Félelmi politika

„Az erdélyi (és nem erdélyi) jobboldal egyre gyakrabban inspirálódik a posztszovjet térségből.

A Tőkés-tábor ideológiai műhelyeként működő Mensura Transylvanica elemzőcsoport egyik tanulmányában egyebek mellett azt boncolgatja, hogy a román–moldáv egyesülés miként nyitná meg az utat Székelyföld autonómiája előtt. Úgy érvelnek, hogy Bukarest részéről nem lenne szalonképes, ha felszámolná a moldovai gagauzok 1994 óta meglevő autonómiáját, másrészt nehezen védhető álláspont lenne, ha a magyar közösségtől megtagadná ugyanezt. A gondolatkísérletként tálalt elemzés nyomán sokan drukkolnak a román–moldáv egyesülésnek.

A Németh Zsolt külügyi államtitkár közreműködésével szervezett Bálványosi Szabadegyetem autonómiapaneljének egyik meghívottja tavaly Mihail Formuzal gagauz kormányzó volt.

A RMDSZ is keresi és hivatkozási alapként használja a másutt működő autonómiákat, de példákat általában nyugatra keres: Olaszországban, Spanyolországban, Finnországban. De a Zsirinovszkij-terv más okból maradt visszhangtalanul. Az RMDSZ abból indul ki, hogy az erdélyi magyarságnak többletjogokat csakis békés eszközökkel lehet kiharcolni. Ebből következik, hogy eleve kizárt minden olyan elképzelés vagy próbálkozás, amely a többségi nemzetben félelmet kelthet. A románok pedig mindennél jobban féltik az országuk területi épségét.”