Egy elfajult marosvásárhelyi tüntetés és Tőkés László magyar származású román euroképviselő egyik nyilatkozata újra lángra lobbantotta a románok és magyarok közötti feszültséget.
Călin Nicolescu, az Adevărul főszerkesztő-helyettese, Darie Cristea, az INSCOP szociológusa és Cristian Delcea, az Adevărul újságírója a közéletet újra felizzító legutóbbi eseményekről beszélgettek. A beszélgetés újra ráirányította a figyelmet a románok és magyarok közötti kapcsolatokat elemző és a feszültségek lehetséges okait kereső „Igazság/Adevărul Romániáról” közvélemény-kutatásra.
Darie Cristea: Politikai érdekek vannak. Nem annyira geopolitikaiak, mint inkább kisszerű politikai érdekek, többek között Tőkés úr brüsszeli nyilatkozatában is. A románok és magyarok közötti kapcsolatok szempontjából március, a magyarok ünnepe miatt, problémás hónap. 2012-ben furcsálltam, hogy az USL elutasította az RMDSZ részvételét a kormányzásban, mert akkor nem támaszthattak volna feltételeket. Most, hogy európai parlamenti és elnökválasztás is lesz, az RMDSZ feltételeket szabott.
Nem lett volna rossz dolog az RMDSZ részvétele a kormányzásban. Jót tett volna a romániai stabilitásnak. Az RMDSZ utóbbi időben bekövetkezett meggyengülése helyet teremtett azoknak a pártoknak, melyek radikálisabb kifejezési módokkal léptek fel. Látom, hogy most már semmi gond sincsen a székely zászlóval, míg 2013-ban botrány volt belőle. Egyesek megkedvelték a székely zászlót és így politikai jelképpé vált.
Cristian Delcea: Azt hiszem, érdekes lenne egy kizárólag a magyar megyékben készített felmérés, hogy lássuk, miként viszonyul ezekhez a vezetőkhöz a lakosság.
Darie Cristea: Azt hiszem, ez egy kicsit többe kerülne, mint egy országos felmérés. Több embert kell odaküldeni. Egy Călăraşi városban készített felmérés drágább lehet, mint egy egész országra kiterjedő.
Nagyon nagy különbség van a hargitai és kovásznai és a más megyékben lévő magyar közösség között. Nagyon sok aspektus miatt: mennyire kerülnek kapcsolatba románokkal, vallási kérdések miatt. Most a mindennapokról van szó. Nem segít rajtunk a dákokról és hunokról folyó vita.
Mennyire számítanak Tőkés nyilatkozatai?
Cristian Delcea: Tőkés kijelentései fontosak. A közvélemény viselkedését a széleken politikailag is építik. Ha reggeltől estig ilyenfajta ügyekről beszélnek, akkor nőhet a nyomás. Marosvásárhelyre tüntetőket kellett hívni, ami jól mutatja az ottani állapotokat.
Vona Gáborról, a Jobbik vezetőjéről:
Darie Cristea: Nem találtak törvényi megoldást, holott erről már tavaly nyáron is beszéltek. Jogi megoldásra várunk a jogi tanácsadóktól, a parlamenti képviselőktől stb. Azzal is pechünk van, hogy márciusban vagyunk, aminek különleges jelentősége van a magyarok számára, választási év is van. A lakosság egész Európában eléggé apatikus. A radikálisokat könnyebb az urnákhoz mozgósítani.
Tőkés nem hiteltelen alak Brüsszelben, figyelnek rá és az üzenete itt bejöhet. Tőkés erdélyi indulása veszélyezteti az RMDSZ bejutását az Európai Parlamentbe.
Tőkésről és Oroszországról:
Az ilyenfajta kijelentéseknek nem lesz meghatározó geopolitikai hatásuk. De divat újra vitát indítani az államról, a kisebbségekről és nyilvánvaló, hogy ezen a területen lesznek ilyenfajta számítások. Ami 1989-et illeti, nem hiszem, hogy azért, mert Tőkés csalódást okozott nekünk, vissza kellene sírnunk Ceauşescut.
Cristian Delcea: Jártunk az egyik legjobb csíkszeredai középiskolában és az ottani igazgató azt mondta nekünk, nagyon elégedett azzal, ahogy Romániában bánnak velük. Az ottani emberek hajlamosak azt mondani: „Bennünket hagyjatok ki a politikusok játékaiból”. Ott, Hargitában és Kovásznában sokkal nyugodtabb a helyzet.
Tudtunk román nyelven kenyeret venni, nem vert meg bennünket senki, egész idő alatt románul beszéltünk. Ezt tudniuk kell a románoknak. A székelységben azért mégiscsak Romániában vagy, nem más országban.