Igen sokoldalú alkotóval zárja az évszakot az Álljunk meg egy szóra.
Költő, műfordító, színház- és irodalomkritikus, főszerkesztő, egyetemi oktató, írószervezeti vezető és versmondási improvizátor: ez mind Karácsonyi Zsolt, aki az Álljunk meg egy szóra elnevezésű irodalmi rendezvénysorozat következő vendége lesz.
Karácsonyival május 25-én, csütörtök este 7 órától találkozhatunk a kolozsvári Bulgakov kávéházban, ahol – mint azt megszokhattuk – László Noémivel beszélget majd.
Karácsonyi Zsolt, mint azt sokan tudják, nemcsak remek versek, illetve változatos műfajú és témájú könyvek szerzője, hanem a Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztője és az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke is, aktív irodalomszervező és a BBTE média tanszékének adjunktusa. Szerkesztői munkájával kapcsolatban mindenképp megemlítendő, hogy évekig ő szerkesztette a pályakezdő tehetségek egyik legfontosabb erdélyi fórumát, a Helikon A nagy Kilometrik című „fióklapját”.
Műfordítóként olyan román alkotók munkáit ültette át magyarra, mint Filip Florian, Mihai Măniuțiu, Matei Vișniec, Gabriel Liiceanu vagy Emil Cioran. Verseskötetei: Téli hadjárat (2001), Sárgapart (2003), A nagy Kilometrik (2006), Igazi nyár (2010), Ússz, Faust, ússz! (2010), Szabadnap (e-könyv, 2014), A Krím (2015).
Most minden kolozsvári irodalombarát tanúja lehet, hogyan úszik Faust a krími sárgapartra, míg igazi nyárba vált a téli hadjárat – azaz megállhat egy szóra Karácsonyi Zsolttal.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Egy márciusi athéni vacsorán Kimberly Guilfoyle, az Egyesült Államok görögországi nagykövete a The Wall Street Journal értesülése szerint a román kormány várható bukására utalva azt mondta: „Bármelyik országgal megtehetjük ezt, amellyel csak akarjuk.”
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.