Erdély két nagy „arca” a TIFF plakátjain: Mátyás király és Vlad Ţepeş 3D-s szemüvegben nyomják.
Ötszáz év után a kolozsvári TIFF-en „találkozik” igazságos Mátyás és az erdélyi Drakula-mítosz „ihletője”, Vlad Ţepeş. 3D-ben modellezve és 3D-s szemüveggel „felszerelkezve” ők ketten ugyanis a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál „arcai”, a plakát alkotója, Paul Bucovesan pedig a meghirdetett verseny nyertese.
Bár a TIFF-et immár tizenharmadik alkalommal szervezik meg, az idén fordult elő először, hogy az arculat megtervezésére pályázatot hirdettek. Erre bárki jelentkezhetett, korlátlan számú projekttel. A nyerési esélyeket növelte, ha a grafikai terv valamilyen módon utalt Erdélyre, anélkül azonban, hogy a népiesség vagy a horror „elcsépelt elemeihez” nyúltak volna a pályázók. Nos, úgy tűnik, hogy a nyertes, Paul Bucovesan (aki amúgy a kolozsvári művészeti egyetem hallgatója) sikeresen elkerülte ezt a csapdát, és a több mint száz beérkezett munka közül az övét ítélte a legjobbnak a zsűri. „2014-ben a két történelmi személyiséget, Mátyás királyt és Vlad Ţepeşt a film iránti feltételezett szeretetük hozza újra össze. Mátyás mindig is Kolozsvár szimbóluma volt, Vlad Ţepeş pedig az, akivel a leginkább azonosítják Erdélyt, annak ellenére, hogy Havasalföldön uralkodott. A 3D-s modellezés a hagyományosat ötvözi a modernnel, a szemüvegek pedig komikus ellentétbe helyezik a hagyományos és a popkultúrát” – nyilatkozta munkájáról Paul Bucovesan. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivált az idén május 30. és június 8. között rendezik meg.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Egy kemping közelében történt az a medvetámadás, amelynek nyomán életét vesztette egy férfi szombaton Szeben megyében. A település polgármestere és egy liberális parlamenti képviselő a medvepopuláció szabályozását sürgeti a tragédia nyomán.
… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.
Bár eredetileg csikót próbált elejteni egy agresszív székelyvarsági medve, később rátámadt és megkergette a vasárnap esti riasztásra kiérkező hatóságokat. Kénytelenek voltak ártalmatlanítani a nagyvadat.
Egy 34 éves férfi életét vesztette szombat reggel, miután a hatóságok szerint medvetámadás érte a Szeben megyei Prod település közelében – közölte a Szeben Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
Súlyos közúti balesethez riasztották a mentőegységeket vasárnap délután a Kolozs megyei Méra közelébe, miután egy motoros ütközött egy személyautóval.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.