Sokáig eltűntnek hitték, most először viszont csodájára járhatunk a Sisi halála után, az Erdélyi Kárpát Egyesület által készíttetett zászlónak.
Napra pontosan 120 évvel ezelőtt lett merénylet áldozata Sisi – teljes nevén Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia, aki Ausztria császárnéjaként, illetve Magyarország és Csehország királynéjaként Kolozsváron is rendkívül népszerű volt. Erről tanúskodik az a rendhagyó zászló, melyet két évvel a halála után, az ő tiszteletére készíttetett az Erdélyi Kárpát Egyesület, és amely ebben a hónapban az Erdélyi Történeti Múzeumban tekinthető meg.
A múzeum közleménye szerint a nagy művészi és történelmi értékkel bíró zászló 1900 nyarán készült el, de csak 1902. október 12-én láthatta a nagyközönség, azon a napon, amikor felavatták Kolozsvár Főterén a Mátyás király szoborcsoportot és megnyílt az Erdélyi Kárpát Egyesület múzeuma Mátyás király szülőházában.
.jpg)
Kolozsváron nagy kultusza volt Sisinek
A zászló vastag, fehér színű selyemből készült, mindkét oldalát jellegzetes hímzésminták díszítik: növények (szárak, indák, csipkézett levelek), virágok (tulipán, szegfű, bazsarózsa), melyeket élénk színekkel, selyem-, arany- és ezüstszálakkal mintáztak meg. Az egyik oldalán Erzsébet királyné hímzett portréja látható, mely olyan élethűre sikerült, mintha litográfia vagy fotóreplikáció lenne. Sisit egyszerű öltözetben és hajviselettel ábrázolták, kiemelve a királyné szerénységét. A medaliont tulipánok díszítik, melyek a nőiséget szimbolizálják a zászlón – részletezi a múzeum közleménye.
A zászló másik oldalán, hasonló elhelyezésben Magyarország címere, az Erdélyi Kárpát Egyesület rövidítése (E.K.E.), megalakulásának helye (Kolozsvár) és időpontja (1891), valamint az EKE havasi gyopárdíszes, címeres jelvénye található.
A zászlót egyébként sokáig elveszettnek hitték, a Szabadság archívumában elérhető cikk szerint 2010 nyarán került elő a történelmi múzeum leltárában.
Sisinek nagy kultusza volt Kolozsváron, szobrot állítottak az emlékére, sétutat neveztek el róla, az EKE egy turistaösvényt is létesített összekötve az Erzsébet út felső részét a Rákóczy hegyen keresztül a Hója erdőig. Ezeknek az emlékeknek ma már alig maradtak látható nyomai a kincses városban, ezért is érdemes megtekinteni azt, ami megmaradt: az EKE most kiállított zászlaját az Erdélyi Történeti Múzeumban.
A szociáldemokraták most épp még több pénzt húznak ki a zsebünkből, hogy megvédjék a voksaikat.
„Hééo politikusok! Büdös ganék vagytok mind? Hééo politikusok! Loptok, csaltok, hazudtok!” (Belga)
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Miért ad fizetést az állam a premontrei apátnak, miközben a nagyváradi önkormányzat kilakoltatja? Miként lett a templomból iskola? Elmagyarázzuk bővebben és rövidebben is.
Többórás keres után sikerült elfogniuk a rendőröknek azt a férfit, aki a gyanú szerint pénteken délben meggyilkolt egy 18 éves lányt a Bihar megyei Pelbárthidán. A visszaesőnek számító Bóné József Zsolt a gyilkosság helyszínétől nem messze került kézre.
George Simion meginvitálta az erdélyi magyarokat, hogy iratkozzanak be a pártjába. Azt azonban nem említette, hogy ehhez bizonyos próbákat is ki kell állniuk a jelentkezőknek… (PAMFLET)
Meggyilkoltak pénteken a Bihar megyei Perbáthidán egy 18 éves lányt, a rendőrség több mint hat órán át tartó keresés után fogta el délután a gyilkosság fő gyanúsítottját.
A román-magyar határ menti településen, Méhkeréken született Gurzó Mária román nyelven tette le az esküt szombaton a Parlamentben.
Több tucatnyian kerültek kórházba egy Dâmbovița megyei étteremben tartott eseményről ételmérgezésre utaló tünetekkel a vasárnapra virradó éjszaka.
A szociáldemokraták most épp még több pénzt húznak ki a zsebünkből, hogy megvédjék a voksaikat.
„Hééo politikusok! Büdös ganék vagytok mind? Hééo politikusok! Loptok, csaltok, hazudtok!” (Belga)
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.