Románia Moldova Köztársasággal való egyesülésének lehetőségét a közelmúltban egyre többször emlegették a sajtóban, főleg azt követően, hogy Traian Băsescu román államfő nyíltan kijelentette: Románia új országterve az egyesülésre épül. Az Adevărul román országos napilap munkatársainak egy csoportja úgy gondolta, hogy egy hétre a Moldova Köztársaságba utazik annak felderítésére, hogy mit gondolnak a Pruton túliak erről.
„Moldova Köztársaságban a harc az unionisták – akiknek meggyőződésük, hogy az egyesülés természetes dolog – és a függetlenségpártiak között zajlik. Utóbbiak az egyesülés felvetését Moldova Köztársaság biztonsága, függetlensége és szuverenitása elleni támadásnak tekintik. E két – egyáltalán nem kisszámú – tábor között egyetlen hang hiányzott teljesen: a népé” – vélekednek az újságírók. Ezért arra voltak kíváncsiak, mit mondanak az emberek a Romániával történő egyesülés gondolatáról, és meghallgatták mindkét tábor véleményét is.
„Az egyesülés nem egy egyszerű, az ország térképének újrarajzolását célzó ambíció. Mindezekről politikusok, vállalkozók, aktivisták, helyi hírességek, munkások, tinédzserek és olyan emberek beszéltek nekünk, akik átmentek Moldova utóbbi évtizedekben lezajlott háborúin és forradalmain. Nem tudjuk pontosan megszámolni, mennyi közös dolog van a romániai románok és a moldova köztársasági moldovaiak között – az ezzel kapcsolatos vita igazán heves. Egy dolog biztosan közös: az a mánia, hogy a németekhez hasonlítjuk magunkat. Mindenben – a politikában, az infrastruktúrában, a gazdaságban, az ambíciókban és a kudarcokban” – összegzik tapasztalataikat az újságírók. Megállapítják, hogy mind a politikusok, mind az egyszerű emberek a mai Moldovát az 1999–2000-es évek Romániájához hasonlítják. Ugyanaz a zavaros átmeneti időszak jellemző ma Moldovára, mint akkor Romániára: „a politikát a kommunista korszakban kinevelődött posztdecemberi vezetők kebelén felnevelkedett maroknyi ember uralta, a korrupcióról és az igazságszolgáltatásokról nagy általánosságokban beszéltek, vitatott volt a sajtó függetlensége”.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
Válságba taszítják a közoktatást a bukaresti kormány válságkezelési intézkedés-tervezetének előírásai a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szerint. A szakmai szervezet teljes egészében elutasítja a kilátásba helyezett megszorításokat.
Állami költségvetésből buliztak a Salromnál, miközben megfeszített erővel keresték a hatóságok a parajdi bányakatasztrófa megoldását. A betegszabadságokat is érintik a kormány új megszorítási intézkedései.
Két autó ütközött Fenyéden vasárnap délután. A balesetben hárman sérültek meg, egyiküket helikopterrel szállították el a marosvásárhelyi kórházba.
Több módosító javaslatot nyújtott be a Szociáldemokrata Párt (PSD) a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezethez, amelyért hétfőn készül felelősséget vállalni a kormány a parlamentben.
Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) tizenöt megye folyóvizeire.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.