Erdély két nagy „arca” a TIFF plakátjain: Mátyás király és Vlad Ţepeş 3D-s szemüvegben nyomják.
Ötszáz év után a kolozsvári TIFF-en „találkozik” igazságos Mátyás és az erdélyi Drakula-mítosz „ihletője”, Vlad Ţepeş. 3D-ben modellezve és 3D-s szemüveggel „felszerelkezve” ők ketten ugyanis a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál „arcai”, a plakát alkotója, Paul Bucovesan pedig a meghirdetett verseny nyertese.
Bár a TIFF-et immár tizenharmadik alkalommal szervezik meg, az idén fordult elő először, hogy az arculat megtervezésére pályázatot hirdettek. Erre bárki jelentkezhetett, korlátlan számú projekttel. A nyerési esélyeket növelte, ha a grafikai terv valamilyen módon utalt Erdélyre, anélkül azonban, hogy a népiesség vagy a horror „elcsépelt elemeihez” nyúltak volna a pályázók. Nos, úgy tűnik, hogy a nyertes, Paul Bucovesan (aki amúgy a kolozsvári művészeti egyetem hallgatója) sikeresen elkerülte ezt a csapdát, és a több mint száz beérkezett munka közül az övét ítélte a legjobbnak a zsűri. „2014-ben a két történelmi személyiséget, Mátyás királyt és Vlad Ţepeşt a film iránti feltételezett szeretetük hozza újra össze. Mátyás mindig is Kolozsvár szimbóluma volt, Vlad Ţepeş pedig az, akivel a leginkább azonosítják Erdélyt, annak ellenére, hogy Havasalföldön uralkodott. A 3D-s modellezés a hagyományosat ötvözi a modernnel, a szemüvegek pedig komikus ellentétbe helyezik a hagyományos és a popkultúrát” – nyilatkozta munkájáról Paul Bucovesan. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivált az idén május 30. és június 8. között rendezik meg.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.