TIFFalók: vasárnap, végállomás
Eljött ez is: itt a vége, fuss el véle. Amit lehet, tessék ma bepótolni!
Kár, hogy most ér véget a TIFF, amikor az idő is alkalmazkodott a fesztiválozók jókedvéhez. Egyes vélemények szerint van élet a TIFF után is, ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudnám, mert van ugyan, de másmilyen. Félre azonban a szomorkodást, és lássuk az utolsó napot: húzzunk belé, ez még mozinap, reggeltől késő estig.
Mint azt már írtam korábban, nem titkolom szelekciós szempontjaim elfogultságát, ezért ajánlom elsőnek a
Michel Houellebecq elrablása
(L’enlèvement de Michel Houellebecq) című filmet. A címben szereplő úriember korunk egyik legfontosabb írója – aki nem olvasta az Elemi részecskéket, tegye meg sürgősen –, a film pedig egyszerre épít az ő meglévő kultuszára és tovább is írja azt. A sztori röviden annyi, hogy az író 2011-ben rejtélyes körülmények között eltűnt egy időre, később pedig nem adott magyarázatot eltűnése okára, ezért a legvadabb feltételezések kaptak lábra (szárnyra?), úgymint elrabolta az Al-Kaida, iszlámellenes kijelentései miatt, ésatöbbi. Tipikus francia beszélgetős film, amelyből megismerhetjük Houellebecq elbűvölően anti-PC nézeteit társadalomról, irodalomról, politikáról.
Időpont, helyszín: 13 óra, Florin Piersic mozi, vagyis a Repcsi.
Maradva az irodalomnál és a franciáknál, a
Tajtékos napok
(L’écume des jours) Boris Vian azonos című regényének sajátos adaptációja. Nem is lehet másmilyen, mint sajátos, hiszen rendezője az a Michel Gondry, akit eddig is álomszerű, szinte gyermekien mesei munkái alapján ismerhetünk. A Tajtékos napok szerelmes film, sok-sok bizarr elemmel: a legbizarrabb talán mégis az, hogy az Audrey Tatou alakította hősnőnek lótuszvirág nő a mellkasában, és szerelmére hárul a feladat, hogy különleges gyógymódokat eszeljen ki megmentésére. Friss szerelmespárok előnyben!
Időpont, helyszín: 18 óra, Florin Piersic mozi.
Az ág kissé komorabb-komolyabb színre vált Richard Linklater új filmje, a
Sráckor
(Boyhood) vetítése alatt. Afféle felnőttéválási történet ez, a Linklatertől megszokott kicsit szomorkás stílben; különös mozgóképes kísérlet, olyan fikciós dráma, amely ugyanazt a néhány színészt követi 12 éven át, hogy látleletet adjon a modern gyermekkorról. Rendezőnk, úgy tűnik, vonzódik a nagy ívű, évtizedeken átívelő filmes projektekhez, gondoljunk csak a Julie Delpy és Ethan Hawke főszereplésével készült Before-trilógiájára. A Sráckor a TIFF hivatalos zárófilmje, 21.45-től lehet megtekinteni a Főtéren.
Aztán szépen hazamegyünk, és jövőre találkozunk ugyanitt, a Főtéren. Ha a Jóisten megsegít, mi akkor is várunk mindenkit az ajánlókkal.
Generációk ellopott ifjúsága, avagy egy John Lydon nevű öreg punk a színpadon
Szántai János
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Demeter András kicsinálása – szempontok egy igen gyorsan levezényelt, virtuóz akcióhoz
Fall Sándor
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést
Sólyom István
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
„De hát én erdélyi vagyok, na” – a 90 éves Bodor Ádámot köszöntötték Kolozsváron
Varga László Edgár
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.
Száz nyestbőrrel a batyujában akart beutazni Romániába egy ukrán állampolgár – hírmix
Több mint félmilliárd lej eltitkolt vagyonra derített fényt az ANAF legújabb ellenőrzése. Népszavazással váltottak le egy Maros megyei polgármestert.
Németh Zsolt: elütött bennünket a varsói gyors, de a Fidesznek ismét szerethető alternatívává kell válnia (INTERJÚ)
Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.
Nicușor Dan, a projektország hasznos idiótája
Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.
Elpusztított egy lovat és jött a tehénért is a behemót medve, amikor kilőtték
Kilőttek azt a medvét Gyergyószárhegy községben péntek hajnalban, amelyik az elmúlt napokban több alkalommal visszatért egy esztenához és haszonállatokat pusztított el.
„A magyarok is beszéljenek és írjanak románul”. Az anyanyelvhasználat ellen hergel egy AUR-os politikus
A magyar nyelv használata és a kétnyelvű feliratok ellen ágált egy videóban Lucian Mușat, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Szilágy megyei parlamenti képviselője, a megyei pártszervezet elnöke.
Megsebesítették, majd elmenekült a medve, és amikor újra felbukkant, akkor támadt
Kilőtték szerdán este azt a medvét Kászonban, amely hétfőn két embert sebesített meg egy esztenán. A nagyvad a hajtás során a vadőrre és a vadászra is rátámadt, ezért döntöttek a kilövése mellett.
Generációk ellopott ifjúsága, avagy egy John Lydon nevű öreg punk a színpadon
Szántai János
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Demeter András kicsinálása – szempontok egy igen gyorsan levezényelt, virtuóz akcióhoz
Fall Sándor
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést
Sólyom István
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
„De hát én erdélyi vagyok, na” – a 90 éves Bodor Ádámot köszöntötték Kolozsváron
Varga László Edgár
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.
