Az SZNT nem hagyja magát: miután a román kormány első ízben válaszolni méltóztatott a szervezet petíciójára, Izsák Balázs nyílt levélben szólítja meg a miniszterelnököt. Mint sejthető, a Tanács nem ért egyet a román kormányállásponttal – legalábbis a legtöbb pontban.
Válaszként arra a kitételre, miszerint Romániát semmilyen nemzetközi egyezmény nem kötelezi a területi autonómia és a kollektív jogok megadására, az SZNT a legilletékesebb forrásokhoz nyúl:
az említett nemzetközi dokumentumokhoz.
Az Európa Tanács dokumentumaiból idézik, hogy Románia az ET-tagság elnyerésekor vállalta: „kisebbségvédelmi politikáját az 1993/1201-es ajánlásra alapozza”. Az ajánlás a tömböt alkotó kisebbségek jogaként veszi számba az autonóm közigazgatási szervek létrehozását vagy a különleges státust.
Izsák elismeri, hogy tételesen nincs olyan nemzetközi norma, amely kötelezné Romániát az autonómia megadására, viszont az ország által elfogadott dokumentumok – a 2007-ben ratifikált Regionális és kisebbségi nyelvek chartája, az 1995-ben ratifikált Kisebbségvédelmi keretegyezmény, az 1997-ben elfogadott Helyi önkormányzatok európai chartája, valamint a román-magyar alapszerződés – szelleméből ez következik.
Ezek a dokumentumok ugyanis szőrén-szálán azt tartalmazzák, hogy az ország közigazgatási átszervezésekor
tekintettel kell lenni a nyelvi és kulturális szempontokra.
De hogy ne menjünk olyan messzire, nagyjából ugyanezt írja elő a megyék meghatározásánál a Románia jelenlegi közigazgatási berendezkedéséről szóló törvény is.
Izsák kimondatlanul némi szofizmussal vádolja meg a kormányt, mondván, hogy a bunkósbotként használt „etnikai kritériumok” és a „szegregáció elve” sehol nem szerepelnek az SZNT dokumentumaiban. Majd felteszi a költői kérdést: „Tényleg nincsen arra lehetőség, hogy Románia (…) a nemzetközi egyezmények által megszabott kisebbségvédelmi előírásokon minimális teljesítésén túlmenő erőfeszítéseket tegyen?”
Van egy tippünk a válaszra, de várjuk a kormányfő reakcióját.