Az erdélyi román iskolák igazi drámát élnek át. Ez egy Bukarestben ismeretlen, csak egyes erdélyi körökben suttogva említett jelenség, ami viszont felszínre kerül az RMDSZ kormányzati részvételéből adódó visszaélések nyomán.

A szervezeten belül legalább két szinten zajlik az a politika, aminek értelmében egész Erdély területén egyes román tannyelvű oktatási intézmények felszámolásával hoznak létre kizárólag magyar tannyelvű oktatási intézményeket: először is bizonyos középiskolák, vagy kollégiumok magyar egyházaknak történő úgynevezett visszaszolgáltatásával; aztán bizonyos új magyar középiskolák létrehozásával úgy, hogy egy adott településen minden iskolából összevonják a magyar tannyelvű osztályokat.

A magyar nyelvű oktatás fejlesztésének ez az utóbbi formája (amivel e cikkben foglalkozni fogunk) egyes román kollégiumok, középiskolák, vagy iskolák felszámolásával történik, melyek épületét magyar diákok foglalják el. Az egészet politikai döntéssel intézik el, nem törődve a román nyelven tanuló gyermekek sorsával.

Helyi szintű nyomásgyakorlás

Az RMDSZ, kihasználva azt, hogy a 2008–2012 időszakban hatalmon volt, a magyar egyházakkal együtt nyomást gyakorolt a tanfelügyelőségekre és a prefektusi hivatalokra bizonyos román oktatási intézmények megszüntetése érdekében. A Maros megyei prefektusi hivatal elé került egyik 2011. március 17-i dokumentum kiemeli azt a perverz módszert, amivel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nyomást gyakorol a helyi hatóságokra, hogy rátehesse a kezét egyes jelentős, kétnyelvű (román és magyar) erdélyi közoktatási intézmények épületeire, hogy aztán azokban kizárólag magyar tannyelvű iskolákat hozzanak létre. Vagyis csak azért számoljanak fel nemzeti gimnáziumokat és kollégiumokat, hogy aztán a magyar egyházak koordinálása alatt álló magyar középiskolákká váljanak.

Mircea Eliade helyett Petőfi Sándor

Ennek megfelelően a segesvári (Maros megye) RMDSZ, a magyar nyelven tanuló gyermekek szüleivel, ennek az etnikumnak a segesvári helyi közösségével, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének segesvári szervezetével közösen 2011. március 17-én kérvényt nyújtott be a Maros Megyei Tanfelügyelőséghez a saját jogi személyiséggel rendelkező, magyar tannyelvű Petőfi Sándor Elméleti Középiskola létrehozásának engedélyezésére, a 2011–2012-es tanévtől kezdődően.

„Ezen oktatási egység helyszíneként az alábbi változatok egyikét javasoljuk az oktatási hálózat átszervezésével: a segesvári Andrei Şaguna u. 6. szám alatti Aurel Mosora Állami Gimnázium épülete, vagy a segesvári 1918. december 1. u. 3. szám alatti Mircea Eliade Nemzeti Kollégium épülete”, áll az RMDSZ által benyújtott kérelemben. Más szavakkal, a Szövetség politikusai a legjobb segesvári multikulturális (román és magyar tannyelvű) kollégium, vagy az egyik legjobb kétnyelvű általános iskola felszámolását javasolják, hogy létrehozhassanak egy kizárólag magyar nyelvű középiskolát. Vagyis Mircea Eliade helyett egy Petőfi Sándort!!!!

De az RMDSZ politikusai, a pedagógusok, vagy a magyar diákok szülei a dokumentumukban nem említik, hogy mi lesz a román gyermekek sorsa, akiket elkergetnének abból az iskolából, ahol évek óta tanulnak!

Az RMDSZ kérelme szerint, ebben az új oktatási intézményben 7 osztály lett volna az elemi oktatás szintjén, illetve 8 gimnáziumi és 8 középiskolai osztály.

