// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Tíz érv, ami miatt megéri magyarul tanulni

// HIRDETÉS

Az RMPSZ választ ad arra a kérdésre, hogy miért tanuljon magyarul a gyermek. Nem is egyet.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nyílt levelében arra kéri a szülőket és a pedagógusokat, hogy segítsék a jövő tanévre vonatkozó beiskolázási terv megvalósítását.

És akkor lássuk, miért fontos, hogy magyarul tanuljon a gyermek?

Mert az anyanyelven való írás, olvasás minden egyéb iskolai tanulás alapja.

Mert anyanyelvén gyorsabban, pontosabban tanul, és a tanultak könnyebben bevésődnek az emlékezetébe.

Mert az anyanyelven való tanulás a műveltség alapja.

Mert az egyre bővülő ismeretek megszerzésének feltétele a fogalomalkotás, és ez anyanyelven a legegyszerűbb.

Mert az anyanyelv ismerete alapja más nyelvek tanulásának.

Mert anyanyelvén érti meg leginkább választott szakmája mesterségbeli fogásait.

Mert ez által kapcsolódik be a magyar kultúrába, érti meg szülei, nagyszülei életfelfogását, céljait, szokásait, vallását.

Mert az általános ismereteken kívül a magyar nyelvű oktatás olyan képességekre is megtanítja, amelyek szükségesek az adott társadalomban való létezéshez.

Mert az anyanyelven történő tanulás nélkül elszakad a közösségétől.

Mert hisszük, tudjuk, tapasztaljuk, hogy nem kerül hátrányos helyzetbe, nem fog kevésbé érvényesülni az, aki mindvégig magyarul tanult az iskolában. Az egyre bővülő magyar egyetemi hálózat, főiskolai képzés is (Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozata, Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Partiumi Keresztény Egyetem, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem) sokféle lehetőséget biztosít a továbbtanuláshoz. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az anyanyelvét és a román nyelvet is jól ismerő diáknak több lehetősége van például a szakirodalomban való tájékozódásra.

Arra is kitérnek, hogy a magyar nyelven való tanulást a magyar állam is támogatja a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt által kiírt „Szülőföldön magyarul” pályázat révén. Mint írják, a szervezet közreműködésével tavaly 157 ezer óvodás, általános és középiskolás tanuló részesült egyszeri oktatási-nevelési és taneszköz támogatásban.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS