Van-e valami a testen túl?
Ezt vizsgálja a Caravaggio Terminal című előadás, amelynek ősbemutatója június 24-én, kedden lesz este nyolctól a Kolozsvári Állami Magyar Színház Stúdiótermében. Mert a szerzők szerint Caravaggio is ezt vizsgálta.
És azért Terminal, mert a darab szerzője szereti a kifejezés többértelmű homályát. Amelyből a végállomást jelentő terminust emelte ki Carmencita Brojboiu, az előadás díszlet- és jelmeztervezője.
A darabon több mint két éve dolgozik Visky András dramaturg (ő írta a szövegét) és Robert Woodruff rendező. Igen, ő rendezte a Születésnapot, amire a jegyeket 2011 óta folyamatosan elkapkodják. Hol New Yorkban találkoztak, hol Skype-on. Ők ketten csináltak ma kedvet a rendhagyó előadáshoz.
Rendhagyó,
- mert hét színész játszik több mint húsz szerepet (és néha külön megjelenik Caravaggio hangja);
- mert nyitott a dramaturgiája: a 31 jelenet sorrendje akár fel is cserélhető, ugyanúgy pár szerep is;
- mert a reflektorok mellett négy projektor is világít;
- ezért bedolgozik az előadásba Bányász Bertalan VJ is (a Tündérgroundból);
- és az előadás saját zenét, hangvilágot is kapott bodoki-halmen katától.
Miért Caravaggio?
Mert képei minimum drámai megvilágításúak. Sőt, Visky szerint Caravaggio nem is annyira festője, mint inkább rendezője a képeinek. Egyrészt az alakok elrendezése és megvilágítása, másrészt Caravaggio technikája is ezt mutatja: röntgensugaras felvételekkel bizonyították, hogy Caravaggio nem rajzolta fel előre a vászonra a kompozíciót, hanem minden finom gesztust és rajzolatot eleve ecsettel vitt fel. Gyorsan festett, de sokáig készült fel.
Mert az egyik legbalhésabb festő volt a történelemben. Legmagasabb egyházi körökből kapott megrendeléseket, a busás honoráriumokat a legalacsonyabb, sőt periférikus társadalmi körökben verte el. Mert azután is kocsmák, kuplerájok, szegényházak népe között élt, hogy Del Monte bíboros a palotájába fogadta.
Visky András és Robert Woodruff
Képeinek bemutatása gyakran fulladt botrányba (időnként ki is dobták őket a templomokból), például mert a Szent Pál megtérésén egy ló a főszereplő, vagy mert Máriát egy nagyon is jól felismerhető római kurtizánról festette meg a Mária halála című képen, aki akkor vélhetőleg még terhes is volt. (Ez egyébként a rendező kedvenc képe.)
Életének eseményeit leginkább az inkvizíció, illetve a rendbiztosok jegyzőkönyveiből ismerjük, mivel gyakran keveredett verekedésbe, és állítólag embert is ölt illegális párbajban. Miközben nem szűnt meg a szentséget keresni. Festő kollégái irigykedtek a sikereire, volt aki fel is jelentette, vagyis igazi sztár volt.
És mert ugyanolyan átmeneti korban élt, mint mi – véli Visky András –, amikor épp a realitás létében nem hiszünk. „Amikor a virtuális és a reális olyan erős konfliktusban áll egymással, hogy a virtuális felülírja a reálist, és a reálisnak a megjelenése számunkra nagy esemény mindig” – mondta Visky a sajtótájékoztatón.
Mit jelent mindez?
14 éven felülieknek szóló produkciót eléggé levetkőzött színészekkel. Mert csak úgy látszik a bőr. (Ha valaki meg szeretne botránkozni, ne menjen el a színházig, annak már most szólunk, hogy Caravaggio úgy volt például radikálisan keresztény, sőt katolikus, hogy nem rúgta ki az ágyából a férfiakat.)
Jó pár percet Caravaggio festményeivel a neten, mert az előadásban nem szerepelnek. De itt nagyon jó minőségben lehet nézegetni őket.
Csomó fontos kérdést a testek laboratóriumából (az előadás alcíme), ahol a válaszokat aztán mind magunkra szabhatjuk. Jövő kedden és szerdán este nyolctól.
Címlapkép: Bíró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház