Erdély két nagy „arca” a TIFF plakátjain: Mátyás király és Vlad Ţepeş 3D-s szemüvegben nyomják.
Ötszáz év után a kolozsvári TIFF-en „találkozik” igazságos Mátyás és az erdélyi Drakula-mítosz „ihletője”, Vlad Ţepeş. 3D-ben modellezve és 3D-s szemüveggel „felszerelkezve” ők ketten ugyanis a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál „arcai”, a plakát alkotója, Paul Bucovesan pedig a meghirdetett verseny nyertese.
Bár a TIFF-et immár tizenharmadik alkalommal szervezik meg, az idén fordult elő először, hogy az arculat megtervezésére pályázatot hirdettek. Erre bárki jelentkezhetett, korlátlan számú projekttel. A nyerési esélyeket növelte, ha a grafikai terv valamilyen módon utalt Erdélyre, anélkül azonban, hogy a népiesség vagy a horror „elcsépelt elemeihez” nyúltak volna a pályázók. Nos, úgy tűnik, hogy a nyertes, Paul Bucovesan (aki amúgy a kolozsvári művészeti egyetem hallgatója) sikeresen elkerülte ezt a csapdát, és a több mint száz beérkezett munka közül az övét ítélte a legjobbnak a zsűri. „2014-ben a két történelmi személyiséget, Mátyás királyt és Vlad Ţepeşt a film iránti feltételezett szeretetük hozza újra össze. Mátyás mindig is Kolozsvár szimbóluma volt, Vlad Ţepeş pedig az, akivel a leginkább azonosítják Erdélyt, annak ellenére, hogy Havasalföldön uralkodott. A 3D-s modellezés a hagyományosat ötvözi a modernnel, a szemüvegek pedig komikus ellentétbe helyezik a hagyományos és a popkultúrát” – nyilatkozta munkájáról Paul Bucovesan. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivált az idén május 30. és június 8. között rendezik meg.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.