S hazamennek a legények

Így mentünk az autonómiárt. Élő tudósítás kiegészítve az aznap célba nem ért sms-ekkel. És a fáradt tudósító gyors konklúzióival.
Hirdetés

Éjfélre érünk haza, itt a vége. Az eleje meg az oldal alján.

23:00 Próbálom megérteni vagy legalább összerakni, kik és hogyan akarunk itt autonómiát. Tételezzük fel, hogy az erdélyi magyarok zöme.

Akik tenni is hajlandók valamit érte, azok a politikusok (zömükben RMDSZ-esek) és az ifjúsági szervezetek. Balos ifjúsági szervezetről nem tudok, kimondottan jobbos érzelműek tolonganak a prérin: MIT, Minta, EMI (ami nem áll szóba a HVIM-mel), HVIM, pár lézengő az erdélyi Jobbikban.

Az utóbbiak elképzeléseivel (nem ismerni el a román államot Erdélyben) az autonómia nem fér össze. A politikusok max. titokban állnak melléjük, ha egyáltalán. És elmondják, hogy a hőzöngés és a balhé nem jó PR az autonómia ügyének. Mégis a HVIM a leghangosabb az autonómiatüntetésen.

Közben meg se tudják szervezni magukat rendesen. De jók ágyútölteléknek, ha a Noua Dreapta székelyföldi városban akarja ünnepelni a december elsejét.

Nem azért, hogy kekeckedjek, de ebből az ideológiai, stratégiai, taktikai és szervezési fejetlenségből a legnagyobb jóindulattal sem lesz autonómia. Hogy mi az autonómia, meg kéne még tanulnunk. Például a katalánoktól, dél-tiroliaktól.

Hogy hogyan kellene társadalmi mozgalmat szervezni, azt pedig a verespatakosoktól. Közel vannak. Itt laknak a szomszédban.

22:00 Egy-két fáradt ének a buszon, páran bírják csak. Kérdezgetem a fiúkat, mi is ez a magyar ellenállás, de inkább fejben állnak ellen a román államnak. Egyetemisták, aki dolgozik, az adózik, és egyikük Kézdin ügyésznek készül. Vagyis a román államot fogja képviselni.

Erdélyben kábé 120-an lehetnek, mondják, leginkább megemlékezéseket szerveznek, előadásokat, időnként gyerektáborokat, kifestenek egy-egy óvodát, adományokat gyűjtenek. Mint a palesztin Hamasz, csak katonai szárny nélkül – értelmezem magamban.

Ők közben abszurd sztorikat mesélnek arról, milyen átlátszó módszerekkel szívózik velük a rendőrség meg az ügyészség, és persze mindenki tökéletesen le van hallgatva. Abszurdak azok a sztorik is, hogy milyen elismert egyházi személyek és politikusok támogatják őket, persze titokban.

Hogy ez kinek titok, kinek csak taktika, azon jót lehetne vitatkozni. De legalább értem, miért vonulnak nyugodtan a HVIM-s zászlóikkal minden évben március 15-én a kolozsvári díszmenetben.

21:16 A buszban a HVIM-esek azt mondják, a csendőrök robbantották azt a nagyon hanfos petárdát. Ami nem petárda volt, hanem hanggránát. Ezzel szokták lecsendesíteni a hőbörgőket. Állítólag még vagy kettőt elnyomtak az este folyamán. A srácok bevallották, a futásnak nem volt semmi célja, csak hogy szívassák a csendőröket.

21:03 Némi csendőri készültség a Postaréten a buszoknál, de mindenki békés és fáradt. Akik a vár felé jöttek vissza, gyenge csendőri kíséretet kaptak.

20:49 Minden utcasarkon rendőr. Csend van, amerre én haladok, de a vármegyés srácokat felterelték a vár felé.

20:28  A HVIM-s ifjak is visszaindultak a Postarétre a buszokhoz. Ötven méteres síkfutás a Székely Szabadság Napján! A Rózsák terén versenyt futott a Hatvannégy Vármegye Atlétikai Klub és a csendőrség. A srácok lazán lesprintelték a rend őreit. Győzelem!

