Igen sokoldalú alkotóval zárja az évszakot az Álljunk meg egy szóra.
Költő, műfordító, színház- és irodalomkritikus, főszerkesztő, egyetemi oktató, írószervezeti vezető és versmondási improvizátor: ez mind Karácsonyi Zsolt, aki az Álljunk meg egy szóra elnevezésű irodalmi rendezvénysorozat következő vendége lesz.
Karácsonyival május 25-én, csütörtök este 7 órától találkozhatunk a kolozsvári Bulgakov kávéházban, ahol – mint azt megszokhattuk – László Noémivel beszélget majd.
Karácsonyi Zsolt, mint azt sokan tudják, nemcsak remek versek, illetve változatos műfajú és témájú könyvek szerzője, hanem a Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztője és az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke is, aktív irodalomszervező és a BBTE média tanszékének adjunktusa. Szerkesztői munkájával kapcsolatban mindenképp megemlítendő, hogy évekig ő szerkesztette a pályakezdő tehetségek egyik legfontosabb erdélyi fórumát, a Helikon A nagy Kilometrik című „fióklapját”.
Műfordítóként olyan román alkotók munkáit ültette át magyarra, mint Filip Florian, Mihai Măniuțiu, Matei Vișniec, Gabriel Liiceanu vagy Emil Cioran. Verseskötetei: Téli hadjárat (2001), Sárgapart (2003), A nagy Kilometrik (2006), Igazi nyár (2010), Ússz, Faust, ússz! (2010), Szabadnap (e-könyv, 2014), A Krím (2015).
Most minden kolozsvári irodalombarát tanúja lehet, hogyan úszik Faust a krími sárgapartra, míg igazi nyárba vált a téli hadjárat – azaz megállhat egy szóra Karácsonyi Zsolttal.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.