Egyháznaptári skizo

Furcsa helyzetben van a Román Ortodox Egyház (BOR) és a Görög-Katolikus Egyház: a karácsonyt az egyik, a húsvétot a másik naptár szerint ünneplik.

A román ortodoxok és a görög-katolikusok a két világháború közötti időszakban a román különlegesség újabb aspektusát vezették be. Létrehozták a saját egyházi naptárukat, amiben furcsa módon keveredik a Juliánusz- és a Gergely-naptár. Mindegyik felekezet megtalálta a maga magyarázatát e skizoid naptári állapotra. A román ortodoxok azt mondták, a húsvétot a Juliánusz-naptár szerint ünneplő többi ortodoxszal, vagyis az oroszokkal, a szerbekkel és Jeruzsálem ortodox Pátriárkiájával akartak közösséget vállalni. De ezzel nincsenek összhangban a húsvétot az új naptár szerint ünneplő ortodoxokkal. Mindenesetre, ez a helyzet szakadáshoz vezetett, a moldovai stilistákéhoz, akik eretnekeknek kiáltották ki a Gergely-naptárt használó ortodoxokat és a régi, vagy régi stílusú naptárnál maradtak. A görög-katolikusok a Vatikán egyik ajánlására hivatkoznak, mely arra biztatja a valamely országban kisebbségben lévő katolikusokat, hogy a húsvétot ünnepeljék a kérdéses ország többségi lakosságával együtt.

Miként alakultak a dolgok

Idén az ortodoxok, a görög-katolikusok, a római katolikusok és a protestánsok egyszerre ünneplik a húsvétot. Románia minden kereszténye egyszerre örvend a kereszténység legfontosabb ünnepének, az Úr feltámadásának, ami kivételes alkalom. Általában eltérés van az ortodoxok és görög-katolikusok, illetve és a római katolikusok és protestánsok között. Mégpedig azért, mert a bizánci rítusú keresztények a Juliánusz-naptárt használják húsvét napjának meghatározására, míg a többi felekezet a Gergely-naptárt.

Hogyan került sor a naptárreformra

Az általunk használt naptár legrégebbi változata Kr. e. 46-ból származik. Ezt Iulius Caesar római császár állíttatta össze. A Juliánusz-naptár 365 napos, négyévente pedig beiktatnak egy 366 napos szökőévet. De a csillagászati év 11 perccel hosszabb a naptári évnél. Ez egy egynapos eltolódást eredményezett minden 128 évben. Ezért XIII. Gergely pápa a középkorban új naptárra tett javaslatot. Ez 1528. október 4-én lépett hatályba, amit 1528. október 15-e követett. Az új naptárt előbb a katolikus országok vették át, melyeket a protestánsok követtek. De az ortodox országokban ez sokkal később történt meg. Romániában 1919-ben vették át az új naptárt, miután Erdély 1918. december 1-én egyesült Romániával. Erdélyben, a Partiumban, a Bánságban, Máramarosban és Bukovinában, vagyis az Osztrák-Magyar Birodalomhoz tartozó területeken az új naptárt már évszázadokkal korábban bevezették. Így aztán 1919-ben minden keresztény egyszerre ünnepelte a húsvétot és a karácsonyt. De ez csak 1924-ig volt így. Mégpedig azért, mert egy sor ortodox egyház, például az oroszországi, a szerbiai, a jeruzsálemi és a görögországi megtagadták az új naptár bevezetését. Ez egy pánortodox szinódus megtartásához vezetett, ahol egy módosított Gergely-naptárt fogadtak el. A finnországi ortodox egyház megtagadta ennek átvételét, így ebben az országban az ortodoxok a Gergely-naptárt használják. Több ortodox egyház, például a romániai, a bulgáriai, vagy Konstantinápoly Ökumenikus Pátriárkiája a módosított Gergely-naptárt használja és a karácsonyt a római katolikusokkal és a protestánsokkal együtt ünneplik, míg a húsvétot a Juliánusz-naptárnál maradt ortodox egyházakkal, vagyis az oroszországival, az ukrajnaival, a szerbiaival, vagy a jeruzsálemivel együtt.

Romániában a helyzetet a lakosság etnikai struktúrája is bonyolítja. A Vatikán azt ajánlotta az ortodox többségű országokban élő katolikusoknak, hogy a húsvétot ünnepeljék a többséggel együtt. Romániában, ahol a Katolikus Egyháznak két fő rítusa van, a latin és a bizánci, a Vatikán ajánlását csak részben lehetett követni. A Román Unitus Egyház, a bizánci rítusú Görög-Katolikus Egyház zömmel románokból áll. A görög-katolikusok az ortodoxokkal együtt ünneplik a húsvétot. A latin rítusú Római Katolikus Egyháznak két románok, három magyarok által uralt és egy vegyes, magyarokból, románokból és németekből álló egyházmegyéje van. A római katolikus hívők többsége magyar származású, akik úgy döntöttek, hogy a húsvétot a magyarországiakkal együtt ünneplik.

Mit tartogat számunkra a jövő

Húsvét napjának kiszámítása egyszerű szabállyal történik: a tavaszi napéjegyenlőség utáni első teliholdas vasárnap. Ha ez egybeesik a zsidó húsvéttal, akkor a keresztény húsvétot egy héttel elhalasztják. Tehát a megjelenő különbséget valójában az okozza, hogy a két naptár más-más napra teszi a tavaszi napéjegyenlőséget. Az időpontok 2014-ben és 2015-ben egybeesnek. 2016-ban ülésezni fog a Pánortodox Nagy Szinódus. Andrei Andreicuţ, Kolozs ortodox metropolitája úgy véli, hogy ezen a naptár ügyét is meg kellene vitatniuk. Ő az új, a tudományosan helyes Gergely-naptár használata mellett foglal állást. „Az utolsó időszakban ez az első pánortodox szinódus és azt hiszem, a naptár ügyében is döntést kellene hoznunk”, mondta Andrei Andreicuţ. Az Ortodox Egyházban bekövetkező változás hasonló változáshoz vezetne a Görög-Katolikus Egyházban is. „Azt az ajánlást fogjuk követni, hogy a húsvétot ünnepeljük a többséggel együtt. Formálisan szükség lesz egy engedélyre egyházunk szinódusa részéről, de nem hiszem, hogy ezzel gond lenne”,mondta a kolozs-szamosújvári görög-katolikus püspök, Florentin Crihălemeanu.