20:21 A kisebb csoportok egyre gyorsabban sétálnak, igyekszik mindenki hazafelé. Nekünk is szólt a buszfőnök, hogy félóra múlva indul a járat haza, otthagyom a dalárdát.

20:16 Kisebb székelyzászlós csoportok végig a Rózsák terén. Egyesek Ria-Riáznak. A legnagyobb csoport továbbra is a népi-nemzeti-huszár-irredenta daloskör körül tömörül, mintegy százan lehetnek.

20:05 Összmagyar szabadtéri dalárda a Kultúrpalota előtt. Műsoron a Kossuth-nóta, a Visszavesszük Erdélyt a bocskoros oláhtól, valami huszárnóta, aztán a Gábor Áron rézágyúja. Székelyruhás és -zászlós férfiak állnak körben, ők énekelnek.

20:01 A csendőröknek egy kézdiszéki népviseletes kislány próbált puszit adni, de nem engedték. Tiltja a szabályzat.

19:59 A tömeg nem oszlik a Kultúrpalota elől, zúg az Autonómiát, Székelyföld nem Románia, Itthon vagyunk.

19:55 A Kultúrpalota előtt szoros rendőrsorfal. Az idősek mennek haza, a fiatalok egyelőre nem. 

19:53 Izsák Balázs el akarja hitetni az elől haladó, SZNT-s bannert tartó fiatalokkal, hogy már átadta a petíciót a prefektusnak, de azt a pletykát hallottam, hogy nem is adta át, csak így akarja oszlásra bírni a tömeget. Nincs nála megafon, teljesen hatástalan, amit mond vagy tesz.

19:47 Most már Izsák is tereli a népet. Esélye nincs a fiatalokkal szemben. Kiértünk a Rózsák terére, ismét széles a járda, lassan mindenki felhúzódik oda. De mindenki jobban járna és jobban érezné magát, ha a csendőrök és a szervezők hagynák a vonulókat az úttesten, mert autó alig közlekedik erre.

19:36 A városközpont szélén járunk, a Himnusz szól hátul, a Vesszen Trianon meg a Ria-Ria-Hungária középen. Ismét az úttesten, olyan keskeny a járda. A központba vezető teljes sávot elfoglaljuk.

A vármegyések időnként veszekednek a csendőrökkel, akik még válaszolnak is nekik hol románul, hol tört magyarul. Általában úgy kezdődik, hogy a csendőrök roppant udvariasan megkérik a srácokat, hogy menjenek beljebb vagy fel a járdára, mire a srácok magyarul mondják, hogy nem értik, mondják nekik magyarul.

19:15 Volt egy kis lökdösődés a csendőrök és a vármegyés ifjak között, amikor a csendőrök megpróbálták egy kisebb kanyarnál felszorítani a tömeget a járdára. Még egy petárda is robbant mellettem, cseng a bal fülem.

Csak pont ott akarják visszaszorítani a vonulókat, ahol mellig érő kordon szegélyezi a járdát. Kicsit mindenki fejetlen, senki se gondolta át rendesen ezt a felvonulást.

A HVIM-s srácok egy része maszkot húzott, abban vonul, ordibál a csendőrökkel, és csimpaszkodik a járda melletti kordonvasba. Megy az ordibálás, de semmi komoly tettlegesség.

Időnként elképesztő pálinkaszag csap meg, olyankor szétnézek, ki mellé sodródtam épp. Jó sokan vagyunk.

19:01 Végre lementünk egy sávra. Húznak el mellettünk a hatalmas rönkszállítók tele meg üres raktérrel is. Elég vicces, hogy honnan és miért pont most vonul át a városon ennyi hatalmas kamion.

Mindeközben a szerkesztőségben: 

 

18:59 Őrület. Tényleg a járdán megy legalább ötezer ember. Ha valaki vesszentrianont kiált, a többiek elnyomják Autonómiát! skandálással. A szervezők megafonba mondják folyamatosan, hogy maradjunk a járdán, és ne válaszoljunk a provokációra.

