// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Játszóterek: a játék nem játék

// HIRDETÉS

Csak nagy vonalakban kielégítő a játszóterek állapota az erdélyi városokban. A fogyatékkal élő gyerekeknek nem igen van, hol játszaniuk.

Noha a szakemberek elmondása szerint meglehetősen szigorúak a játszóterekre vonatkozó hazai előírások, ezek betartását nem minden gyártó, illetve megrendelő tartja fontosnak, sok esetben pedig éppen a normák miatt nem lehet egyszerre kreativitást igénylő és biztonságos létesítményeket kialakítani. Emiatt a legtöbb erdélyi városban hiányosságok vannak a játszótereken, az illetékes hatóságok ugyanakkor kis lépésekben próbálnak javítani a helyzeten, amennyire ezt az anyagi források lehetővé teszik. A mozgássérültek, valamint értelmi fogyatékkal élő gyerekek számára kialakított játszóterek pedig még mindig hiánycikknek számítanak Erdély-szerte, holott erre megvolna a lakossági igény.

Mandel Zoltán, a játszótérelemeket gyártó csíkszeredai Gordius Plus vállalkozás tervezője és kivitelezője a Krónikának elmondta: Romániában szigorúbb a szabályozás az EU-s normákhoz képest, de számos létesítményt a használati biztonságot szavatoló engedély nélkül építenek meg – ezt egyébként a kazánokért, magas nyomású tartályokért, valamint emelőszerkezetekért felelős országos hatóságnak (ISCIR) kell kibocsátania.

Mandel kifejtette: a gyermekek érdekes, változatos elemekre vágynak, ellenkező esetben az izgalmasabbnak tűnő építőtelepen vagy az út mellett játszanak, a szülők és a megrendelő számára pedig a biztonság a legfontosabb – a kivitelezőnek így ezt a két szempontot kell figyelembe vennie.

„Az európai biztonsági szabványokat a piacvezető gyártók éppen ezért úgy alakították ki, hogy a játszóterek ne gátolják a kreativitást, de kiküszöböljék a lehetséges veszélyforrásokat, például az ujjak vagy a nyak beszorulását, a horzsoló felületeket” – magyarázta a vállalkozó. Rámutatott: ezzel szemben a hazai játszóterek engedélyezéséért felelős hatóság elsősorban fémszerkezetekkel foglalkozó szakértői egyrészt szigorításaikkal lebutították az európai szabványokat, másrészt a sorozatgyártást helyezték előtérbe, gátat szabva annak, hogy a játszóteret az adott helyszínekhez igazítsák a kivitelezők. Emiatt gyakran nem tudják teljesíteni a megrendelő elképzelését, egyes esetekben így engedéllyel nem rendelkező cégek építik meg feketén a játszóteret.

Arról, hogy mi a helyzet Erdély és a Partium néhány városában, az alábbi linkre kattintva olvashat.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is
Krónika

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj
Székelyhon

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj

Emelkedik a hulladékszállítás díja a legtöbb hargitai településen az új hulladékgazdálkodási rendszer decemberi bevezetésével. Gyergyó térségében lehet a legnagyobb a drágulás, de Csíkban és Udvarhelyszéken is többen magasabb költségekre számíthatnak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS