TIFFalók 5.
Ha szerda, akkor magyar nap a TIFF-en. Ennek a felhozatalából szemelgettünk mára.
Mi mással kezdhetnénk, mint a magyar filmgyártás két (három?) szűk esztendejének végét jelző,
A nagy füzet
című Szász János-opusszal, amely Kristályglóbuszt ért a tavalyi Karlovy Vary-i filmfesztiválon. A film a magyar származású svájci írónő, Agota Kristof azonos című regénye alapján készült, s pusztán témája miatt is érdeklődésre tarthat számot: a második világháború kiapadhatatlan ihletforrás bármely művészeti ágban tevékenykedő alkotó számára. Gyermeksors és családi viszonyok a háború borzalmai közepette – A nagy füzet kétségkívül az idei TIFF egyik must see alkotásának ígérkezik.
Időpont, helyszín: 18 óra, Florin Piersic (volt Köztársaság) mozi.
A következő filmnek, amit ajánlanánk, szintén köze van a háborúhoz, csak egy időben jóval közelebbihez. Az
Isteni műszak
a délszláv háború(k) idején játszódik, és bővelkedik morbid humorban. Főhőse, Milán Jugoszláviából szökik át Magyarországra, és – meg kell élni valamiből – mentősnek áll. Csak azt nem tudja még, hogy mentős kollégái nem csak mentik az emberi életet, hanem kufárkodnak is vele. A mentőautó hátuljában illegális eutanázia zajlik, persze pénzért. Amire hősünknek is szüksége van, mert ki akarja szabadítani menyasszonyát Szarajevóból. Mit tehet ilyen helyzetben egy lelkiismeretes ifjú, ha ekkora a bűn kísértése? Nézzék meg Bodzsár Márk filmjét és megtudják.
Időpont, helyszín: 20 óra, Sapientia-EMTE épülete.
Maradjunk a humornál, de a kevésbé feketénél. Kovács Kristóf
Besence Open
című dokfilmje egy alig 126 lelkes faluról szól, amelynek lakói egy sikeres EU-s pályázat révén hirtelen abban a helyzetben találják magukat, hogy ajánlatos lesz megtanulniuk teniszezni. A teniszpálya legalábbis épül, a polgármesternek pedig az az ambiciózus terve, hogy falustársaiból aktív, sportos, dolgos polgárokat neveljen, és felvirágoztassa Besencét. A film hangulatának illusztrálására egyetlen idézet: mikor a riporter arról kérdezi az elöljárót, tud-e valaki teniszezni a faluban, a következő választ kapja: nem senki, de látjuk a tévében, hogy kell.
Időpont, helyszín: 16.30, Művész mozi.
Jó szórakozást tehát a magyar naphoz, és a román filmnapokhoz is, amelyek követik.
Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre
Fall Sándor
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?
Varga László Edgár
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)
Sánta Miriám
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává
Sólyom István
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Zelenszkijjel az oldalán bírálta Magyarországot a román államfő
Nicușor Dan szerint elfogadhatatlan, hogy a 27 uniós tagállam közös döntését az Ukrajna támogatására szánt hitelről hetekkel később megkérdőjelezi Magyarország.
Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.
Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.
Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre
Fall Sándor
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?
Varga László Edgár
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)
Sánta Miriám
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává
Sólyom István
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