Kolozsváron már rég elfoglaltuk volna az úttestet a verespatakosokkal, de itt a járdán maradnak az emberek. Protesztkultúrát a magyaroknak!!

Ismét kolozsvári szerkesztőségünk jelentkezik. A feszültséget oldandó itt egy újabb punkrock autonómiás nóta.

 


18: 38 Himnuszok után ütemes székelyföldnemrománia, vesszentrianon. Most koszorúznak, ezt polgári séta követi a városközpont irányába. Elkísérjük Izsák Balázst a prefektúrára, de nem állunk meg ott, mondja. Méltóságteli sétát és erkölcsi erőt kíván Izsák. Az útvonal nincs lezárva a forgalom elől. 

18: 27 Izsák szerint egyetlen román kormány se vette figyelembe, és itt felsorolja, milyen kisebbségügyi határozatokat és ajánlásokat hagy figyelmen kívül a kormány.

Hirdetés

„Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét, szuverenitását, a székelyföldi románok jogait. Önálló közigazgatási egység legyen Székelyföld.”  

Közfelkiáltással elfogadva.

A nyilatkozat teljes szövege:
 

„Követeljük, hogy a sajátos történelmi, földrajzi, politikai, kulturális és gazdasági jellegzetességekkel rendelkező Székelyföld alkosson önálló fejlesztési régiót az Európai Unió forrásainak hatékony felhasználása érdekében! 
Követeljük, hogy Székelyföld legyen önálló közigazgatási régió! 
Követeljük Székelyföld autonómiájának törvény általi szavatolását! 
Tiltakozunk Székelyföld őshonos közösségének, a Székely Népnek érdekeit sértő, létét fenyegető közigazgatási átalakítás ellen! 
Követeljük, hogy a romániai hatóságok azonnal szüntessék be a székely jelképek üldözését, a magyarul beszélő emberek zaklatását és fenyegetését. 
Tiltakozunk az ellen, hogy a jogállam intézményeit az itt élő, román állampolgárságú magyarok elnyomására, megfélemlítésére és üldözésére használják! 
Teljes és tényleges szabadságot és egyenlőséget akarunk Székelyföld minden lakosának! 
Követeljük, hogy a kormány kezdjen párbeszédet a fentiekről a székely nép legitim képviselőivel, a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal! Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a Székely Népnek!”
 
18:25 A műsorvezető a beszédek között ismerteti a történelmet: kit végeztek itt ki és miért, kiket börtönöztek be a felkelés szervezői közül. (Részleteket lásd lejjebb, még az autóbuszból.)
 
Ha adódik pár másodperc csend, valakik folyton bekiabálnak, most épp azt, hogy Székelyföld nem Románia. A zenei közjátékok alatt a tömeg énekel vagy lengeti a zászlókat, bár egyre hűvösebb van, és előkerülnek a sapkák. Izsák kiáltvánnyal készül.
 
18:18 A budafoki polgimestert nem izgatja a hazaút, mert ő itthon érzi magát. “Itthon vagyunk!” – zúgja ütemesen a tömeg.
 
18:05 Katalán felszólalónk van, ugyanaz a lendületes és vicces fickó, aki tavaly: Marc Gafarot Monjo. Nagyon érzi a tömeget, megskandáltatta (Auto-nó-miát!), és magyar mondatokkal indít és zár. Lassan magyar nyelvésznek poénkodja magát, majd fél, hogy börtönbe zárjuk, annyira kínozza a magyar nyelvet.
 
Angolul viszont okosakat mond: az autonómiát kívánó közösségek nem gyűlölködhetnek, az autonómia a béke nyelve, még ha ezt esetleg az idősebbek nem is beszélik. Nem utáljuk se a románokat, se a spanyolokat, csak azt szeretnénk, ha tiszteletben tartanák kollektív jogainkat. Őszinte és örömteli tapsot kap a székelyektől.
 
