Igen sokoldalú alkotóval zárja az évszakot az Álljunk meg egy szóra.
Költő, műfordító, színház- és irodalomkritikus, főszerkesztő, egyetemi oktató, írószervezeti vezető és versmondási improvizátor: ez mind Karácsonyi Zsolt, aki az Álljunk meg egy szóra elnevezésű irodalmi rendezvénysorozat következő vendége lesz.
Karácsonyival május 25-én, csütörtök este 7 órától találkozhatunk a kolozsvári Bulgakov kávéházban, ahol – mint azt megszokhattuk – László Noémivel beszélget majd.
Karácsonyi Zsolt, mint azt sokan tudják, nemcsak remek versek, illetve változatos műfajú és témájú könyvek szerzője, hanem a Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztője és az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke is, aktív irodalomszervező és a BBTE média tanszékének adjunktusa. Szerkesztői munkájával kapcsolatban mindenképp megemlítendő, hogy évekig ő szerkesztette a pályakezdő tehetségek egyik legfontosabb erdélyi fórumát, a Helikon A nagy Kilometrik című „fióklapját”.
Műfordítóként olyan román alkotók munkáit ültette át magyarra, mint Filip Florian, Mihai Măniuțiu, Matei Vișniec, Gabriel Liiceanu vagy Emil Cioran. Verseskötetei: Téli hadjárat (2001), Sárgapart (2003), A nagy Kilometrik (2006), Igazi nyár (2010), Ússz, Faust, ússz! (2010), Szabadnap (e-könyv, 2014), A Krím (2015).
Most minden kolozsvári irodalombarát tanúja lehet, hogyan úszik Faust a krími sárgapartra, míg igazi nyárba vált a téli hadjárat – azaz megállhat egy szóra Karácsonyi Zsolttal.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
A Romániából érkezőket hozta fel elrettentő példaként Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnöke a német szociális rendszert érintő visszaélések kapcsán.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A Kányád községhez tartozó Abránfalván szombaton, a Csíkpálfalvához tartozó Csíkdelnén pedig vasárnap este láttak medvét a házak között – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelem.
A magyarországi nyomozó hatóságok elutasították az április 12-ei országgyűlési választásokkal kapcsolatban Romániában tett feljelentést – tudta meg a Krónika. A bukaresti főügyészség már nem árulta el, Romániában folyik-e eljárás a levélszavazás ügyében.
Egy hároméves gyermek sérült meg vasárnap Temesváron, miután egy temetőben rádőlt egy síremlék. A kiskorút kórházba szállították.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.