A szakértők figyelmeztetnek: a szomszédos országban kialakult politikai instabilitás Moldova Köztársaságban is gondokat okozhat, felbátorítva a transznisztriai és gagauziai rebellis erőket.
A Külügyminisztérium tegnap közleményben figyelmeztetett az Ukrajnába utazás veszélyeire, a chişinău-i kormány pedig arra kérte a kijevi hatalmat és ellenzéket, tartózkodjanak az erőszakos cselekedetektől és kezdeményezzenek nyílt párbeszédet a válság civilizált módon történő túlhaladásához. „Reméljük, a szomszédos és baráti országban létező összes nézetkülönbségeket kizárólag békés eszközökkel, a demokratikus normák tiszteletben tartásával rendezik, mert az erőszak sohasem lehet megoldás”, jelentette ki Iurie Leancă kormányfő.
Ahogy az várható volt, a chişinău-i hatóságok felhívása egybecsengett az Európai Uniótól érkező üzenetekkel, mellyel Moldova a múlt ősszel társulási megállapodást írt alá. Bár Európa-párti kormányunk van és – legalábbis látszólag – távol állunk az ukrán forgatókönyv megismétlésétől, elég okunk van aggódni a kijevi véres tüntetések miatt.
Nagyobb léptékű április 7.
Cristian Ghinea, az Európai Politikák Román Központjának (CRPE) igazgatója arra emlékeztet, hogy Moldova 2009-ben hasonló, de sokkal kisebb méretű válságba került. „A kommunista hatalom akkor – politikai értelemben – elég gyorsan engedett, amit Janukovicsnak is meg kellett volna tennie. Meglepő, hogy ilyen erőszakos események következtek be, amikor úgy tűnt, hogy a dolgok egy politikai megoldás felé haladnak. E pillanatban nem tudjuk, hogy miért. Van egy kitartó szóbeszéd, mely szerint Putyin a majdani beavatkozástól tette függővé a pénzügyi támogatást, ami rendkívüli cinizmusra utal Oroszország részéről. A moldovaiaknak meg kellene tanulniuk a leckét: Oroszország nagyon keményen megbünteti azokat, akik nem engedelmeskednek neki. Moldovának nem szabad Oroszországtól függnie, hogy ne kerüljön hasonló helyzetbe”, kommentálja a politológus.
A szakértő ebben a tragikus helyzetben egy pozitív aspektust is lát. Svédország és Lengyelország – más európai államok által is támogatott – javaslatait említi, hogy a Keleti Partnerség keretében részesítsék több kedvezményben Moldovát és Grúziát. „Az Európai Unióban tudatosul, hogy a világ e térségében milyen gyorsan változhat a helyzet, és akkor – mondják az európaiak – több jutalomban kell részesítenünk azokat, akik állják a szavukat. És Moldova eddig állta a szavát”, szögezi le Cristian Ghinea.
A transznisztriai veszély
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ha nem állítják le a vérengzést, az ukrajnai káosz az egész térségre kiterjedhet. És ebben az esetben Moldova sebezhető pontjai változatlanok: Transznisztria és Gagauzia. „Az ukrajnai instabilitás Moldovában is instabilitást generálhat, főleg azokban a régiókban, melyeknek más elképzeléseik vannak országunk jövőjéről és mozgósíthatja az európai pályánkkal egyet nem értő erőket”, magyarázza Victor Chirilă, a Külpolitikai Egyesület (APE) ügyvezető igazgatója.
Ilyen körülmények között a transznisztriai konfliktus rendezésében már nem számíthatunk a szomszédos országra. „Egy megosztott és a belpolitikai gondjai által lefoglalt Ukrajna kevesebb figyelmet fog szentelni a külpolitikának. Egy meggyengült Ukrajnának az 5+2-es formátum tárgyalóasztalánál is gyengébb hangja lesz és nemcsak Oroszország fogja kevésbé figyelembe venni, de a transznisztriai közigazgatás is”, jegyzi meg az elemző.
Oroszország nem lazítja a pórázt
Bár Oroszországot most lefoglalja Ukrajna sorsa, nem lehetnek illúzióink, hogy Moszkva majd szem elől téveszt minket. „Nem hiszem, hogy gyengülni fog az orosz nyomás. Oroszország továbbra is jelen van és eléggé aktív Moldova Köztársaságban. Folytatódik a borainkkal szembeni embargó, továbbá az eurázsiai integrációt hirdető megbízottakat küldenek Gagauziába. A transzdnyeszteriek és Moldova Köztársaság hajthatatlansága miatt leállhatnak az 5+2-es formátumban zajló tárgyalások. Amióta Ukrajna instabilitással szembesül, a dolgok egyáltalán nem lettek egyszerűbbek, ellenkezőleg, súlyosbodtak”, állapítja meg Victor Chirilă.
A helyzet még tovább bonyolódhat. „Ha Ukrajna az Oroszországhoz való közeledést választja, akkor megerősödik Transznisztria helyzete, a tiraszpoli adminisztráció pedig még hajthatatlanabb lesz a törvényes hatóságokkal folyó tárgyalásokon. Amennyiben Janukovics feladja, amit én a fantasztikum kategóriájába sorolok, Ukrajnában előrehozott választás lesz, melynek eredményét nem lehet megjósolni. Tehát folytatódni fog az instabilitás”, véli Igor Boţan, a Részvételi Demokráciáért Egyesület (ADP) ügyvezető igazgatója.
Véleménye szerint az ukrajnai és más térségbeli államokban kialakult helyzet megmutatja, mi történhet, ha egy ország oligarchikus adminisztráció alá kerül, ami a chişinău-i hatóságok számára is jelzésértékű.
Az erőszak erőszakot szül
Leonid Litra, a kijevi Világpolitikai Intézet vezető kutatója azt állítja, Moldovának már régóta ki kellett volna dolgoznia a lehetséges forgatókönyveket, mert az Euromajdanon már több mint három hónapja folynak a tüntetések. „Ezek arra késztethetik a Moldova Köztársaság érdekeivel szemben ellenséges csoportokat, hogy megmozdulásokat szervezzenek a háttérben. Emlékezzünk a moldovai béketeremtők transznisztriai őrizetbe vételére. Most számunkra is nehéz lesz, még akkor is, ha a hatóságaink jól szokták kezelni a provokációkat. Itt az úgynevezett gagauziai népszavazásra gondolok és más helyzetekre. Láttuk, hogy Oroszország kitartó, ismételten alkalmaz mindenféle eljárásokat és az engedetlenségi akciókat bátorítja”, mondja a szakértő.
Litra szerint az ukrajnai példából a chişinău-i politikusok is levonhatnak néhány tanulságot. „Az erő alkalmazása még nagyobb erőszakhoz vezet. A gondokat meg kell vitatni, hogy konszenzus alakulhasson ki. Egy másik fontos dolog az, hogy a kormány folyamatosan kommunikáljon a polgárokkal. A kijevi tüntetések pont azért robbantak ki, mert a hatóságok a lakosság megkérdezése nélkül tagadták meg a társulási megállapodás aláírását az EU-val”.