A TIFF második feléhez érkeztünk. Nézni kell, amit s amíg lehet!
A TIFF már nem bírja tovább. Esik, nem esik, kirakták a főtéri vásznat, székeket. Kedd este esett, és mégis voltak emberek. Ezt csak azért írjuk, hogy kedvet csináljunk. Nincs rossz idő, csak szar ember. Ki kell ülni. Már ha van vetítés. És akkor nézzük, tovább. Mi lesz május ötödikén, csütörtökön?
Tíz órakor indul a 83 perces
(Teroriști de catifea, Velvet Terrorists), a Sapientia Egyetem Tordai úti épületében. Kerekes Péter felvidéki filmrendezőt elsősorban kiváló dokfilmjei alapján ismeri a nagyérdemű. Ezúttal játékfilmben utazik. Három férfi. Mindhárman terrorista akciókat követtek el a csehszlovákiai rezsim ellen. Mindhárman börtönben ültek. Mindhárman élnek. Hogyan? Nézzék meg.

Fél négykor kezdődik Nae Caranfil legújabb filmje, a 112 perces
(Közelebb a Holdhoz). A helyszín: Florin Pjerszik mozi. Öt magasrangú kommunista párttag a börtönben. Mi??? Hát ja, nem minded komcsi bűntelen. Ráadásul van egy kis hab is a tortán. Muszáj nekik játszani egy filmben. Semmi különös. Egyszerű propagandafilm. A téma: a Nemzeti Bank kirablása. Mi??? Nae Caranfil az egyik legjobb kortárs román filmrendező. Kötelező!

Aki szereti a divatot, no meg az életrajzi filmeket, annak ajánljuk Jalil Lespert 104 perces alkotását. A címe
mi más. Az időpont: hat óra. A helyszín: Mărăști mozi. Mit lehet erről a filmről mondani? Siker, pénz, csillogás, ez az álmom.

És akkor. Ha az időjárás megkegyelmez a holnapi napnak, ismét lesz térmozi a Főtéren. Este háromnegyed kilenckor kezdődik Vlad Petri
(București, unde ești?) című, 80 perces dolgozata. 23 évvel a romániai forradalom után a románok (sic!) ismét elfoglalják Bukarest utcáit. A rendező egy éven keresztül követi az eseményeket, az első megmozdulásoktól a Băsescu elnök lemondását célzó népszavazásig. Aktivistáknak ajánljuk.

Ha valaki nem látta Kim Ki-duk 89 perces
az első vetítésen, megteheti holnap este tizenegy órától a Florin Pjerszikben. Meredek film, csak erős idegzetűeknek. Szadomazo, testi-lelki sanyar, hímtagnyissz, ami belefér. Képek szépek. Aki szeret Freudon rágódni, mindenképp nézze meg. De, ismételjük, csak acélidegekkel.

És végül, az éjféli horror. Stílszerűen, nulla órától vetítik Marc Carrete
című, 80 perces opuszát a Művészben. Van egy pap, aki ördögűzéssel foglalkozik. Van ilyen, na. Aztán van az ördög. A papnak van egy unokája. Az unokának egy titka. És kész a bonyodalom. Hogy mi a vége? A világé? A papé? Az ördögé? Nézzék csak meg.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Kétszer is behatolt egy buşteni-i házba egy anyamedve bocsaival pénteken, míg végül kilőtték a délután folyamán. A három bocs közül az egyik halálosan megsérült, a másik kettő pedig az erdőbe menekült.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.