18:00 Toró T. Tibor bevett érzelmi húrokat penget: autonómia, szabadság, felelősség. Bekeveri a kilencfarkú macskát is, de annyira nincs tételes mondanivalója, hogy el is felejtem, mit csinál itt a macska. Megint beígér egy bukaresti kiruccanást, de már tavaly is ígérte, hogy legközelebb oda megyünk az autonómiáért, mégse mentünk.

17:50 Három-, legtöbb ötezren lehetünk a Postaréten.

Tűkön ülünk itt, a kolozsvári szerkesztőségben, s miközben vásárhelyi tudósítónk hangulatjelentéseit várjuk, meghallgatjuk kedvenc autonómiázós dalainkat. Például ezt.

Tessék lejjebb görgetni, ott vannak az autonóm marosvásárhelyi dolgok.

 

17:46 Bíró Zsolt: Ma nem egymás ellen kell küzdenünk, hanem azok ellen, akik az alapvető emberi jogokat sem adják meg az erdélyi magyaroknak. Előtte azonban muszáj legyőznünk a közösségünket bénító félelmet – mindenki úgy látja, félünk.

Tőkés László európai parlamenti képviselő levelét Sándor Krisztina olvassa fel. A helyzet nagyon erdélyi, már ami a vallásszabadságot illeti: egy volt református püspök levelét egy unitárius hölgy tolmácsolja, egy vélhetőleg katolikus baszk politikus levele után. Ja és egy török (azaz muszlim) autonómia-szimpatizáns jelenlétében.

17:36 A baszk felszólaló szerint minden diktatúrának ellen kell állni, az autonómia csak demokráciában és demokratikusan működik. És majd meghozza a jólétet. Antoni Ortuzar levelét olvasta fel. 

17:25 Az első tapsvihart az váltotta ki, amikor Izsák arról beszélt, Magyarország beszállt az SZNT oldalán abba a perbe, amelyet a szervezet az Európai Bizottság döntése ellen indított az EU-törvényszéken.

Az RMDSZ bármilyen említésére fújolás megy végig a tömegen. Amely tömegben olyan RMDSZ-es közméltóságok is vannak, mint Antal Árpád, Tamás Sándor, Borboly Csaba vagy Ráduly Róbert.

 

 

Óriási vesszentrianonozás. Izsák Balázs több ízben arra kérte tömeget, hagyják végigmondani a beszédet, mert „gyűlölködéssel és irigységgel nem vívunk ki semmit.”

Minden beszéd végén zúg az ütemes Auto-nóó-miát!

16:29 Alkoholtilalom a Postarét környékén. Mentők, csendőrök a mellékutcákban. Óriási székely és katalán zászló a Székely Vértanúk emlékműve mögött. A helyszínt két körben is nagyon-de-nagyon hosszú székelyzászló veszi körbe, kvázi kordonként is működik, de felemelik az atyafiak, ha valaki át akarna bújni alattuk.

15:30 Megérkezünk Marosvásárhelyre.

Előtte kultúrfélórát tartottam, íme az eredménye:

A három székely vértanút 1854-ben végezték ki Marosvásárhelyen (kettőt pedig Sepsiszentgyörgyön), mert összeesküvést szervezett az 1848-49-es szabadságharc leverése után Erdély és Magyarország felszabadítására az osztrák uralom alól. Több tucat társukat bebörtönözték. 

…A szervezkedés közvetlen célja az volt, hogy felfegyverezzenek néhány ezer embert a hegyek között, akik majd zaklatják a császári hatóságokat. A következő lépés a közigazgatás ellenőrzésének megszerzése illetve kormányalakítás lett volna. A szervezők a legeredményesebbek a „11. hónap”, azaz a Székelyföld területén voltak, amelynek élén Török János marosvásárhelyi tanár állt” – puskázom a Wikipédiáról.

