// 2026. július 10., péntek // Amália

// Nagyítás

// Archívum

Jó ló hátán Schengenbe?

roMánia

Szerző: Horaţiu Pepine
2014. június 10., 08:15

Románia mindenképp jó lóra akar tenni. Aztán felülni. Aztán Schengenbe lovagolni.

Az európai győztes ideológiai irányvonalhoz történő minél szélesebb körű csatlakozással a román politika azt reméli, hogy Schengen kapui is megnyílnak előtte.

A Bizottság új elnökének kinevezésével kapcsolatos vitatkozások Bukarestből nézve olyan fogadásnak tűnnek, ahol mindent egyetlen tétre tettek. Traian Băsescu egyértelműen kimondta, hogy Jean-Claude Juncker jelölését támogatja, de a pártok is ugyanilyen irányba mutató lépéseket tettek. Meglepő módon, ha a kampányban tett ígéreteket vesszük alapul, a liberálisok otthagyták az ALDE-t, hogy az EPP-hez csatlakozzanak, a klubba újonnan érkezett Népi Mozgalom Párt (PMP) pedig olyan fiatalembert helyezett a listáján befutó helyre, aki EPP-tanácsadóként tevékenykedett, és aki ismeri a Junckert jelölő csoport „intim” világát.

A baloldalon ezúttal nincs semmilyen szembeszállás a Traian Băsescu elnök által meghatározott irányvonallal. A PSD továbbra is az európai szocialistákhoz kötődik, akik szintén az EPP-jelöltet támogatják. Bukarestben erről a témáról nem folyik vita, hogy ezt a sajtó ne tudja a kormány számára kényelmetlen módon kihasználni, de a Romániában (egy, az európai jobboldal politikáit elítélő kampány után) megválasztott PSD-s euroképviselők késznek mutatkoznak arra, hogy éppen annak a jelöltjét válasszák meg.

Ráadásul egyetlen olyan jelölt sem lépte át a bejutási küszöböt, aki egy erősebben vagy gyengébben euroszkeptikus állásponthoz csatlakozhatna. Az Új Köztársaság Párt, mely egyértelműbben artikulált szuverenitáspárti elképzelést fogalmazott meg, csak 15.000 szavazatot kapott és nem tudja majd támogatni a Nagy-Britannia kormányfője, David Cameron által megjelenített álláspontot. Vajon mit tett volna ez a párt, ha bejut az EP-be? Romániában szinte lehetetlenség euroszkeptikus irányvonalat képviselni, mert azt a britekkel társítják, akiket viszont leegyszerűsítő módon kizárólag a Nigel Farage hasonlatosságára megteremtett UKIP-pal azonosítanak. Romániában nem nagyon látható, hogy David Cameron és a függetlenségpártiak egymás kibékíthetetlen ellenfelei, így furcsának, ha nem éppenséggel hazafiatlannak tűnne egy olyan román párt, amelyik ahhoz a frakcióhoz tartozna, ahol a britek is jelen vannak. Így aztán a román politika, miután elhallgattatta a szuverenitáspártiság bármiféle árnyalatát, kész minden (bal- és jobboldali) szárnyával az EPP jelöltjét támogatni, azt remélve, hogy a győztes irányvonalhoz való feltételek nélküli csatlakozás Schengen kapuit is meg fogja nyitni.

Úgy tűnik, hogy a dolgok Európában a románok várakozásainak megfelelően alakulnak. Németország kancellárja, Angela Merkel hétfőn, a grúz kormányfővel tartott közös sajtókonferenciáján újabb nyilatkozatokban támogatta Jean-Claude Juncker jelölését. Igaz, a berlini kormány vezetője azt mondta, számára „egyáltalán nem közömbös, hogy Nagy-Britannia az EU tagja vagy sem”, másrészről viszont elhintette azt a lehetőséget, hogy a Tanácsban akár minősített többséggel is dönthetnének. Kijelentései valójában eléggé ügyesek voltak ahhoz, hogy egyaránt utaljanak a konszenzus szükségességére, illetve a többségi elv érvényesítésére is.

David Cameron azzal fenyegetőzött, hogy Nagy-Britannia az Unióból való távozásra kényszerülhet, ha folytatódik az integrációpárti irányvonal, de ezzel sem sikerült ténylegesen elérnie a blokkolásra képes kisebbség létrejöttét. E szabályok alkalmazásában van némi szemérmetesség, de jó, ha tudjuk: az Európa Tanácsban egy döntés megakadályozásához az EU lakossága 35 százalékának megfelelő számú szavazatra, plusz egy tanácstag voksára van szükség. Egyszerűbben mondva, a (Horvátország felvétele után) 352 szavazatból a blokkoló kisebbség 93 szavazatot jelent. Márpedig ha Nagy-Britanniát, Magyarországot, Finnországot, Svédországot és Hollandiát vesszük számításba, akkor látható, hogy ezeknek csak 71 szavazatuk van. Tehát Angela Merkel olyan többséget tudhat maga mögött, amelyre egyértelműen sohasem fog hivatkozni.

Különvélemény

Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?

Varga László Edgár

És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Szántai János

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

Nagyítás

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

Fall Sándor

Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.

Csodaszép természetfilm a Duna-deltáról – akkor él igazán, ha békén hagyjuk

Sánta Miriám

A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?

// ez is érdekelheti

Főtér

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből

Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.

Krónika

Bíróság elé viszi a többéves vitát az RMDSZ: Szabó Ödön beperelte Csomortányi Istvánt

A bíróságon folytatódhat a Bihar megyei magyar közélet egyik legrégebbi politikai konfliktusa: Szabó Ödön pert indított Csomortányi István ellen. Az RMDSZ-es politikus rágalmazásról beszél, az EMSZ-alelnök szerint a per célja az elhallgattatása.

Főtér

Bréking: Az Európai Bizottság bepereli a román államot…

… meglett a kormánybuktatás után készített első közvélemény-kutatás, érdekesek az eredmények… és Nicușor Dan államelnök enyhén szólva hülyét csinált magából a NATO-csúcsértekezleten.

Székelyhon

Ennyi volt, visszahívták a csíkszeredai főkonzult

Rövid ímélben értesítették Dolhai Istvánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét, hogy július végéig láthatja el főkonzuli teendőit.

Krónika

Itt a rangsor: ezek a legjobb romániai magyar líceumok az érettségi eredmények alapján

Elkészült a romániai magyar tannyelvű középiskolák idei érettségi rangsora. A végzősök átlageredményei alapján összeállított toplista a legjobb intézmények mellett azt is megmutatja, hol érettségiztek a legtöbben, hol született a legtöbb 10-es eredmény.

Székelyhon

Tusványosi részvétel: új helyzetet teremt a magyarországi kormányváltás a Sapientiánál

A magyar kormány képviselőinek jelenlététől teszi függővé az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) panelbeszélgetésein való részvételt több külhoni magyar egyetem vezetősége.

// még több főtér.ro

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

Különvélemény