Az EU-integrációra hivatkoznak

A Szövetség egy csomó érvre hivatkozik annak érdekében, hogy a román diákok rovására létrehozhassák a Petőfi Sándor Középiskolát, többek között az európai integrációval, az etnikai identitással, a vallásszabadsággal kapcsolatos okokra, az oktatásról szóló 1/2011-es törvényre, a közoktatási egységek 2005. évi 874-es számú szervezeti és működési szabályzatára. „Az új oktatási törvény értelmében megváltozott értelmezés szerint az oktatásnak az EU-struktúrákba való integrálódás, az európai értékek népszerűsítése szellemében kell irányt adnia és cselekednie. A mindnyájunk által figyelembe veendő általános cél az európai identitás kiépítése, a nemzeti és etnikai identitással összhangban. A felsorolt célok nagyon fontosak a jövendő nemzedékek nevelésében: a formális nevelés, a nem-informális információ és az informális nevelés”, áll az RMDSZ által tett lépések indoklásában.

Szabadfordításban, a Szövetség politikusainak elképzelése szerint a román iskolák felszámolása megfelel „az oktatás fogalmi változásának” és az európai értékek szellemének, „a nemzeti és etnikai identitással összhangban”.

Az RMDSZ, ugyanennek az „európai” szellemnek megfelelően, további indokokat is felsorol a Petőfi Sándor Középiskolának a Mircea Eliade Kollégium felszámolásával történő létrehozása mellett. „A tájékozódási szándékokkal és az európai tudat és viselkedés kialakításával kapcsolatos operatív célok közül csak néhányat sorolnánk fel: az európai polgári mivoltból származó etnikai jogok és szabadságok megismerése és gyakorlása, az európai identitás kiépítése és az európai polgárság nemzeti és etnikai hovatartozás alapján történő birtokolása, a nemzeti és etnikai identitáson alapuló európai identitás tudatosítása, az etnikai és vallási türelemmel kapcsolatos viselkedések kialakítása és megerősítése és a demokratikus viselkedés kialakítása és megerősítése”. Valójában értelmetlen mondatok felsorolásáról van szó, melyek európai szempontból jól hangzanak, de melyek egy nyilvánvaló visszaélés szándékait leplezik el!

Feltétlen támogatás a magyar egyházak részéről

Az RMDSZ dokumentumában megemlítik, hogy a dokumentum kidolgozásában részt vettek a Szövetség segesvári helyi tanácsnokai, a magyar kisebbség törvényes képviselői, az elemi, gimnáziumi és középiskolai oktatási intézmények magyar tagozatainak pedagógusai, „a református, római katolikus és unitárius történelmi felekezetek feltétlen támogatásával”. „Ez az együttműködés létfontosságú a segesvári, valamint a környező településeken élő magyar közösségek igényeinek elemzéséhez, és az oktatási standardok betartásához, nyomon követve a minden szintű oktatás fejlesztésére vonatkozó, európai integrációnak alávetett standardokkal rendelkező regionális cselekvési terv előírásait”, áll még az idézett dokumentumban.

Az RMDSZ-es irat szerint, „e terv kidolgozása során szem előtt tartottuk a hatékony oktatás megalapozásának kötelező kritériumait, nevezetesen: a törvényi kritériumot, a gazdasági kritériumot, a demográfiai és a földrajzi kritériumot”. A Szövetség politikusai a gazdasági kritérium esetében arra hivatkoznak, hogy Segesváron a magyar tagozatok három iskolába vannak szétszórva, nevezetesen: elemi oktatás – 7 osztály az Aurel Mosora Állami Gimnáziumban, 2 osztály a Zaharia Boiu Állami Gimnáziumban, gimnáziumi oktatás – 8 osztály az Aurel Mosora Állami Gimnáziumban, 2 osztály a Zaharia Boiu Állami Gimnáziumban, középiskolai oktatás – 8 osztály a Mircea Eliade Kollégiumban.

Szegregáció = hatékonyság?

A dokumentumban azt állítják, hogy „ezen csoportok és osztályok egyetlen iskolai egységbe történő összevonásával megteremthetők egy gazdaságos és hatékony oktatás előfeltételei. Ezáltal sikerül megmaradni a pedagógusi, kiegészítő és nem pedagógusi álláshelyek keretén belül is. Ezen kívül csökken az iskolaelhagyók száma azzal, hogy egy sor kedvezmény biztosítható a falusi környezetből és rossz anyagi helyzetű családokból származók számára támogatók bevonásával, különleges ösztöndíjak biztosításával, költségvetésen kívüli pénzösszegek elnyerésével, hazai és határon túli alapítványok segítségével”.

