Újabb fronton alakult ki küzdelem Traian Băsescu államfő és a kormányoldal között, miután Victor Ponta miniszterelnök bejelentette: alkotmánybírósághoz fordulnak annak megállapítása végett, hogy az államfő alkotmányt sértett, szerintük ugyanis beavatkozott a választási kampányba, amikor az egyik közösségi oldalon egy olyan fénykép jelent meg róla, amelyen a hozzá közel álló közéleti szereplők által létrehozott Népi Mozgalom párt (PMP) kampánypólójában feszít a párt több vezetője, köztük Elena Udrea társaságában.
A miniszterelnök szerint ezzel az államfő megsértette az alkotmányt, amely kimondja, hogy bizonyos köztisztviselők – így a bírák, katonatisztek, ügyészek – nem folytathatnak politikai kampányt.
Ezzel szemben az államfő arra hivatkozik, hogy bármely más állampolgárhoz hasonlóan ő is rendelkezhet politikai preferenciával, arra szavazhat, akire akar, és olyan öltözetet vesz föl, amilyent akar.
Hasonlóan vélekedett Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke is – akit amúgy a közvélemény Băsescuhoz közel álló személyiségként tart számon -, mondván: az elnöknek is jogában áll kinyilvánítani politikai véleményét, mint ahogy olyan pólóban jelenik meg a nyilvánosság előtt, amilyenben akar.
Az alkotmány valóban csupán annyit rögzít, hogy az államfő nem lehet politikai párt tagja, és nem tölthet be más köztisztséget. Emellett ugyanakkor azt is kimondja, hogy az állam képviselőjeként felügyeli az alkotmány tiszteletben tartását és az állami szervek működését, ennek érdekében pedig közvetítő szerepet vállal az állami hatalmi ágak, illetve az állam és a társadalom között.
Ehhez képest Băsescu az európai parlamenti kampány során egy politikai párt logóját tartalmazó pólóban pózolt, majd nyilvánosan kijelentette: a PMP-re fog szavazni, sőt ha a párt Elena Udreát indítaná államfőjelöltként, akkor rá voksolna, és egyhavi államfői fizetését is a PMP-nek adományozza. Mindezt azért, mert kötelességének érzi a jelenlegi kormánnyal szembeni ellenzék megerősítését, mivel Victor Ponta miniszterelnök szerinte hajlamos arra, hogy zsarnokká váljék. Ezt azzal támasztotta alá, hogy a miniszterelnök – szerinte – saját irányítás alá vonta a hírszerző szolgálatokat, és a rendőrséget is az alárendeltségébe akarja vonni.
Mindezek nem egy semleges, az állami intézmények, a hatalmi ágak, illetve az állami szervek és a társadalom közötti közvetítésre hivatott, semleges államfő, hanem egy pártpolitikus megnyilvánulásai.
Az alkotmány vonatkozó cikkelye valóban nem mondja ki, hogy az elnök nem rendelkezhet politikai preferenciával – ez nevetséges is lenne, hiszen az államfői tisztségre politikusok, pártelnökök pályáztak, és ők töltötték be, márpedig az valóban nem várható el, hogy valaki eldobja addigi politikai nézeteit, miután megválasztották.
Az azonban igen, hogy megpróbáljon az általa betöltött tisztség alkotmányos követelményeinek megfelelve, saját meggyőződését és értékrendjét nem feladva olyan államfőként viselkedni, akit az ország minden polgára, politikai párhovatartozástól függetlenül, elismerhet, mivel megkísérel objektívan viszonyulni a különböző pártokhoz.
Băsescu azonban nem ilyen államfő volt már az elmúlt tíz évben sem, most pedig már a látszatra sem ügyel. Második mandátuma leteltével búcsút mond az államfői rezidenciának, ám nem készül nyugdíjba vonulni. Minden bizonnyal továbbra is a pártpolitika élvonalában kíván maradni, ezért is kampányol az államfőtől elvárható pártok fölöttiség elvét föladva – Elena Udreát leszámítva egyéb, legalább részben hitelesnek tekinthető, közismert jobboldali arc híján – a PMP-nek, amelyet azért hozatott létre, hogy mandátuma lejártával legyen egy párt, amelyet kézi vezérelve meghosszabbíthatja politikai karrierjét.