Ha szerda, akkor magyar nap a TIFF-en. Ennek a felhozatalából szemelgettünk mára.
Mi mással kezdhetnénk, mint a magyar filmgyártás két (három?) szűk esztendejének végét jelző,
című Szász János-opusszal, amely Kristályglóbuszt ért a tavalyi Karlovy Vary-i filmfesztiválon. A film a magyar származású svájci írónő, Agota Kristof azonos című regénye alapján készült, s pusztán témája miatt is érdeklődésre tarthat számot: a második világháború kiapadhatatlan ihletforrás bármely művészeti ágban tevékenykedő alkotó számára. Gyermeksors és családi viszonyok a háború borzalmai közepette – A nagy füzet kétségkívül az idei TIFF egyik must see alkotásának ígérkezik.
Időpont, helyszín: 18 óra, Florin Piersic (volt Köztársaság) mozi.

A következő filmnek, amit ajánlanánk, szintén köze van a háborúhoz, csak egy időben jóval közelebbihez. Az
a délszláv háború(k) idején játszódik, és bővelkedik morbid humorban. Főhőse, Milán Jugoszláviából szökik át Magyarországra, és – meg kell élni valamiből – mentősnek áll. Csak azt nem tudja még, hogy mentős kollégái nem csak mentik az emberi életet, hanem kufárkodnak is vele. A mentőautó hátuljában illegális eutanázia zajlik, persze pénzért. Amire hősünknek is szüksége van, mert ki akarja szabadítani menyasszonyát Szarajevóból. Mit tehet ilyen helyzetben egy lelkiismeretes ifjú, ha ekkora a bűn kísértése? Nézzék meg Bodzsár Márk filmjét és megtudják.
Időpont, helyszín: 20 óra, Sapientia-EMTE épülete.

Maradjunk a humornál, de a kevésbé feketénél. Kovács Kristóf
című dokfilmje egy alig 126 lelkes faluról szól, amelynek lakói egy sikeres EU-s pályázat révén hirtelen abban a helyzetben találják magukat, hogy ajánlatos lesz megtanulniuk teniszezni. A teniszpálya legalábbis épül, a polgármesternek pedig az az ambiciózus terve, hogy falustársaiból aktív, sportos, dolgos polgárokat neveljen, és felvirágoztassa Besencét. A film hangulatának illusztrálására egyetlen idézet: mikor a riporter arról kérdezi az elöljárót, tud-e valaki teniszezni a faluban, a következő választ kapja: nem senki, de látjuk a tévében, hogy kell.
Időpont, helyszín: 16.30, Művész mozi.
Jó szórakozást tehát a magyar naphoz, és a román filmnapokhoz is, amelyek követik.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.
Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.
Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.
Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.
Gázrobbanás történt kedden egy húsipari üzem füstölőjében, Csíkmindszenten. A robbanást nem követte tűz, azonban két ember égési sérüléseket szenvedett.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.