Demográfiai érvként arra hivatkoznak, hogy a helyi és térségi iskoláskorú lakosság számának alakulását elemezve ennek csökkenését tapasztalták, „amiből egy olyan oktatási intézmény szükségessége következik, ahova a magyar nyelven tanulni akaró diákokat összpontosítani lehet”. Földrajzi szempontból megemlítik, hogy „Segesvár térsége szétszórt, csökkenő számú magyar lakossággal rendelkezik, egy magyar tannyelvű középiskola létrehozása pedig megfelelően lefedhetné a térséget és akár szomszédos Maros és Brassó megyei településekről is oda lehetne vonzani magyar diákokat”.

Ürügyként felhasznált pedagógusok

Az RMDSZ dokumentumában a magyar tannyelven oktató pedagógusok bonyolult helyzetére is hivatkoznak. „11 (24) (az eredeti szövegből nem derül ki egyértelműen, mit takar a zárójelbe tett szám) olyan tanár van, akiknek naponta egyszer, vagy kétszer át kell menniük az Aurel Mosora Állami Gimnáziumból a Mircea Eliade Nemzeti Kollégiumba, mivel mindkét iskola magyar szakán vannak óráik. A két oktatási intézmény órarendjének bonyolultsága miatt nincs alternatív megoldás. Vannak olyan állások, melyek a két iskola között oszlanak meg. Vannak olyan tanárok (8), akiknek a másik iskolában kell kiegészíteniük az óraszámukat, de nem lehetnek biztosak, hogy azokkal az órákkal rendelkezni fognak”.

Meg kell jegyezni, hogy az RMDSZ-es politikusok által felhozott okok az oktatás általános helyzetét tükrözik, amit a döntéshozóknak összességében kell megvizsgálniuk, nem csak a magyar közösség szemszögéből nézve. Különben, a magyar képviselők javaslata szerint, a gondjaik a román iskolák rovására oldódnának meg, etnikumok közötti konfliktusos helyzeteket okozva. Egy román iskola felszámolása azért, hogy egy kizárólag magyar tannyelvű iskolát hozzanak létre helyette, nem egy békés etnikumok közötti együttélést szolgáló megoldás. Annál is inkább, mert az európai normák szerint bizonyos multikulturális intézményeken belül biztosított a szükséges keret a magyar nyelvű oktatáshoz.

Az RMDSZ dokumentumában szereplő adatok szerint az Aurel Mosora Állami Gimnáziumban 2011-ben 8 román tannyelvű és 8 magyar tannyelvű osztály volt, a Mircea Eliade Kollégiumban pedig 12 román és 8 magyar tannyelvű osztály. Következésképpen, az európai normáknak megfelelően, biztosított a magyar nyelvű oktatás!

Ligeti György Constantin Brâncuşi helyett

Egy másik hasonló, egy magyar nyelvű iskolának egy román tannyelvű iskola felszámolásával történő létrehozására vonatkozó kérést nyújtottak be, szintén 2011-ben, amikor az RMDSZ a PDL-vel együtt kormányzott, a Maros megyei Dicsőszentmártonban. A kérvényt a dicsőszentmártoni oktatási intézmények magyar nyelvű osztályaiban tanuló diákok szülei nyújtották be. Ennek az iskolának Ligeti György Szakiskola lett volna a neve. Helyszínéül az Adrei Bârseanu Elméleti Középiskola, a Traian Állami Gimnázium, vagy a Constantin Brâncuşi Középiskola épületét javasolták.

Más szavakkal, a magyar közösség képviselői a város egyik legjobb középiskolájának a felszámolását követelték, hogy helyet csináljanak egy magyar tannyelvű iskolának. Constantin Brâncuşi, Andrei Bârceanu, vagy Marcus Ulpius Traianus így… Ligeti György lett volna!!!

A Maros megyei Kormánymegbízotti Hivatal, melyet abban az időszakban (2011) Marius Paşcan jelenlegi PDL-s szenátor vezetett, elutasította az RMDSZ-től és a magyar közösség képviselőitől érkezett kérvényeket, tekintettel arra, hogy Segesváron és Dicsőszentmártonban tüntetést tartottak a híres multikulturális oktatási intézmények felszámolását ellenző román pedagógusok. Főleg úgy, hogy a kérdéses iskolák betartották, az európai normáknak és a román törvényeknek megfelelően, a magyar nyelvű oktatáshoz fűződő jogot.