Ha szerda, akkor magyar nap a TIFF-en. Ennek a felhozatalából szemelgettünk mára.
Mi mással kezdhetnénk, mint a magyar filmgyártás két (három?) szűk esztendejének végét jelző,
című Szász János-opusszal, amely Kristályglóbuszt ért a tavalyi Karlovy Vary-i filmfesztiválon. A film a magyar származású svájci írónő, Agota Kristof azonos című regénye alapján készült, s pusztán témája miatt is érdeklődésre tarthat számot: a második világháború kiapadhatatlan ihletforrás bármely művészeti ágban tevékenykedő alkotó számára. Gyermeksors és családi viszonyok a háború borzalmai közepette – A nagy füzet kétségkívül az idei TIFF egyik must see alkotásának ígérkezik.
Időpont, helyszín: 18 óra, Florin Piersic (volt Köztársaság) mozi.

A következő filmnek, amit ajánlanánk, szintén köze van a háborúhoz, csak egy időben jóval közelebbihez. Az
a délszláv háború(k) idején játszódik, és bővelkedik morbid humorban. Főhőse, Milán Jugoszláviából szökik át Magyarországra, és – meg kell élni valamiből – mentősnek áll. Csak azt nem tudja még, hogy mentős kollégái nem csak mentik az emberi életet, hanem kufárkodnak is vele. A mentőautó hátuljában illegális eutanázia zajlik, persze pénzért. Amire hősünknek is szüksége van, mert ki akarja szabadítani menyasszonyát Szarajevóból. Mit tehet ilyen helyzetben egy lelkiismeretes ifjú, ha ekkora a bűn kísértése? Nézzék meg Bodzsár Márk filmjét és megtudják.
Időpont, helyszín: 20 óra, Sapientia-EMTE épülete.

Maradjunk a humornál, de a kevésbé feketénél. Kovács Kristóf
című dokfilmje egy alig 126 lelkes faluról szól, amelynek lakói egy sikeres EU-s pályázat révén hirtelen abban a helyzetben találják magukat, hogy ajánlatos lesz megtanulniuk teniszezni. A teniszpálya legalábbis épül, a polgármesternek pedig az az ambiciózus terve, hogy falustársaiból aktív, sportos, dolgos polgárokat neveljen, és felvirágoztassa Besencét. A film hangulatának illusztrálására egyetlen idézet: mikor a riporter arról kérdezi az elöljárót, tud-e valaki teniszezni a faluban, a következő választ kapja: nem senki, de látjuk a tévében, hogy kell.
Időpont, helyszín: 16.30, Művész mozi.
Jó szórakozást tehát a magyar naphoz, és a román filmnapokhoz is, amelyek követik.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.
Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.
Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Madarasi-Hargitán vasárnap.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.