// 2025. július 18., péntek // Frigyes

Az eljátszmázott ország

// HIRDETÉS

Az a mód, ahogyan Klaus Iohannis játszmázik a kormányalakítással és az előrehozott választásokkal, egy közel ötven évvel ezelőtti döntésre vezethető vissza, Ceaușescu vezérszerepének konszolidációjáig.

Egy technikatörténeti legenda szerint az amerikai vonatsínek nyomtávja (143,5 cm) levezethető a római harci szekerek tengelyhosszából, a kerekeik közötti távolságból. Ugyanis az amerikai vasúti nyomtáv az angliai, Stephenson-féle nyomtáv átvétele. Viszont ez sem előzmények nélkül alakult ki: ugyanis a vasúti kocsik a hintók gyártásának a szabványai szerint készültek. A hintók kerekei közötti távolságot pedig a rómaiaktól örökölt, régi kövezett utakban levő vájatok közötti távolságok határozták meg, melyeket a római harci szekerek „véstek” ezekbe az utcakövekbe. Sőt, még a római szekerek szélességét is vissza lehet vezetni arra, hogy két ló hátsójának kellett kényelmesen elférnie egymás mellett, a kocsi előtt. Vagyis: a római lovak fara évezredeken átnyúló szabványkonstrukciókat szült.

Ez az urbánus legenda egy dologra cáfolhatatlanul rámutat: léteznek olyan döntések, amelyek hosszú távra szóló, „fejlődési útvonalat” jelölnek ki.

Az a mód, ahogyan Klaus Iohannis játszmázik a kormányalakítással és az előrehozott választásokkal, egy közel ötven évvel ezelőtti döntésre vezethető vissza. Ceaușescu vezérszerepének konszolidációjáig, ugyanis az általa 1974-ben bevezetett államelnöki tisztség – egyfajta „alkotmányos ló” faraként – nagymértékben ősoka a mostani válságnak. Ceaușescu olyan hatalomkoncentrációt intézményesített, amely a Sztálin utáni kommunista Kelet-Közép-Európában is egyedülálló volt. 1974-ben bevezette a Román Szocialista Köztársaság alkotmányába az államelnöki intézményt, amellyel a célja az volt, hogy az általa kiformált „sztálinista nacionalizmust” (Ioan Stanomir kifejezése) állami szinten is könnyebben megjelenítse (s amelynek a végóráit, mellesleg, amolyan balkáni Übü-királyként volt kénytelen megérni). Csakhogy ennek a következménye az lett, hogy Románia 1989-et követően – eltérően a kelet-közép-európai államoktól – egy jóval „prezidencializáltabb” megoldás felé fordult az új alkotmányos keretek kialakításában, amiben óriási szerepe volt annak is, hogy az újonnan választott államfő, Ion Iliescu „forradalmársága” az a legitimációs tőke volt, amelyet a Nemzetmegmentési Frontnak (FSN) használnia és konzerválnia kellett ahhoz, hogy hosszabb távon is biztosíthassa domináns párt státusát a román pártpalettán. Ugyanakkor, eljutván 1991-ben az új alkotmány megalkotásának a szakaszába, a régi-új politikai elitnek a parlamentáris kormányzást – vagyis a parlamentnek alárendelt kormányzás intézményét – is meg kellett őriznie, mert ennek kétkamarás változata (szenátus és képviselőház) egyrészt immár politikai tradíció volt Romániában (tehát történelmi legitimáció nyújtott), másrészt a kormányzás parlamenti ellenőrzése fontos volt az alakuló pártkartell fennmaradásában. Vagyis ahhoz, hogy a parlamenti pártok egymás között ugyan versenyezve, de ugyanakkor a versenytért lezárva – vagyis másokat konszenzusosan kizárva – fenntartsák a maguk számára az állami erőforrásokhoz való hozzájutás, az államból való megélés lehetőségét.

Így alakult ki a kilencvenes évek első felében egy (fél)prezidenciális rendszer parlamentáris mimikrije. Ennek lassú leépülése ugyan korábban megkezdődött, de a 2003-as alkotmánymódosítással – amely leválasztotta az elnökválasztást a pártok közvetlen választási versenyéről (megváltoztatva az elnöki mandátum időtartamát) – kiéleződött a Ceaușescu-Iliescu-vonalon örökölt prezidencializmus és parlamentarizmus közötti konfliktus.

Ami láthatóvá vált: az instabil erőtér, amelyben az államfő és a parlament egymással szemben állnak. Ez már az alkotmányos szabályozás további hibája, az elnök pozíciójának, jogköreinek az meghatározása, amely egyaránt lehetővé teszi mind a voluntarista elnöki kísérleteket, mind pedig az arisztokratikus távolmaradást attól a közvetítő szereptől, amelyet az állam hatalmi ágai, illetve az állam és a társadalom között az államfőnek gyakorolnia kellene.

Iohannis most voluntarista módon próbálta az előrehozott parlamenti választásokat kiprovokálni annak érdekében, hogy a liberálisok vélelmezett győzelmére minél hamarabb sor kerüljön. Az alkotmány 89. szakaszára támaszkodva – mely kimondja, hogy az államfő feloszlathatja a parlamentet, ha az 60 napon belül legalább két új kormányalakítási javaslatot elutasít – egy olyan politikai játszmába kezdett, amely biztosíthatja, hogy a kormányalakítással megbízott jelöltje biztosan bukva – egymás után kétszer – a parlament feloszlatását készíti elő. Nos, ebbe a megtervezett játszmába szólt bele az Alkotmánybíróság ítélete.

A jogtudomány szerint a joggal való visszaélésre akkor kerül sor, ha az alanyi jog gyakorlása ugyan jogszerű, de nem rendeltetésszerű, vagyis az eset körülményeiből kitűnik, hogy a helyzet maga visszaélésszerű. A joggal való visszaélés tilalma pedig a polgári jog egyik alapelve.

Az alkotmánybíróság némiképp dadogós ítélete mintha valami hasonlót mondana ki. Az államelnöknek joga – sőt, alkotmányos feladata –, hogy a kormányalakítás folyamatában szabadon nevezzen meg miniszterelnök-jelöltet, azonban ezt a jogkörét nem gyakorolhatja más cél érdekében, mint ami alkotmányos kötelezettsége, azaz annak céljából, hogy a lehető legnagyobb eséllyel kijelölje azt a kormányfőt, aki meg tudja szerezni a parlament támogatását. Márpedig a Iohannis és Orban megnyilvánulásai világosan mutatták azt, hogy a cél igazából nem a szolid kormánytöbbség elérése, hanem a kormányalakítási javaslat gyors megbuktatása, tehát Iohannis nem rendeltetésszerűen ért a jogkörével.

Igaz, a politika lényegéhez tartozik a játék, a játszmázás. Nem is ez írandó Iohannis számlájára, sőt, még az alkotmány önkényes értelmezése sem. „Az önkényességhez való bátorság nélkül nincs politika”, írta az 1900-as évek elején Hermann Hefele német történész: ezért elmondhatjuk: Iohannis – felhagyván az előző ciklusban kialakított arisztokratikus távolságtartásával – most a bátorság kapuján lépett be a cselekvő politikába. Azonban a bátorság, a politikai cselekvés voluntarizmusa nem csupán őt és pártját viszi egy vesztes játszmába. Mert a játszmáknak ez a típusa immár kezd Románia politikai védjegyévé válni.

Kattintott észkorszak
Kattintott észkorszak

A szerzőről

Politológus, publicista, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszékének docense.
// HIRDETÉS
Különvélemény

Elmarad a rendszerváltás – huszadik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”

Miért nincs íze a paradicsomnak?

Sánta Miriám

Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Kovács Csenge: „Más ember lettem az Annapurna-körút után”

Varga László Edgár

A 24 éves érmihályfalvi lány nepáli kalandjai egy Instagram-bejegyzésre írt e-maillel kezdődtek.

Miért maradt ki Gheorghe Funar a versből? – interjú Korpa Tamás költővel

Varga László Edgár

A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”
Főtér

„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”

A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.

Elbocsátások az egyik legnagyobb tejfeldolgozónál: több erdélyi telephelyét is bezárhatja a holland multi
Krónika

Elbocsátások az egyik legnagyobb tejfeldolgozónál: több erdélyi telephelyét is bezárhatja a holland multi

Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.

Ilie „Boló” Bolojan előtt két ­út áll a kudarc felé
Főtér

Ilie „Boló” Bolojan előtt két ­út áll a kudarc felé

Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…

Kiskorú vesztette életét a gyimesközéploki vonatbalesetben
Székelyhon

Kiskorú vesztette életét a gyimesközéploki vonatbalesetben

Egy 15 éves fiú életét vesztette abban a balesetben, melynek során vonat sodort el egy autót a gyimesközéploki Antalokpataka településen, szerdán délelőtt.

Román nyelvűre cserélték két bánsági település kétnyelvű helységnévtábláját, panaszt nyújtottak be miatta
Krónika

Román nyelvűre cserélték két bánsági település kétnyelvű helységnévtábláját, panaszt nyújtottak be miatta

Kizárólag román nyelvűre cserélték két Temes megyei település, Magyarszentmárton és Szerbszentmárton eddig kétnyelvű helységnévtábláját.

Vonat sodort el egy autót Gyimesközéplokon, mentőhelikoptert is riasztottak
Székelyhon

Vonat sodort el egy autót Gyimesközéplokon, mentőhelikoptert is riasztottak

Vonatbaleset történt Gyimesközéplokon, Antalokpataka településen szerdán dél körül. Hárman sérültek meg, egyikük súlyosan, ezért mentőhelikopter is a helyszínre érkezett.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Elmarad a rendszerváltás – huszadik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”

Miért nincs íze a paradicsomnak?

Sánta Miriám

Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Kovács Csenge: „Más ember lettem az Annapurna-körút után”

Varga László Edgár

A 24 éves érmihályfalvi lány nepáli kalandjai egy Instagram-bejegyzésre írt e-maillel kezdődtek.

Miért maradt ki Gheorghe Funar a versből? – interjú Korpa Tamás költővel

Varga László Edgár

A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.

// HIRDETÉS