Svájc egy habos torta. De vajon miért nem szeletelik szanaszét?
A kontinens és a világ más, komoly elszakadási jellegű gondokkal küszködő országához képest Svájc a belső stabilitás és a példás etnikumok közötti együttélés modellje. Miként sikerül ez neki?
Ez az ország három jelentős etnikai-nyelvi csoportból áll: németek (kb. 65%, az ott tartózkodó külföldiekkel együtt), franciák (20%) és olaszok (5%). Svájc belső stabilitása néhány objektív tényezőnek köszönhető. Elsősorban annak, hogy konföderáció, amely 26, egyenként nagy függetlenséggel rendelkező és általában véve identitási kritériumok alapján létrejött kantonból áll. A németek 17 kantonban vannak többségben, a franciák négyben, az olaszok egyben. A 26-ból 22 kanton egynyelvű. Más szóval, mindegyik etnikai-nyelvi csoport a születési identitása keretében él és bizonyos mértékben közigazgatásilag elhatároltan a többi csoporttól. Ezen kívül Svájc hagyományos semlegessége, kedvező gazdasági helyzete, a belső társadalmi, gazdasági vagy politikai válságok, vagyis a frusztrációk hiánya olyan társadalmi és pszichológiai komfortot hoztak létre, mely hozzájárul a belső egyensúly fenntartásához és gyakorlatilag kizárja az identitás alapú elégedetlenségek és ellenségeskedések megjelenését.
Ebben a kontextusban kellene szemügyre vennünk az utolsó, a 26. kanton, Jura megjelenését, melyet 1979-ben hoztak létre. Hivatalos neve Jura Köztársaság vagy Kanton, mert korábban, a túlnyomórészt német és protestáns Bern kanton része volt, de a ma Jurának nevezett térségben élők zöme franciaajkú és római katolikus. Jura régió lakói függetlenséget kértek, és az a kompromisszum született, hogy külön kantonba szerveződhettek és engedélyt kaptak saját alkotmányra és a köztársaság név viselésére, de a svájci konföderáció részeként. Láthatjuk tehát, hogy Svájc nem lett volna ennyire tartós, ha azon belül nem tartották volna be maximálisan az (etnikai-nyelvi és vallási) identitási határokat [1].
Az is figyelemreméltó, ahogy a svájciak egy másik demográfiai aspektust szabályoznak – a Svájcba dolgozni és lakni érkező jelentős számú külföldiek kérdését. A külföldi rezidensek száma évről évre nő, és jelenleg a lakosság teljes népességének kb. egynegyedét alkotják. Minden alkalommal, amikor Svájc gazdasága kis visszaeséseket szenved el vagy nő a munkanélküliség, a külföldieket távozásra szólítják fel [2]. Ezen kívül a migránsok (különösen a muzulmánok) jelentős száma a svájciak nemzeti tudata szintjén felszította a terület külföldiekkel szembeni megvédésének érzését; megtörténik a svájci hagyományos etnikai csoportok mozgósítása a bevándorlás által keltett veszéllyel szemben, ami újabb belső kohézióerősítő tényezőként működik [3]. Tehát a svájci multikulturalizmus akkor működik, ha betartják az etnikai-nyelvi határokat, és minden identitási csoport rendelkezik a területi önmeghatározás és érvényesülés komfortjával. Svájc nem esik szét, mert az etnikai csoportok nagyrészt elkülönülve és autonóm módon, gazdasági komfortban élnek. Ez volt Svájc mentőmegoldása – amit csak kevés másik európai ország engedhet meg magának, ebből következnek aztán ez utóbbiak megoldatlan elszakadási gondjai.
Bibliográfiai források:
1. The Republic and Canton of the Jura
2. As Europe Reels, Switzerland Builds New Barriers Against Immigrants // By Helena Bachmann. Time Inc. May 01, 2013
3. Switzerland: Multicultural Paradise? // by Soeren Kern. Gatestone Institute. May 21, 2013
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.
Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?
Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.
Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.