoltán, a játszótérelemeket gyártó csíkszeredai Gordius Plus vállalkozás tervezője és kivitelezője a Krónikának elmondta: Romániában szigorúbb a szabályozás az EU-s normákhoz képest, de számos létesítményt a használati biztonságot szavatoló engedély nélkül építenek meg – ezt egyébként a kazánokért, magas nyomású tartályokért, valamint emelőszerkezetekért felelős országos hatóságnak (ISCIR) kell kibocsátania.

Mandel kifejtette: a gyermekek érdekes, változatos elemekre vágynak, ellenkező esetben az izgalmasabbnak tűnő építőtelepen vagy az út mellett játszanak, a szülők és a megrendelő számára pedig a biztonság a legfontosabb – a kivitelezőnek így ezt a két szempontot kell figyelembe vennie.

„Az európai biztonsági szabványokat a piacvezető gyártók éppen ezért úgy alakították ki, hogy a játszóterek ne gátolják a kreativitást, de kiküszöböljék a lehetséges veszélyforrásokat, például az ujjak vagy a nyak beszorulását, a horzsoló felületeket” – magyarázta a vállalkozó. Rámutatott: ezzel szemben a hazai játszóterek engedélyezéséért felelős hatóság elsősorban fémszerkezetekkel foglalkozó szakértői egyrészt szigorításaikkal lebutították az európai szabványokat, másrészt a sorozatgyártást helyezték előtérbe, gátat szabva annak, hogy a játszóteret az adott helyszínekhez igazítsák a kivitelezők. Emiatt gyakran nem tudják teljesíteni a megrendelő elképzelését, egyes esetekben így engedéllyel nem rendelkező cégek építik meg feketén a játszóteret.

Arról, hogy mi a helyzet Erdély és a Partium néhány városában, az alábbi linkre kattintva olvashat.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS