Egy járványtani szakértői vélemény „felfedezéséről”, sajátos utóéletéről, félrecímkézésről, a felelősség áthárításáról, Klaus Iohannis antipopulista demagógiájáról.
Valamikor február közepén a Prof. Dr. Matei Balș Intézet égisze alatt elkészült egy kilenc oldalas dokumentum, amely – vázlatszerűen, szinte piszkozatformátumban, egy belső brainstorming termékeként – javaslatokat fogalmazott meg arra nézve, hogy milyen intézkedéseket kell foganatosítani Romániában, amennyiben eléri az országot a koronavírus-járvány. A vázlat szerzőségét Adrian Streinu-Cercel orvosprofesszornak, az intézet igazgatójának tulajdonították, és ezt ő a vázlat aláírása nélkül is vállalta. Amikor elkészült,
Az első esetet február 26-án jegyezték, március 10-ig napi 2-3 esetről esett szó, és csak március 10-én ugrott fel az esetszám 10 fölé. Ekkor gyorsult fel a politikai döntéshozatal, amely március 16-án a rendkívüli állapot kihirdetését eredményezte.
A vázlat csak most, április 20-án bukkant fel, s kezdte el azt a másodéletét, amely teljesen feledtette a visszakövetkeztethető elsőt: azt, amely által a piszkozat javaslatainak 80-90 százaléka beépült a rendkívüli állapot rendelkezéseibe.
A vázlat másodélete azonban egészen másról szól; azt mutatja, hogy mi mindenre szolgálhat egy szakértői vélemény, miután „eleget tett” alapvető feladatának, egy döntés (egy intézkedés-sorozat) megalapozásának. Ugyanis
támpontnak, mérlegelési alapnak azon döntések meghozatalában, amelyért felelősséget kell vállalniuk.
A szakértői vélemények másodlagos céljai közt szerepelhet – például – a felelősség áthárítása. Streinu-Cercel esetében ez egy nyilvános vitának álcázott ködjátékkal érkezett el. A piszkozat „felfedezését” nem az eredeti szöveg bemutatása, és az eltelt két hónapra is figyelő újraolvasása követte, hanem az irat tudatos félrecímkézése. Ehhez elegendő volt a 65 év felettiekkel kapcsolatos javaslat ama átértelmezése, hogy az a kötelező „lágerbe zárással” azonos. Így teremtődött meg a lehetőség, hogy előbb a mértékadó kommentátorok, majd – azok szavainak hatását felmérve – sok politikus is elvégezze a maga szörnyülködési gyakorlatát a Cercel-szövegen. Az utóbbiak esetében már látható volt a politikai cél is, egyrészt a leszámolások és az újabb kinevezések előkészítése, másrészt – ezzel összefüggően – politikusi distancia-teremtés a korábban meghozott és szigorúan követelt intézkedésekkel szemben. A distancia itt az „emberek védelmét” szolgálta a szintén ugyanazon politikusok által korábban követelt, elszabadult „túlzásokkal” szemben. Ezt tette Iohannis is: „totalitáriusként” címkézve Adrian-Cercel piszkozatát, sikerült „népszerűen” ellenpontoznia korábbi intranzigenciáját. És ezzel – nem mellékesen – mesterien igazolta, hogy
A szakértői szövegek diszkreditálásának másik gyakori célja: a közpolitikai tervezés átállítása – menet közben – egy másik, alternatívnak tekinthető szakmai megalapozásra. Ez ugyan Romániában nem merült fel, aminek egyik (de nem egyetlen) oka nyilván az, hogy nincsenek egymással vetélkedő tudományos műhelyek. Európában ez a rejtett szakértői vita a „nyájimmunitás”, illetve a karanténozó „járványgörbe-laposítás” stratégiája között dúl. Ennek is meglehetnek majd a szakértő-áldozatai, főleg azt követően, hogy a járvány elcsendesülésével eljön a politikai számonkérések ideje, és élesebb fénybe kerül az egyes kormányok járvány-stratégiával kapcsolatos felelőssége. E pillanatban csupán spekulálhatunk arról, hogy milyen retorikai leleményekkel él majd e számonkérés, hogy – például – ki fogalmazza meg kivel szemben a gondatlanságból elkövetett tömeggyilkosság vádját…
Természetesen, magának a szakértői részvételnek is megvannak a buktatói. Épp a koronavírus-járvány kezelése mutatott rá arra, hogy a klasszikus dichotómia, miszerint a szakértő elmondja a tudományosan megalapozott tényeket, a politikus pedig a vállalt értékek és társadalmi célok alapján, ezekre támaszkodva felelős intézkedéseket hoz. Ugyanis a helyzet teremtette nyilvánossági gyakorlatokban ez egyáltalán nem működik. A szakértő, amint a nyilvánosság elé lép, „értéket közvetít” még akkor is, ha úgy gondolja, hogy nem ezt teszi.
Ebbe belejátszik a szakértők dilemmája is, hogy milyen széles palettára helyezzék az előrejelezhető értékeket, lehetőségeket. Ha széles tartományban jelölik ki a lehetséges fejleményeket, akkor nem segítik a politikusokat. Ha beszűkítik e tartományt, akkor viszont nő a tévedés lehetősége.
A szakértő-probléma elsősorban mégis abból adódik, hogy sok esetben – és a koronavírus-járvány ezek közé tartozik –
Ki kell lépnie a nyilvánosság elé, muszájprófétává kell válnia, azaz, politikusokkal közös csoportképbe kell beolvadnia. Ez igény a politikusok részéről, de a helyzet – a gyors cselekvés szükségessége és a várakozások rendkívüli felfokozottsága – is megköveteli. A nyilvánosság által teremtett csoportképből pedig nem lehet értéksemlegesen kibeszélni, minden magyarázat premisszákra visszavezethető „lefordítása” egy bonyolultabb valóságnak.
És ez a terep mindenképpen a politika terepe. A politikai cselekvésnek ugyanis nem ideje van, hanem „pillanatai” vannak. A politikus feladata a megfelelő pillanat megragadása. A megfelelő pillanat pedig nem kiszámítás, hanem felismerés eredménye: a politikusnak fel kell ismernie és a maga javára kell fordítania tényt, hogy mások cselekedeteitől függ. Olykor azt is, hogy nyilvánossá vált szakértői vélemények próbálják terelni döntését.
Nos, ez történt Streinu-Cercel piszkozatával is. Nyilvánosságra hozatalával létrejött az a „pillanat” (átértelmezési lehetőség), amellyel Iohannis és kórusa ki tudta igazítani a járványkezelési stratégiáját.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
A 24 éves érmihályfalvi lány nepáli kalandjai egy Instagram-bejegyzésre írt e-maillel kezdődtek.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…
Egy 15 éves fiú életét vesztette abban a balesetben, melynek során vonat sodort el egy autót a gyimesközéploki Antalokpataka településen, szerdán délelőtt.
Kizárólag román nyelvűre cserélték két Temes megyei település, Magyarszentmárton és Szerbszentmárton eddig kétnyelvű helységnévtábláját.
Vonatbaleset történt Gyimesközéplokon, Antalokpataka településen szerdán dél körül. Hárman sérültek meg, egyikük súlyosan, ezért mentőhelikopter is a helyszínre érkezett.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
A 24 éves érmihályfalvi lány nepáli kalandjai egy Instagram-bejegyzésre írt e-maillel kezdődtek.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.