Elkezdjük ajánlani a tisztelt Nézőnek, vagyis neked, azokat a filmeket, amiket szerintünk érdemes megnézni. Ezek lesznek holnap.
Naszóval. Beindult a TIFF. Kétszáznemtudomhány film pörög a különböző mozikban, terekben, tereken. Mi a fenét kezdhet egy Néző ennyi mozgóképpel, ha nincs szabadságon, vagy nem időmilliomos? Hát szelektál. Ebben próbálunk Neked segíteni, kedves Néző. Ajánlunk néhány filmet, a következő napra. Hogy milyen kritériumok szerint? Lásd itt.
Akkor szombat.
Az általunk kihalászott napi első mindenképp az elsőfilmes Iain Forsyth és Jane Pollard rendezte
(avagy 20.000 nap a Földön). A dolgozat „tárgya” pedig nem más, mint Nick Cave, foglalkozását tekintve zenész, író, forgatókönyvíró, színész és rocklegenda.
A 97 perces dokumentumfilm persze nem a Kylie Minogue-os rózsás duettről szól, amit a sarki pék is ismer. Holnap 13.00 órakor pereg a film a Köztársaságban. (Na jó, Florin Pjerszik.)
Hopp, pörgessünk vissza kicsit az órát, mint Haneke Furcsa játékában. 12.00 órától kezdődik mindannyiunk kedvenc (őrült) animátorának – igen, Bill Plymptonról van szó, aki fügét mutatott a Disney Stúdiónak is, bizony! – legújabb filmje, a
(hm... Hűtlenség, Megcsalás, Félrekúrás, ilyesmi.) A téma egyszerű: van egy szerelmespár, és jön a baljós harmadik. Hogy mi lesz belőle, az – Bill Plymptonnál legalábbis – mindig bonyolult. Megnézni!
És akkor: 17.00 óra, ismét Művész mozi:
(Szigorúan bálterem). Baz Luhrmann 94 perces mozija a társasági táncokról szól, miként a címe is mutatja. Vagy mégsem? Lehet, hogy a kreativitást gáncsoló bürokrata középszerről? Vagy a ma már szinte semmit nem jelentő másságról, mégis jeletésteljesen? Aki elmegy, megtudja.
Tovább: 18.30, Studház (tudod, Béke téri). Denis Villeneuve Fogságbanját szerettük. Fura, offshore elemeket csempészett be Halivúdba. Legújabb,
(Ellenség) című filmjét méltónak érezzük bárki megtisztelő figyelmére. Mi történik, ha valaki szembemegy önmagával? Sokminden. Lássuk a Villeneuve-variánst.
És még: 22.00, Francia Intézet. Két dokfilm is lesz, csomagban. És magyarok. Na, az egyik határon túli, a másik a mi kutyánk kölke. Kovács Kristóf Besence Open című alig 70 perces mozija egy kis falucskába viszi a nézőt, ahol van 126 lakos, egy kocsma, és egy nagyravágyó polgármester. Aki európai pénzekből teniszpályákat épít. Ismerős a szitu? Hogy ebből mi lesz? Nézd meg.
De ne menj el a VÉGE felirat után, mert mintegy ellenpólusként, Bálint Arthur 30 perces Kisvárosi mozi című dokfilmje kerül sorra. A székelyudvarhelyi mozi utolsó napját nézheted végig, kényelmes, működő moziszékből. Szomorú. (Sajnos nem leltünk megfelelő képre a filmből. Evvan.)
Tudják, az a nép, amelynek elloptak 45 évet az életéből, aztán ellopták a forradalmát, végül ellopták a demokráciáját is.
„Azt mondták, mindegyiküknek látnia kell a Napot, hiába magyarázták nekik, hogy nappal a felszíni 65 fok, de főként a sugárzás percek alatt megöl bármilyen élőlényt. A Tanács megtagadta a kérésüket.”
A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.
Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.
Érdekes dolog elnézni, amint egy korábban még szájhabzó-vérnackó román politikus-megmondó lénytárs váratlanul keblére öleli a Székelyföldet. Tényleg közeleg a nagy mioritikus Utópia?
Szeptember elejétől ideiglenesen leáll az ArcelorMittal vajdahunyadi acélmű: a gyár 500 dolgozója közül mindenki kényszerszabadságra kerül, fizetésük 75 százalékát kapják meg.
További hírek: a PSD végre méltóztatik visszatérni a koalíciós ülésekre, Bihar megyében pedig magyarországi rendőrök is ellenőrizhetik a sofőröket.
Hosszú ideig próbálták megmenteni annak a férfinek az életét, aki szombat este az István, a király koncert helyszínére menet rosszul lett, és végül elhunyt.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) teljes mértékben támogatja a szükséges reformokat, valamint a kiváltságok és a szinekúrák megszüntetését.
A csíksomlyói nyeregben újra megelevenedett a rockopera, amely nemzedékek óta összeköt bennünket. Tízezrek énekelték együtt a dalokat, a fények és a himnuszok pillanatai pedig örökre beégtek az emlékezetbe.
Tudják, az a nép, amelynek elloptak 45 évet az életéből, aztán ellopták a forradalmát, végül ellopták a demokráciáját is.
„Azt mondták, mindegyiküknek látnia kell a Napot, hiába magyarázták nekik, hogy nappal a felszíni 65 fok, de főként a sugárzás percek alatt megöl bármilyen élőlényt. A Tanács megtagadta a kérésüket.”
A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.
Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.