A szervezkedők csoportosan sosem találkoztak, az osztrákok mégis könnyen felgöngyölítették a szervezetet, mert Török János egyik legközelebbi munkatársa folyamatosan besúgta őket. 1849-ben Bíró Mihályt is forradalmárként csukták le, de könnyen szabadult, mert kémnek állt.

14:15 Elmeszeli a rendőr a buszt. Alig jöttünk le az autópályáról, alig gyorsan. Nem is ez volt a gond, csak rutinellenőrzés: kik vagyunk, hova megyünk és miért, mikor jövünk vissza.

Autonómiatüntetés

Hogy kik vagyunk?

Pártjelzés nincs a buszon, csak a cég neve virít rajta. A járatot a kolozsvári EMNP szervezte, és fiatal jobbikosok töltik meg. Ezt az erdélyi pártelnökről gondolom, akit stílusosan Erdély Bélának hívnak. Induláskor csak nekem mutatkozott be roppant udvariasan, vagyis a többieket ismeri.

Ahogy elhagyjuk a rendőröket, kitűzik a székely zászlót a függönyre. Amikor még egy ilyen rövid út közben is kötelező módon megállunk szívni, előkerülnek a HVIM-s pólók, melegítők a kabátok alól. Akkor ez most politikai szimbólum? Mert hogy Izsák Balázs mindenkit megkért, hagyja otthon a párthovatartozását.

Ha jól emlékszem, a HVIM egy tagja évekkel ezelőtt azt mesélte, nekik az EMI és a Jobbik sem elég jobb, sem elég szélső.

A visszaúton majd megpróbálom elmagyarázni nekik, hogy az autonómia mennyire balos. Több köze van a bázisdemokráciához, mint bármilyen nemzeti színhez. Ha megvernek, többet nem írok ide.

Autonómiatüntetés

Rajtuk kívül négy bácsi és egy néni ül még a buszon. Kedvesek, igénylik a kommunikációt. Egyikük úgy néz ki, mint Csipike 80 évesen.

Hova megyünk?

A 160 éve kivégzett székely vértanúkra emlékezni. Utána felvonulni az autonómiáért Marosvásárhely központjába. Ha elég engedetlenek leszünk hozzá, mert épp ismét tilos. Vagyis a prefektus azt mondta, attól még nem szabad, amiért nem határozat tiltja. Mert Izsák szerint ha a prefektus nem támadhatja meg a tiltó levelet, mert az nem közigazgatási határozat, akkor szabad az út. 

Szóval a legizgalmasabb a mai kirándulásban, hogy bemegyünk-e a csoportosan a központba várost nézni, vagy nem. Tavaly ott adták át a prefektusnak a petíciót, idén nincs hír újabb beadványról. Mindenesetre az RMDSZ szólt, hogy ha mégis születne valamilyen doksi, azt előbb ők is szeretnék látni.

13:15 Bepakolás után névsorolvasás következik, mint egy igazi osztálykiránduláson. Valaki egyből meg is kérdi, mit énekelünk. Egyelőre semmit. 

Székely Szabadság Napja, autonómiatüntetés Marosvásárhelyen

 
Macsó trip lesz ez a Kolozsvár-Marosvásárhely út, talán három lány ha ül a 40 személyes buszon. A srácok erős székely akcentussal beszélnek, a rádió románul, úgyhogy lassan mindenki belepilled a tájba.
 
13:00 Kisebb tömeg sétál át a kolozsvári Napoca szálló parkolóján. Megyünk a buszhoz.
 
6:45 Felkelt a Székely Szabadság Napja. Másodjára. 
 
Tavaly mentünk először Marosvásárhelyre autonómiát követelni a Székely Vértanúk emlékművénél. Este petíciót adott át a kormányt képviselő prefektusnak Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, amire azóta sem kapott választ. 
 
Pedig ha egy hivatal – legyen az akár a kormány – 30 napon belül nem válaszol egy beadványra, be lehet perelni. Sajnos az SZNT nem perelt, pedig egy próbát megért volna. Mondjuk egy ekkora kérésre, mint Székelyföld területi autonómiája, a hallgatás is jó hangos válasz.
Hirdetés