Csodára várva
MTímea
2014. február 12. szerda, 09:12
Munkára fel, mert hitvalló boldoggá avatásához mindenképp csoda kell – mondták Vatikánban Márton Áron boldoggá avatásának ügyében. De mit is jelent ez pontosan?

Milyen módon szokták a csodát bizonyítani? Mikor van szükség a csodára, és mi ennek a szerepe a boldoggá avatás folyamatában? Mit tehetnek az egyszerű hívek annak érdekében, hogy Márton Áront boldoggá avassák? Többek között erről szól Maksay Ágnes kolozsvári rendező, szerkesztő Márton Áron boldoggá avatási pere című dokumentumfilmje, amelyet Márton Áron püspökké szentelésének 75. évfordulóján, a volt püspök szülőfalujában, Csíkszentdomokoson is bemutatnak.

 
A vasárnap fél 5-től kezdődő évfordulós ünnepséget a Csíkszentdomokosi Ifjúsági Szervezet rendezi. A rendezvényen jelen lesz Maksay Ágnes is, akivel a filmvetítést követően beszélgetni lehet. Ugyanakkor két kötetet is bemutatnak. Az első egy Márton Áronról szóló konferencia dokumentumkötete, amelyet Lázár Csilla ismertet, míg a második a Székely Könyvtár sorozatban az egykori püspök beszédeiből megjelent könyv, amelyről Lövétei Lázár László, a Székelyföld főszerkesztője beszél.
 
comments powered by Disqus
Egy héten belül egy erdészt meggyilkoltak, egy másik pedig csak a szerencsének köszönhetően menekült meg a fatolvajoktól.
Több magyar tannyelvű tanintézetet is érint a szigorítás.
A nagybozintai volt aranybánya után maradt ülepítő tó és meddőhányó még mindig ontja magából a mérgező anyagokat, a problémával két évtizede nem foglalkozik senki.
Bár Románia nem szavazta meg, így is sikerült a többség szavazatát elnyerni az Európai Unió Tanácsában.
A párt szerint „bomlasztó tevékenységet” folytatott Székelyudvarhely polgármestere.
Nos, a szerző szerint nagyon úgy tűnik, hogy nem. Ezért elsősorban Románia a hibás, na de persze, hogy mindjárt ott lohol mögötte az ellenséges Magyarország.
A taláros testület az államfőnek és a kormánynak is (részben) igazat adott a vitában, szóval nesze semmi.
A caracali áldozat megmentését megkönnyítette volna, ha működnek az európai támogatással beszerzett, segélyhívásokat fogadó eszközök.
Az mondjuk érthetetlen, miért kellett másfél évet várni a döntésre.
Mert azok a francos kisebbségek állandóan elnyomják őket a saját szent földjükön. Mint anno, a grófok.
Miért sajnálják ki a mogyorót a csokiból, ha az román piacra kerül? Hány termék alkalmaz kettős mércét Nyugat és Kelet között?
Elterelné a légi forgalmat a város fölül egy ideges honatya.
Az ember elolvassa Petre M. Iancu írását és kirázza a hideg, hogy ma is mennyire itt lóg a fejünk fölött a sarló meg a kalapács.